Jön még izgalom: sorsukról döntenek a görögök

Ma tartják Görögországban azt a szavazást, ami végső soron a görögök eurózónában maradásáról dönthet. A megszavazandó megszorító csomag leginkább a munkaerőpiac szabályozásáról szól, és nélküle Görögország fizetésképtelenné válhat a november közepén lejáró állampapírokat illetően. A Trojka (EU/IMF/EKB hármas) ezen törvény megszavazásához kötötte további pénzügyi segítség megítélését Görögország számára.

Ma este szavaz az athéni parlament arról a törvényjavaslatról, ami lehetővé tenné Görögország számára, hogy további mentőcsomagban részesüljön. Az ellentmondásokkal teli munkaügyi reform megszavaztatása nagy fejfájást okozhat a görög miniszterelnöknek, Antonis Samarasnak.

Jürgen Michels, a Citi elemzője a Business Insidernek nyilatkozta, ha nem megy át a törvényjavaslat, annak "komoly politikai következményei lehetnek, és Görögország eurózónából való kilépésének (Grexit) valószínűsége jelentősen megnőhet". A Demokratikus Baloldali Párt tűnik a szűk keresztmetszetnek, melynek vezetője, Fotis Kouvelis múlt héten még egyértelműen ellenezte a törvényjavaslatot. Tegnap azonban a görög sajtóban adott nyilatkozatai alapján hajlandóság mutatkozott arra, hogy mellette szavazzon pártja.

A hellén parlament 300 képviselőből áll. A jelenleg kormányon lévő koalíciós pártok a történelmileg domináns Új Demokrata Párt (ND) és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) mellett a Demokratikus Baloldali Pártból tevődnek össze. A jelenlegi szabályozás értelmében 3 százalékos a parlamentbe jutás alsó határa. A legtöbb szavazatot szerzett parlamenti párt 50 extra helyet kap a 300-ból, hogy a parlamenti többség biztosítva legyen a kormányzáshoz.

A hellén parlament összetétele

A Deutsche Bank elemzője, George Saravelos négy alternatívát képzel el a ma esti szavazás végkimenetelére, amit a Business Insider hozott le:
1. A törvényjavaslat átmegy: 170 szavazat, az összes koalíciós párt megszavazza (30 százalékos valószínűség).
2. A törvényjavaslat szűkösen, de átmegy: 155 szavazat, az Új Demokrata Párt és a PASOK támogatja (30 százalékos valószínűség).
3. A törvényjavaslat éppen átmegy: 145 szavazat, az Új Demokrata Párt és a PASOK áll mellette, míg a Demokratikus Baloldal tartózkodik (20 százalékos valószínűség).
4. A törvényjavaslat nem megy át: (20 százalékos valószínűség).

A befektetők idegesen szemlélik az eseményeket, és az utóbbi napokban megnövekedett a görög állampapírok forgalma. Néhány hedge fund jelentős pozíciókat épített fel - mondta el Gabriel Sterne, az Exotix brókeriroda munkatársa.

Az utóbbi két napban országszerte protestáltak a munkapiacot megreformálni próbáló törvényjavaslat ellen, amit közlekedési fennakadások, a médiasugárzás időszakos szüneteltetése és dühös tüntetők jeleztek Görögországban. Még a Görög Központi Bank dolgozói is csatlakoztak a tüntetőkhöz, akik közel 30-40-en az utóbbi napokban mondták fel állásukat, azok után, hogy a törvénytervezet szerint havi fizetésük 5000 euróban lenne maximalizálva.

Ha a törvényjavaslat nem megy át, az nem feltétlen jelenti a játék végét, ugyanis az eurózóna befolyásos képviselői nagyon nem akarják a Grexitet, ezért akár a görög parlament megkerülésével is, de érvényt szereznek elképzeléseiknek - véli Vincent Chaigneau, a Sociéte Generale stratégája, amit a Business Insideren olvashatunk.

Az IMF nemrég közzétette a görög GDP növekedésre vonatkozó előrejelzéseit, ami elég borúlátó. A várakozások szerint a nominális GDP 2013-2014-ben mélypontjára süllyedhet, ennek következtében a GDP-arányos államadósság 190 százalékon tetőzhet 2014-ben, ha újabb pénzügyi segítséget kap a mediterrán ország. Ez még mindig jóval fölötte van az IMF által fenntarthatónak mondott 120 százalékos GDP-arányos államadósságának, amit 2020-ra érhet el Görögország.