Még 150 reformot javasolnak Görögországnak

Elemzők szerint a tervezett mentőprogram végrehajtásához még két évre és még több pénzre van szükségük a görögöknek.

Az ország hitelezői hármasa - Európai Bizottság (EB), Európai Központi Bank (EKB), Nemzetközi Valutaalap (IMF) - szerint a görögök az eddig javasolt reformok hatvan százalékát hajtották végre, és másik húsz százalékot készítettek elő - írta meg a Der Spiegel nevű német napilap a hitelezők készülőfélben lévő elemzése alapján.

A hitelezők szerint a görög államháztartás és államadósság fenntarthatóságát célzó program részeként 150 további intézkedést kellene megtenni. A munkaerőpiacon például nagyobb rugalmasságra van szükség - vélik a szakértők, javasolva egyebek mellett a dolgozók elbocsátására és a minimálbérre vonatkozó szabályok lazítását.

Az EB, az EKB és az IMF javasolja egy új hitelfolyósítási rendszer bevezetését is, amely az eddiginél nagyobb erővel kényszerítheti ki a hitelezőkkel kötött megállapodás betartását. Így például rögzíteni kellene egy jogszabályban, hogy automatikusan emelni kell az adókat, ha elmaradás mutatkozik a reformok végrehajtásában - áll a tervezetben.

A Der Spiegel szerint a jelentés november 12-re készül el. A lap szerint a hitelezők abból indultak ki, hogy a teljes program végrehajtásához a tervezettnél két évvel több időre és több pénzre van szükség. Továbbá elkerülhetetlen, hogy Görögország hitelezői újabb részt írjanak le a tartozásból, és ezúttal mindenekelőtt az euróövezeti társállamoknak kell engedni, vagyis az euróövezeti adófizetőkre kell terhelni a válságkezelés költségeinek egy részét.

Az adósságelengedést az euróövezet több tagja elutasítja, köztük Németország is. A berlini vezetés szerint az adósságleírás helyett az a megoldás, hogy az athéni kormány az új hitel egy részét görög állampapírok felvásárlására fordítja, ami jelentős tehercsökkenést eredményez, hiszen a görög kormánykötvényekkel mélyen a névérték alatt kereskednek a piacon.

A hitelezők között nincs egyetértés arról, hogy mennyivel kell bővíteni a 130 milliárd eurós hitelkeretet a program csúszása miatt. Az EB és az EKB szerint nagyjából 30 milliárd euróra van szükség, az IMF szerint pedig 38 milliárd euróval kell kiegészíteni a keretet a kétéves hosszabbítás miatt - írta a Der Spiegel.

Az eredeti megállapodás szerint a görög államháztartás hiányát 2016-re kellene a 3 százalékos határérték alá szorítani, a GDP-arányos államadósságot pedig 2020-ra kell 120 százalékra csökkenteni.