Nem talál magára az olaj

Több olajpiacot érintő hír jelent meg az előző napokban, és a kínálat szűkülésével fenyegető tényezők ellenére az olaj tovább folytatta a gyengélkedését, a WTI típusú olaj határidős árfolyama 90 dollár alatt mozog továbbra is. A Világbank pesszimista prognózisai árnyékot vetnek az amúgy is gyenge globális növekedésre, eközben a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező Venezuelában ismét Chávez lett az elnök.

Alacsonyabb lehet a kínai növekedés

A Világbank is frissítette növekedési modelljeit, szerintük Kínában 8,2 százalék helyett 7,7 százalék lehet a GDP bővülése. A jövő évi növekedés pedig 8,6 százalék helyett 8,1 százalék lehet, bár a prognózisokat az esetleges stimulusok könnyen befolyásolhatják. Érdemes hozzátenni, hogy több elemzőház, közöttük a jellemzően markánsan egyéni véleményeket megfogalmazó Lombard Street Research szerint a kínai növekedás már most lényegesen alacsonyabb, mint a hivatalosan közölt számok, ráadsául az előttünk álló negyedévek során sem lesz képes jelentős javulásra a kínai gazdaság (az LSR becslései szerint Kína aktuális növekedése közelebb állhat 5-5,5 százalékhoz, mint a hivatalos adatokhoz).

A kínai kereslet gyengülése nemcsak az energiahordozók piacán érezteti keményen a hatását, az elmúlt hetekben több hír is napvilágot látott például az acélipar gyengélkedéséről. Az ausztrál állam a vasérckitermelésből származó bevételeire vonatkozó prognózisát csökkentette érdemben, miközben két nagy szereplő, a kínai Baosteel és az ArcelorMittal is egyes üzemeinek bezárása mellett döntött.

Chávez maradt az elnök

A hétvégén tartották Venezuelában az elnökválasztást, ahol a már 14 éve az ország élén álló Hugo Chávez került ki győztesen, a szavazatok 54,4 százalékát sikerült megszereznie. Pénteken egyesek azzal magyarázták az olaj gyengélkedését, hogy vezetőváltásra kerülhet sor a dél-amerikai országban, az új elnök pedig Henrique Capriles lesz. Tőle pedig piac konform lépések bejelentését várták, melyek a külföldi befektetőket segítették volna. A külföldi tőke aktivizálása megemelhette volna a Chávez elnöksége alatt folyamatosan csökkenő olajkitermelést az országban, így kínálati oldalról is nyomást gyakorolhatott volna az árakra.

A hétvégi szavazást végül Chávez nyerte, ettől függetlenül az olaj ma reggel nem akarta megmutatni az erősebb oldalát, dacára annak, hogy Chávez külföldellenes politikája további csökkenést vetít előre a venezuelai kitermelésben. Egyelőre tehát nem feltétlenül kell arra számítani, hogy a világ legnagyobb bizonyított olajtartalékával rendelkező országa felpörgeti a kitermelését, ami 1999 óta folyamatosan csökken. Chávz győzelme úgy tűnik, az olajpiaci befektetők számára nem meglepő, így elsősorban a gyenge globális növekedési kilátásokra koncentrálnak.

Nem szűnnek a feszültségek Szíriában

A múlt hét második felében felerősödött a nézeteltérés Törökország és Szíria között, sőt mindkét ország a saját területéről lövi a szomszédját már ötödik napja, és a török vezetés nem zárja ki a lehetőségét annak sem, hogy a hadsereg szíriai területre lépjen. Az amerikaiak viszont nem akarnak beavatkozni a konfliktusba a közelgő elnökválasztás miatt.

A Közel-Keleten gyakoriak a háborús konfliktusok, az olajpiac egyik legfontosabb katalizátorai voltak az elmúlt másfél évben az ott zajló fegyveres konfliktusok. A februárban kezdődött szír polgárháború miatt ugyanakkor már vélhetően szinte teljesen leállt a kitermelés, ráadásul éppen az elhúzódó feszültségek miatt a piaci szereplők már beépítették értékítéletükbe a konfliktusok hatását.

A Brent és a WTI típusú olaj közötti különbség (spread) viszont éves csúcsra emelkedett, amiben szerepe lehet a Közel-Keleten zajló konfliktusoknak is, miközben a WTI ára tovább szánkázik lefelé. Ha a lövöldözés a török oldalon súlyosabb károkat okozna, esetleg tovább eszkalálódna a nézeteltérés, azt megérezhetné az olajpiac, és tovább nyílhat a Brent-WTI árkülönbség.

Borús a technikai kép

Szeptember elején úgy tűnt, sikerül a 200 napos mozgóátlagról felszökkenve áttörnie a hosszabb távú csökkenő trendvonalat a WTI típusú olajnak, de az a próbálkozás fals kitörésnek bizonyult. Ahogy korábbi elemzésünkben írtuk, a nyár végi emelkedés így inkább tekinthető ideális korrekciónak az esésben, mintsem tartós trendfordulónak. Az olaj a fals kitörés után pillanatok alatt törte le előbb 200 napos, majd az 50 napos mozgóátlagot.

Az utóbbi pár napban alaposan megnőtt a termék piacán a volatilitás, ami további bizonytalanságot szülhet. Az indikátorok terén sem fest jól az olaj, hiszen az MACD szeptember közepén eladási szignált jelzett, míg az RSI csökkenő trendbe váltott. Utóbbi mutató ráadásul hetek óta képtelen az 50-es szint fölé emelkedni.

Ha benéz az olaj a 87,5 dolláros szint alá, akkor a következő (gyenge) támasz 83,5 dollárnál látható. Amennyiben az utóbbi szint sem tart ki, úgy a júniusi 77 dollár körüli szint elérését sem zárhatjuk ki technikai alapon. Felfelé a már egyszer visszatesztelt 50 napos mozgóátlag és a leginkább a 200 napos mozgóátlag szabhat korlátot egy esetleges emelkedési kísérletnek.

WTI határidő (napi)