Mit bukhat az OTP az újabb kormányakcióval?

Több mint 600 milliárd forint önkormányzati adósságot vállal át a központi költségvetés Orbán Viktor hétvégi bejelentése szerint. A hitelek egyszerű átvétele a bankoknak jó hír lenne, de a miniszterelnök homályosan arra is utalt, hogy az adósságon a hitelezőknek valamilyen veszteségleírást is el kell majd szenvedni. A szándék nem teljesen meglepő, és a bankszektor egészére akár újabb jelentős egyszeri terhet is róhat, becsléseink szerint ugyanakkor az OTP-nek ezúttal korlátozott egyszeri nettó profithatással kellene szembenéznie.

Frissítés: a szerda reggel megjelent értesülések alapján a kormány a kockázatos adósságot a névérték 75-80 százalékán vállalná át, ráadásul a törlesztéseket állampapírokkal teljesítené készpénz helyett. Ha ez az arány egységesen érvenyesül a 300 milliárd forintos adósságportfólió teljes átvállalt részére, akkor az előzetes becsléseinknél valamivel nagyobb, mintegy 32-40 milliárd forintos leírásra lehet szükség az OTP-nél, ami egyszeri 20-25 milliárd forinttal csökkentheti a nettó profitot az adóhatásokkal együtt. Érdemes hozzátenni, hogy a cikk szerint a "kockázatos", azaz még fizető, de jó eséllyel hamarosan nem fizetővé váló önkormányzatok hiteleire vonatkozik a 75-80 százalékos átvállalás, ami az OTP meglévő hitelportfólió-minőségének függvényében csökkenti a fenti nettó hatást.

Orbán Viktor hétvégén jelentette be, hogy a kormány mintegy 612 milliárd forint önkormányzati adósságot vállal át, ugyanakkor egy homályos megjegyzéssel arra is utalt, hogy a hitelezőknek kellemetlen következményekkel is szembe kell nézniük.

A részvény tegnapi szárnyalásában feltehetően azt tükrözi, hogy az befektetők a homályos fenyegetés helyett a kézzel fogható kedvező tényezőre, a jól fizető állam színre lépésre koncentráltak. A fizetésképtelenség szélén billegő önkormányzatok helyett az állam kétségtelenül jobb adósnak tűnik, de az elejtett megjegyzés miatt érdemes átgondolni, vajon az OTP-re hogyan hat az új felállás.

Volt már példa hasonlóra

A miniszterelnök hétvégén arra utalhatott, hogy az átvállalt adósságot a kormány a hitelezőkkel valamilyen formában újratárgyalhatja. Ez meglátásunk szerint elsősorban a devizában denominált hiteleknél merülhet fel, hiszen a kormány az elmúlt években mindent megtett, hogy akár drasztikus eszközökkel is, de megszabaduljon a külső sérülékenységünket növelő devizaadósságtól.

Emlékezetes precedenst teremthet egyébként Lázár János tavaly év végi csörtéje a Hódmezővásárhely devizakötvény-kibocsátását szervező Erste Bankkal. A polgármester akkor azt követelte a banktól, hogy ossza meg a devizás tartozáson elszenvedett jelentős árfolyamveszteséget a településsel. A vita végére áprilisban került pont, ekkorra a település és a bank "mindkét fél számára megnyugtató módon" újratárgyalták az adósság feltételeit, de részleteket nem tettek közzé.

Joggal feltételezhetjük, hogy az új megállapodás keretében az Erste valóban kénytelen volt átvállalni valamekkora veszteséget, és a történet alapján számíthatunk arra, hogy a kormány legalább a devizaadósságokon keletkezett vélt vagy valós árfolyamveszteség egy részét megpróbálhatja a bankokra hárítani.

Nem az OTP a leginkább érintett

2012 második negyedévének végén az OTP magyarországi operációjánál mintegy 298,1 milliárd forint önkormányzati hitel szerepelt a mérlegben, ami a teljes bruttó hitelállományának viszonylag kis része, mintegy 9 százaléka. A devizás követelés ezen belül is kisebb szeletet, 116,8 milliárd forintot, azaz az önkormányzati hitelek 36 százalékát tette ki. A devizás önkormányzati hitelek jellemzően euróban denomináltak, míg az önkormányzati kötvények jellemzően svájci frankosak. A teljes devizás állomány mintegy 85 százaléka svájci frankban jegyzett kötvényekből állhat.

Ez az az állomány tehát, amit az állami tartozásátvállalás egyáltalán érinthet, de hogy pontosan mely részeit és milyen arányban kerülhetnek át a központi költségvetéshez, rendkívül nehéz megbecsülni. A kormány maga is meglehetősen összetett kritériumrendszert határozott meg az adósság átvállalásához.

Hogyan vállalja át az adósságot a kormány?

A hétvégi bejelentés értelmében az állam a következőképpen vállalja át az önkormányzati adósságokat:

• Az ötezer főnél kisebb települések teljes adósságállománya a központi költségvetéshez kerül.
• Az ötezer főnél nagyobb települések esetében az átvállalás mértéke átlagosan 40 százalék a teljes kötelezettségállományra vetítve. Az arány az egyes településeknél az egy főre eső helyi adóbevétel aránya a településkategória átlagához viszonyított arányától függ.
  • A kategóriájuk átlagát elérő vagy meghaladó településeknél az átvállalás mértéke 40 százalék
  • A kategóriaátlag 75 és 100 százaléka közötti településeknél az átvállalás mértéke 50 százalék
  • A kategóriaátlag 50 és 75 százaléka közötti településeknél az átvállalás mértéke 60 százalék
  • A kategóriaátlag felét sem elérő településeknél az átvállalás mértéke 70 százalék

Mekkorát bukhat legfeljebb az OTP?

A teljes, országos önkormányzati hitelállományra vetítve a kormány átvállalása a kötelezettségek 54 százalékát érintheti, így jobb viszonyítási alap hiányában feltételezhetjük, hogy az OTP önkormányzati hitelei is hasonló arányba kerülnek át a központi költségvetéshez. Mivel úgy véljük, hogy egy esetleges újratárgyalás esetén a fókusz a devizás adósságon lenne, a legrosszabb forgatókönyv az lehet, ha az OTP teljes devizás állománya beleesik ebbe az 54 százalékba.

A második negyedév végén az euró jegyzések 288,2 forinton , a svájci frank pedig 239,9-en áll, az OTP mérlegében szereplő 116,8 milliárd forintos követelés is ezeket a devizaárfolyamokat tükrözi.

Az OTP teljes devizahitel-állományának azonnali átváltása forintra a lakossági devizahiteleknél korábban alkalmazott 250-es euró és 180 forintos svájci frank keresztárfolyamon átlagosan 22-23 százalékos, azaz mintegy 26,7 milliárd forintos azonnal veszteséget jelentene. Ez meglehetősen durva és valószínűleg nehezen kivitelezhető megoldás, tekintve hogy hitelekről és kötvényekről is szó van egyszerre, így ez adhatja a becslésünk szélső értékét.

A fenti, 26,7 milliárd forintos leírás hatása a nettó profitra még alacsonyabb, az adópajzsot és a bankadóval kapcsolatos lehetséges adókedvezményt is figyelembe véve 16-18 milliárd forint körüli egyszeri nettó profithatás adódna ebben a forgatókönyvben. (A devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos banki veszteségek 30 százalékát az állam "átvállalta" legfeljebb a banki különadó mértékéig).

A fenti egyszer nettó veszteséget jelentő forgatókönyv ugyanakkor több szempontból is extrém, ezért erősen a felső korlátot jelenti:

• Nem valószínű, hogy az OTP teljes devizás önkormányzati hitelállománya a kormányhoz kerülne, így egy vaskos újratárgyalás esetén is lényegesen alacsonyabb lehet a teljes veszteség. Ha a devziás követelésekből is 54 százalék kerül központi kézbe, akkor az ezen elszenvedhető veszteség nettó hatása is 8-10 milliárd forinra csökkenne.
• A 250 forinton és főleg a 180 forinton való azonnali átváltás rendkívül drasztikus lenne, és a bankszektor egészét újabb, nehezen elviselhető veszteséggel terhelné meg. Bármilyen más, visszafogottabb módszer (pl. árfolyamgát-rendszer) a bankokra, így az OTP-re is, kisebb terhet hárítana, tovább csökkentve a fenti várható hatást.
• Az állam által átvállalt adósság valószínűleg a portfólió leggyengébb elemeire vonatkozik, a fizetésképtelenséghez közel eső önkormányzatok adóssága kerül át nagyobb arányban az államhoz. Az egyszeri, átlátható veszteséggel még akár jobban is járhat a bank, mint ha a még fizető, de egyre kilátástalanabb helyzetben lévő önkormányzatok miatt a jövőben látványosan megnőne a céltartalékolási kötelezettség.(Érdemes hozzátenni, hogy jelenleg az önkormányzati hitelek terén a nem fizető hitelek aránya az OTP-nél lényegében nulla, de ez a mutató nem tartalmazza a még fizető, de hamarosan fizetésképtelennek minősülő hiteleket).

Nem lesz durva, ha a kormány is úgy akarja

Mindezek alapján összességében azt mondhatjuk, hogy az átvállalt önkormányzati adósság agresszív újratárgyalása az OTP eredményére legfeljebb 10 milliárd forintos azonnali hatást gyakorolhatna, de az egyéb tényezőket figyelembe véve ez a veszteség jó eséllyel lényegesen alacsonyabb is lehet ennél. Egy ekkora egyszeri veszteségleírás a 2012-es nettó profit konszenzusnak legfejlebb 8 százalékát teheti ki, így a részvény elméleti fair értékét csekély mértékben, kevesebb, mint 1 százalékkal csökkentheti, miközben a hitelportfólió javulása hosszú távon akár éppen ellentétesen is hathat.

Azt se felejtsük el, hogy a kormány nem jelentette ki egyértelműen, hogy bármilyen módon a hitelek egy részének elengedését kezdeményezné, ha pedig a mérlegekben szereplő teljes értéken kerül át a központi költségvetéshez az adósságállomány, az a hitelek kockázatának drasztikus csökkenésén keresztül kifejezetten kedvező az OTP számára.

A bankszektor egészére nézve tehát kétségtelenül újabb rossz hír lenne az önkormányzati hitelek (akár csak a devizás állomány) újratárgyalása, de ennek valószínűleg nem az OTP lenne a legnagyobb vesztese. A kormány ilyen irányú lépése valószínűleg lényegesen kisebb sokkot okozna, mint korábban a devizahitelek végtörlesztése , a banki különadó vagy a pénzügy tranzakciós adó bevezetése.

Érdemes persze kiemelni a lefelé mutató kockázatokat is. Ha a kormány a devizaadósság nagyobb részét íratná le a bankokkal, netán a forintos részre nézve is kemény alkuba fogna, például a fizetendő kamatok csökkentésével, az a fenti becslésünket is átrajzolhatná az OTP-re.

OTP (Napi)