Közbelép a kormány, ha tömegeket rúgnak ki

Vágólapra másolva!
Nem vár a kormány elbocsátott minimálbéres tömegeket amiatt, hogy jobban megéri tartósan állástalannal pótolni egy szakképzetlen munkást, de számolt a lehetősséggel. Ha mégis elbocsátási hullám lenne emiatt, a kormány közbeavatkozik - ígérte Czomba Sándor államtitkár.
Vágólapra másolva!

Számolt a kormány azzal, hogy lehetnek minimálbéresek, akik elveszíthetik a munkájukat a munkahelyvédelmi akció járulékkedvezményeinek rendszere miatt, de a sok más járulékkedvezmény miatt nem várnak kiszorító hatást - mondta az [origo]-nak Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár.

Az [origo] utánaszámolt annak, hogy egy cég jobban járhat, ha elküld egy könnyen helyettesíthető minimálbéres dolgozót, és egy tartósan munkanélküli másikat vesz fel helyette. Havonta 13,5 ezer forintot spórol ugyanis egy cég azzal, ha a nem a szakképzetlenek után járó 14 százalékos, hanem a tartós munkanélküliek után két évig járó 0 százalékos járulékot választja.

Czomba Sándor szerint a kormány tisztában van ezzel a lehetőséggel, de azért nem tartja valószínűnek, hogy komoly problémává fajul, mert több más járulékkedvezményt is igénybe vehetnek a cégek, például a Start, Start Plusz, Start Extra és Start Bónusz kártyákat. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy szorosan figyelni fogják a hatásokat, és ha azt tapasztalják, hogy a cégek tömegesen elbocsátanak és felvesznek újakat, akkor a kormány közbeavatkozik.

Fennmarad a bérkompenzáció rendszere, de más munkavállalói réteget céloz, mint a munkahelyvédelmi akció - mondta Czomba Sándor. Az adójóváírás 2012-es kivezetése miatt az alacsony jövedelmű munkavállalók fizetése csökkent volna, ezért a kormány bérkompenzációra ösztönözte a cégeket, az emelés 5 százalék fölötti részét le lehetett írni a járulékból. Ez a rendszer az államtitkár szerint jövőre is fennmarad, de már csak a 130-135 ezer forintos fizetési sávtól lesz értelme, az ennél kisebb bruttó bérnél a minimálbér és a garantált bérminimum emelése fogja biztosítani a béremelést. Az államtitkár szerint 60-64 milliárd forintba fog kerülni a jövő évi bérkompenzáció, ami körülbelül a fele annak, amit az idei évre tervezett a kormány.

A bérkompenzációt az államtitkár szerint azért kell megtartani, mert vannak olyan munkavállalók, akikre nem vonatkozik a munkahelyvédelmi akció. Például egy 30-as szakképzett férfi nem esik egyik támogatott kategóriába se, de az alacsony fizetése csökkenhetne a bérkompenzáció nélkül.

A kormány legújabb megszorító lépései közt szerepel a béren kívüli juttatások járulékterhének emelése is, amely miatt a munkaadói szervezetek közölték, hogy így nem szeretnének egyáltalán minimálbér-emelést. Czomba Sándor konkrétabbak nélkül azt mondta, érti a cégek és a dolgozók aggodalmait is, de szerinte ez a kérdés még nincs lezárva.