Itt vannak a harmadik megszorítócsomag részletei

Kilencvenmilliárdos megszorítócsomag részleteit hozta nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nő az energiaszolgáltatók terhe, többet várnak a közműadótól és a Szerencsejáték Zrt.-től.

Nyilvánosságra hozta az egy hónapon belül harmadik megszorítócsomag részleteit a Nemzetgazdasági Minisztérium, amitől 90 milliárdos pluszt remél a kormány.

Az energiaszolgáltatókra 50 százalékos társasági adót vet ki a kormány jövőre, holott az általános nyereségadó kulcsa 19 százalék. Eddig csak azt tervezték, hogy 30 százalékos lesz az energiavállalatok adója. A kormány egyetlen gesztust tesz a brutális teherrel sújtott energiavállalatoknak: a beruházásra költött pénzt levonhatják a 19 és az 50 százalékos adó közötti adóösszegből. Az energiaszektort érintő lépésektől 40 milliárdot vár az államkassza.

A bankok is szívni fogják a fogukat, mert a jövő évi különadójuk a legutóbbi kormányzati vállaláshoz képest nem változott (az idei összeg fennmarad, pedig pár hónapja még a lefelezést ígérte a miniszterelnök) ugyan, de 2014-ben jön a feketeleves. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt ígérte, hogy 2014-ben fogják lefelezni a most évi 130 milliárdos bankadót, de az NGM közleménye azt sugallja, hogy a kabinet másként gondolja. Azt írják: "a bankadót végleges adónemként rögzíti a 2013-as mértéken".

A csomag harmadik része, hogy a közműadót nem a helyi önkormányzatok vetik ki és szedik be, hanem a központi kormányzat, ami azt jelenti, hogy többet fog beszedni a cégektől az állam. Eredetileg az önkormányzatok mérlegelésére volt bízva, hogy egyáltalán kivetik-e az adót, és mekkora mértékkel (maximum 100 forintot vethettek volna ki méterenként), de most - a törvényjavaslatot is benyújtották már - a kormány központilag mindenhol megadóztatja a közművezetékekkel rendelkező cégeket, és nem tól-ig sávban mozoghat az adó, hanem fix, 100 forint lesz méterenként. A kisebb hírközlési cégeknek az adó felét elengedik. Ennek eredményeként 30 milliárd forint pluszbevételt vár az Orbán-kormány. Az állami cégeket és intézményeket mentesítik.

Az online szerencsejátékokat még jobban megadóztatják, ebből 10 milliárd forintot remél a kabinet.

A Szerencsejáték Zrt. nyereségéből a korábban gondoltnál 10 milliárd forinttal többet von el a kormány.

A hiányt csökkenti, a növekedést agyonüti

A harmadik megszorítócsomagot azért állították össze, mert a kormány korábban 2,7 százalékos költségvetésihiány-cél mellett kötelezte el magát, de az Európai Bizottság 2,9 százalékos deficitet lát. A kettő különbsége 60 milliárd forint. Ennél nagyobb a mostani pakk, amit nem indokol meg az NGM közleménye, csak annyit ír, hogy 30 milliárd forintot a pluszbevételekből a tartalékok közé helyez.

A csomagnak van hatása a 2014-es költségvetésre is természetesen, elsősorban a bankadó kőbe vésése, az energiaadó növelése és a közműadó emelése révén. A 2014-es hiányt is csökkenti a csomag, ami azért lehet fontos a kormány szemszögéből, mert Brüsszel a múlt héten nyilvánosságra hozott értékelésében 2014-re a kritikus 3 százaléknál nagyobb, 3,5 százalékos hiányt jósolt, ami pedig lényegében lehetetlenné tenné, hogy az uniós források megvonásával fenyegető uniós túlzottdeficit-eljárást beszüntessék Magyarországgal szemben.

A mostani csomag azonban - az előző kettőhöz hasonlóan - a gazdasági növekedést agyonüti, az amúgy is lefagyott gazdaságot nem segíti kimászni a mély gödörből, sőt, még tovább ott tartja.

Adóemelés adóemelés hátán

Októberben két csomaggal rukkolt elő az Orbán-kabinet. A kormány elmondása szerint 764 milliárd forintos kiigazítást rejtenek azok a csomagok összesen, Brüsszel szerint azonban csupán 450 milliárdos hiánycsökkentést eredményeznek.

Az októberi két csomagban dominálnak az adóemelések, a mostaniban pedig kizárólagosak. Az októberi csomagokban szerepel például új adóként a közműadó bevezetése, a bankadó lefelezésének visszavonása, az iparűzési adó csökkentésének korlátozása, a sárgacsekk-adóként elhíresült, hivatalos nevén pénzügyi tranzakciós illeték megduplázása, megháromszorozása, a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése, a béren kívüli juttatások adóterhelésének növelése. Ezekről már szavazott a parlament, hétfőn a zárószavazás következik. Bejelentették, de egyelőre nem csinálták meg a kiadáscsökkentő intézkedéseket: például az elbocsátásokat és a nyugdíj melletti munkavégzés betiltását a közszférában, illetve a segélyplafon bevezetését.

A multikra lő a kormány a harmadik csomagban is

A második és most a harmadik csomag nagy kárvallottjai is a multinacionális cégek lesznek. A bankszektorban a külföldi tulajdonú bankok aránya jelentős, az energiaszektorban szintén, a közművezetékeknél a szintén multinacionális cégek által uralt telekommunikációs szektor bánja az adóemelést. A cégek azonban, ahol tudják, továbbterhelik ügyfeleikre a pluszterheket.

Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben - a vele keménykedő bizottság lépését előre sejtve - október közepén már kilátásba helyezte, hogy ha újabb kiigazítást hajt végre a kormány, akkor bankadót emelnek, közműadót emelnek, energiaadót növelnek, megadóztatják az online szerencsejátékot.