Időben elkormányozzák Amerikát a szakadék elől

Össze-vissza rángatják a részvénypiacokat az amerikai költségvetési szakadékkal kapcsolatban elhangzó nyilatkozatok. Kedden egy demokrata vezető csak kis előrelépéseket említett, tegnap viszont a republikánusok egyik vezetője és Obama is optimizmusának adott hangot a megegyezéssel kapcsolatban. Az amerikai részvényindexek részben ennek hatására nagy emelkedést könyvelhettek el napon belül, így 0,8 százalékos pluszban nyugtázták a napot

A republikánusok kongresszusi vezetője, John Boehner tegnap úgy nyilatkozott, hogy optimista a költségvetési szakadék kezelését célzó tárgyalásokkal kapcsolatban, a problémákat pedig szerinte minél előbb kezelni fogják. Obama eközben arról beszélt, hogy a megállapodásra a következő hetekben, reményei szerint még akár karácsony előtt sor kerülhet.

Mivel a piaci szereplők számára jelenleg az egyik legnagyobb kockázati faktort az Amerikában jövőre automatikusan életbe lépő megszorítások jelentik, az ennek elkerülését hivatott tárgyalások alakulása érdemben képes befolyásolni a részvénypiaci mozgásokat. Az optimista nyilatkozatok tegnap felfele segítették az amerikai részvényindexeket, melyek közel 1 százalékkal kerültek feljebb nap végére.

Az S&P500 index napon belüli alakulása (1 perces)

Nincs ez persze mindig így, kedden például a demokraták részéről egy pesszimizmust erősítő nyilatkozat látott napvilágot, aminek nem is igen tudtak örülni a tőzsdei befektetők. Hiába tehát a tegnapi pozitív és előremutató szavak, a részvénypiaci befektetők még nem dőlhetnek hátra. Amíg nem lesz megállapodás, a napi szintű hírek várhatóan továbbra is élénk piaci mozgásokat eredményeznek. A következő mérföldkő az egyeztetésekben a mai nap, hiszen az amerikai pénzügyminiszter találkozik majd demokrata és republikánus vezetőkkel.

Barack Obama és John Boehner

Mit gondolnak a nagyok?

A politikusok nemcsak egymással, hanem nagyvállalatok vezetőivel is megvitatják a költségvetési szakadék kezelésére vonatkozó terveiket. A Goldman Sachs vezetője, Lloyd Blankfein tegnap járt Obama elnöknél, aki véleménye szerint részletes és nagyon hihető tervet dolgozott ki a helyzet kezelésére. A legendás befektetési bank vezérigazgatója a megbeszéléseket követően úgy nyilatkozott, hogy a megegyezés elérhető, ennek ellenére azt ő sem tudná megmondani, hogy valóban sikeresek lesznek-e az egyeztetések a politikai szereplők között.

Blankfein egyébként minél alacsonyabb marginális adókulcsot (mely azt mutatja meg, hogy egy egységnyi jövedelememelkedésnél mekkora plusz adót kell fizetni) preferálna, hiszen szerinte az még több munkára ösztönzi az embereket. Megjegyzi azonban, hogy emellett kardoskodva nem menne el a végtelenségig. Obamát a napokban többek között olyan vállalatvezetők látogatják majd meg, mint Marissa Mayer, a Yahoo frissen kinevezett vezérigazgatója, vagy a Coca-Cola, a Caterpillar, a Comcast első embere és az NBCUniversal tulajdonosa.

Warren Buffett eközben a CNBC-n azt mondta, hogy bár lesz megállapodás a költségvetési szakadék ügyében, abban egyáltalán nem biztos, hogy arra még év vége előtt - a piaci szereplők által várt határidőig - sor kerülhet. A legendás befektető kiemelte azonban, hogy a tárgyalások végére pár hónapos csúszással pont kerülhet, és nem jelent majd világvégét a december végi határidő elmulasztása.

Miért olyan fontos a döntés a vállalatoknak?

Nagyon jól szemlélteti a költségvetési szakadék súlyát az, hogy az annak kimenetele miatti bizonytalanság számos vállalatnál a tervezett beruházások elhalasztását, egyes esetekben annak törlését is generálta. A vállalati szegmens számára a megegyezés a kockázati faktorok csökkenét hozná, és a jobb, kiszámíthatóbb tervezhetőséget teremtené meg.

Mi az a "fiscal cliff"?

A "fiscal cliff" a sajtó által kitalált elnevezés egy automatikus kiadáscsökkentő és adóemelő csomagra, ami akkor lép hatályba 2013. január 1-jén, ha az amerikai Kongresszus nem tud megegyezni egy deficit- és adósságcsökkentési tervről. A helyzet ugyanis az, hogy az USA törvényeibe olyan gátakat építettek az állam eladósodása ellen, amelyek egy bizonyos adósságszint elérése esetén (adósságplafon) automatikusan adókat emelnek és kiadásokat csökkentenek a költségvetési helyzet és az eladósodás visszaszorítására.

A politikusok az elmúlt években többször is megemelték ezt az adósságplafont, hogy ne kerüljön sor az automatikus megszorításokra. 2011 nyarán azonban minden korábbinál nagyobb vita bontakozott ki a Republikánusok és a Demokraták között, mely végül az utolsó pillanatban egy nehéz egyezséggel végződött és tovább emelték a plafont. 2012 végére azonban ez a megemelt plafon is veszélybe került, így újra napirenden van a pártok vitája.
Az amerikai CBO (Congressional Budget Office) nemrégiben publikált elemzéséből kiderül, hogy az esetleges automatikus megszorító csomag 560 milliárd dolláros deficitcsökkentő hatással járhat, s már 2013 első felében recesszióba taszítja az Egyesült Államokat.

Az elemzés szerint a költségvetési hiányt mintegy 607 milliárd dollárral (a GDP 4 százaléka) csökkentené a hatályba lépő intézkedéscsomag. Azonban a gyengülő gazdasági aktivitás következményeit is belekalkulálva összességében 560 milliárd dollárnyi pozitív hatása lehet az intézkedéseknek a CBO becslése szerint.

A csomag életbe lépése esetén a megszorítások növekedés romboló hatása miatt 2013 első félévében minden bizonnyal recesszióba süllyedhet az amerikai gazdaság. Éves szinten 1,3 százalékos zsugorodás következhet be az első hat hónapban, míg az egész évet tekintve összességében 0,5 százalékos növekedést jelez előre a tanulmány. Idén a harmadik negyedévben 2 százalék volt az évesített GDP növekedés.

A piac szerint lesz megállapodás

A befektetők háromnegyede megegyezésre számít a Bloomberg széleskörű, 862 ügyfél megkérdezésével készített felmérése alapján, és csupán 6 százalék gondolja úgy, hogy a politikai alku hiányában Amerika átbillen a szakadék szélén.

A szinte biztosnak tűnő kiegyezés után viszont csupán a piaci szereplők 40 százaléka reménykedik rövid távú piaci raliban. További 28 százalék szerint nem lesz érdemi reakció a megegyezés hírére, ők feltehetően úgy vélik, az elmúlt napok emelkedése már a megállapodás beárazásának jele. Nagyjából ugyanennyien számítanak arra, hogy esni fognak a piacok, mert a politikai alku csupán a lényegi probléma elnapolását jelenti, a túlzott eladósodottsággal és deficittel később ismét szembe kell majd nézni.

Habár a tárgyalások sikerét valószínűsíti a felmérés, ez nem jelenti, hogy a piac arra számít, hogy az intézkedések is sikeresek. A megkérdezetteknek csupán 7 százaléka vélekedik úgy, hogy el tudja érni a kormányzat a tízéves időtávra megcélzott 4 ezer milliárd dolláros deficitcsökkentést, míg a válaszadók fele mérsékelt deficitcsökkentésre számít, és meglehetősen magas, 38 százalékos azoknak az aránya, akik semmiféle hiánylefaragásra sem számítanak a felpuhított intézkedéscsomag nyomán.

Érdekes fejlemény, hogy miközben a teljes felmérésben minimális többségben vannak (52 százalék), akik az újraválasztott elnök, Barack Obama politikáját kedvezőnek ítélik meg a befektetési környezetre, az amerikai befektetők között csupán 30 százalék az Obamát támogatók aránya. Annak tükrében viszont talán nem meglepő ez az eredmény, hogy a Wall Street hagyományosan a republikánus jelöltet, ezúttal Mitt Romneyt támogatta a választási küzdelemben.

Ráadásul az amerikai befektetők kicsit más szemmel nézik Obama törekvéseit, hiszen a tehetősebb rétegeket érintő adóemelések közvetlenül az ő zsebükre mennek, így nem kizárólag a makrogazdasági eredményekkel foglalkoznak.