Lehet, hogy tartós lesz a magyar recesszió

Magyarországon nincsenek meg a gazdasági növekedés feltételei, lenne értelme megkötni az IMF-fel és az EU-val a megállapodást, és a megszorító csomagokkal teljesíthető a jövő évi hiánycél - mondta a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád.

Kritikusan nyilatkozott Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a magyar gazdaságról és gazdaságpolitikáról. Kovács a külföldi kereskedelmi kamarák által szervezett üzleti ebéden azt mondta, hogy Magyarországon nincsenek meg a gazdasági növekedés feltételei. A jellemzően óvatosan, lekerekítve fogalmazó közgazdász azt mondta, nagy kérdés, hogy a magyar gazdaság jelenlegi recessziója átmeneti-e. Ahhoz, hogy ne legyen átmeneti, konjunktúraváltozás kell Európában, illetve alapvető változásra van szükség Magyarország fejlesztési és finanszírozási környezetében - mondta. Szerinte Magyarország ma mélyen alatta van annak a fejlesztési aránynak, ami a térségre jellemző, és ezt a banki hitelezés alacsony aktivitása is igazolja.

A magyar gazdaság az idén 1 százaléknál is nagyobb recesszióba csúszik, a kormány újabb és újabb megszorító csomagjai, amelynek olyan a szerkezetük, hogy a gazdasági feltételeket jelentősen rombolják - új adók jönnek, meglevő adókat emelnek, a banki hitelezést tovább nehezítik -, durván rontja a jövő évi, amúgy sem rózsás gazdasági kilátásokat. Ugyan a kormány az IMF-hez és EU-hoz hasonlóan 0,8-0,9 százalékos bővülésről beszél, de a nemzetközi szervezetek még nem vették figyelembe a két legutóbbi megszorító csomag gazdasági növekedést romboló hatását, így a tényleges teljesítmény nulla körüli lehet csak.

Kovács kulcskérdésnek nevezte, hogy legyen IMF-megállapodás. A magyar adósság alakulásának szempontjából kardinális jelentőségű lenne, ha a kormány megkötné a megállapodást az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - jelentette ki Kovács. A Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy jelentős különbség van a Magyarország által jelenleg elérhető piaci kamatok és a nemzetközi hitelezők által kínált kamatszintek között. A több száz milliárd forintos kamatkülönbözet miatt elgondolkodtató, hogy érdemes meghajolni a nemzetközi szervezetek feltételei előtt - tette hozzá.

A kormány azonban az elmúlt három hónapban nem tudott igazán közeledni az IMF-hez, sőt inkább elhidegülni látszanak a kapcsolatok. A kormány IMF-ellenes médiakampányt indított két-három hete, a tárgyalások folytatásáról semmi hír, sőt kormányzati forrásaink már inkább csak a jövő év elejére teszik, hogy folytatódhatnak.

Kovács beszélt arról is, hogy a kormány által elfogadott intézkedésekkel teljesíthető a jövő évi 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél. Elmondta, hogy a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett első csomag nettó hatása mintegy 200 milliárd forint, a másodiké 253 milliárd forint volt. A kormány által bejelentett elvonások és restrikciós intézkedések költségvetési hatását nem lehet "egy az egyben figyelembe venni, mivel egyéb hatásaik is vannak a gazdaságra".

Kovács szavai megerősítik az [origo] információit, miszerint kissé érthetetlen volt pénteken, hogy az EU nem tartotta elégnek a magyar intézkedéscsokrokat. Mint kiderítettük tegnapi cikkünkben, Brüsszel nem akarja Orbán Viktor kormányfőt hagyni kicsúszni a kezei közül, az uniós források elvételével próbálja sakkban tartani, ezért mondhatta azt Brüsszel, hogy nem elégedett a magyar kormány teljesítményével.