Honnan jön a rohadt hús?

Vágólapra másolva!
A költségeiket optimalizáló áruházak és éttermek, enyves kezű dolgozók, élelmes beszállítók és éhes disznók tehetnek róla, hogy időről időre több száz kiló megbüdösödött, emberi fogyasztásra már rég nem alkalmas hús tűnik fel piacokon, boltokban, feldolgozókban. A nagyoktól lopnak, a kicsik ismerősnek adják a rothadt ételeket, amelyek aztán így vagy úgy, de kikerülnek a feketepiacra. Idén a szabályozás is lazult.
Vágólapra másolva!

1400 kiló hamis eredetű, lejárt baromfi- és marhahúst foglaltak le az ellenőrök egy soroksári cég, a Master Meat Kft. telephelyén a múlt pénteken. A kft.-nek arra is volt gondja, hogy hamisítsa különböző cégek címkéit, így akarta fedezni az áru eredetét. Alig egy nappal később pedig egy budapesti cégnél találtak 250 kilogramm csirkemellet, amiről nem tudni, hogy honnan jött. Lejárt áruk, köztük gyümölcsök, szaloncukrok, tengeri herkentyűk pedig időről időre felbukkannak a boltok polcain, majd a hírekben. De honnan jön a rengeteg lejárt szavatosságú élelmiszer?

A szalonna újjászületése

A lejárt élelmiszer elszállíttatása, megsemmisítése kilónként körülbelül 20-30 forintba kerül az áruházaknak, éttermeknek, egy nagy multicégnél mindennel együtt pedig akár napi 1-5 tonna is termelődhet. "A multik vezetőségén pedig nyomás van, hogy csökkentsék a költségeket. Így minden B verziós megoldásba belemennek" - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő férfi, aki korábban több mint tíz évig dolgozott az egyik üzletlánc vezető pozíciójában.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
A szabályos út részben az állatmenhelyekre vezet

Ő úgy becsüli, hogy az élelmiszer-hulladék mindössze 50-60 százaléka kerül a lerakókba, illetve a feldolgozókhoz, a többi kikopik itt-ott a rendszerből. "Jön a haver, és elviszi a lejárt karton csokit, vagy a bolt raktárából tűnik el, vagy a sofőr vet rá szemet, vagy a hulladéklerakó portása engedi be a guberálókat, vagy a lejárt áru visszavételére megkért beszállítónál történik simlisség" - sorolta a lehetőségeket.

Az áruházak sokszor a beszállítókra hárítják a lejárt áru kezelését. Egy Pest megyei pékség alkalmazottja is megerősítette, hogy több boltból is el kell szállítaniuk a megmaradt árut. "Nem az mondják, hogy vidd vissza a kenyeret, csak azt, lehet, hogy legközelebb nem tőled rendelünk." Úgy saccolja, hogy a maradék nagyságrendileg a teljes szállítmány öt százalékát teszi ki.

Ömlesztett hússzemét

Az áruházaknak szerződésekkel kell igazolniuk az élelmiszer-hulladék sorsának alakulását. A megkeresett négy üzletlánc (Tesco, Auchan, Lidl, Spar) közül csak a Spar válaszolt arra, hogy ők mihez kezdenek a náluk termelődött élelmiszer-hulladékkal. Eszerint a III. kategóriás (azaz emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített levágott állatokból származó) állati eredetű hulladék kétharmad részét a pálhalmai biogázüzembe szállíttatják el, "ellenőrzött körülmények között, szigorú számadással, kísérőjeggyel nyomon követve". Az elszállításkor mérlegelt mennyiséget rögzítik a nyilvántartásukban, ezután az edényzetet plombával zárják le, amelynek a sértetlenségét a hulladékfeldolgozó ellenőrzi. A maradék egyharmad részt pedig állatvédő szervezeteknek adományozzák.

Lehet bármilyen jóhiszemű egy áruházlánc, és szerződhet arra feljogosított partnerrel, ha nem tudja ellenőrizni a dolgozóit. Nem árulta el a módszerét az az egyik fővárosi nagyáruházban dolgozó férfi, aki az ismerőseinek szokott időnként halat és tengeri herkentyűket kínálni. Olyan halat, amely a jégpulton feküdt három napig, de nem fogyott el, így kidobásra ítélték. De mégsem a kukába került, hanem az áruházból kis csomagokban kijuttatva rendületlenül vár a vevőre. Ez azonban csak a kis falat.

Többen hozzájuthatnak a hulladékhoz

A legnagyobb lyukat az üti a rendszeren, hogy a boltok, éttermek közvetlenül szerződhetnek a hulladék elszállítására olyan szervezetekkel, akik nem erre szakosodtak, például állatmenhelyekkel és az olyan állattartókkal, mint az állatkertek és vadasparkok vagy horgászcsali-előállítók - állítja a neve elhallgatását kérő áruházi vezető. Egy májusi jogszabályváltozás egyszerűsítette az ilyen tevékenységekkel kapcsolatos nyilvántartási és engedélyezési kötelezettséget.

Így előfordulhat, hogy megjelenik a hulladék kibocsátójánál egy olyan cég, amely nem hulladékkezelésre szakosodott, de van engedélye a hulladék átvételére. És lehet, hogy az állati melléktermék egy sertéstelepre kerül. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az [origo]-nak azt mondta, hogy az új rendelkezés nem szabályozatlanná tette az élelmiszer-hulladék kezelésének rendszerét, hanem többféle lehetőséget nyitott meg, ami "lehet, hogy egyes hulladékfeldolgozók üzleti érdekeit sérti" - tette hozzá.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy minden rendszert ki lehet játszani, és a vállalkozói felelősség kérdése, hogy kövessék a jogszabályokat. "Ha valaki nem a feldolgozóba küldi a hulladékot, hanem illegális csatornába teszi, akkor ez feketekereskedelemmé válik, és a hatóság fellép ellene" - mondta, hozzátéve, hogy ha a vállalkozó becsületesen dolgozik, akkor nyomon követhető a rendszer. Mivel a vállalkozások felelőtlensége élelmiszer-biztonsági kockázatot okoz, kiemelt feladatként határozták meg az ez elleni fellépést.

Az állatmenhelyek örülhetnek

A szabályok lehetőséget adnak arra is, hogy az ilyen jellegű hulladékokat állatmenhelyeknek, vadasparkoknak adják át. Simon Anita, a használt olaj, illetve élelmiszer-hulladék begyűjtésével foglalkozó Biofilter Környezetvédelmi Zrt. vezérigazgató-helyettese egy közleményben azt sérelmezte, hogy míg a szakcégeket szigorú élelmiszer-biztonsági és adminisztrációs előírások kötik, addig a menhelyek esetén számos kérdés tisztázatlan maradt. Így gondot jelent, hogy a menhelyek az ott lévő állatok számától függetlenül gyakorlatilag bármit és bármennyi élelmiszer-hulladékot átvehetnek.

Bognár Lajos szerint a jogszabályban nincs konkrétan előírva, hogy egy állatra számolva mennyi hulladékot szállíthat el. "De ha nincs is benne, akkor sem fogadhat el a szükségleteinél többet az állatmenhely, mert tiltja a jogszabály."

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Száraz kiflit esznek a libák a Noé állatotthonban

A menhelyeknek mindenesetre alapvető fontosságú a lehetőség. "Nem tudnánk létezni, ha ez nem lenne, ezer állatról gondoskodunk" - mondta a Noé Állatotthon Alapítvány sajtósa. Schneider Kinga elmondta, hogy a III. kategóriás hulladékot gyűjthetik, amely a lejáratközeli vagy megrongálódott csomagolású húst, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt és pékárumaradékot jelenti. "Minden terméket szállítólevéllel, kísérőlevéllel, rendeletben meghatározott mellékletekkel veszünk át, mindennel el tudunk számolni. Engedélyünk van az autóra és a szerződésre az állategészségügytől" - mondta.

Úgy gondolja, ez a megoldás mindenkinek jó, nekik azért, mert például az így kapott zöldségfélék a növényevő állataik szükségleteinek 60 százalékát fedezik, a cégeknek azért, mert ingyen elszállítják tőlük azt a hulladékot, amelynek a megsemmisítéséért egyébként fizetniük kellene.

A disznósok is örülhetnek

Kisebb boltoknál az a legolcsóbb, ha lényegében nem csinálnak semmit. A maradék szinte sosem megy a kukába - mesélte a Pest megyei pékség alkalmazottja. Az egy közeli tanyára kerül, vagy disznósok jönnek érte. "Ha összegyűlt három zsák kenyér, péksütemény, hívjuk a disznóst, és eljön érte." Az egyik egyház nevében is jár egy néni, akinek oda szokták adni, hagy ossza szét a szegények között. "Hol semmisítsük meg? Ez lehetetlen. Meg igazság szerint a szívem szakadna meg érte."