Az eddigi esélyes CBA helyett a régi áfészos hálózatból kifejlődő Coop tett egy nagy lépést az elsőség felé a kiskereskedelmi piacon. A szövetkezeti bolthálózat a héten jelentette be, hogy az eddig a CBA-s Palóc Nagykereskedelmi Kft., Pilis Csoport Kft. és a Polus-Coop Zrt. csatlakozik a cég hálózatához. A három társasághoz összesen 246 bolt tartozik, együttes forgalmuk pedig több mint 80 milliárd forintot tesz ki. A Coop egyúttal jelezte, számos Match- és Profi-üzlet megvásárlásáról is tárgyal.
CBA helyett Coop
Ha a tavalyi forgalmi adatokat vesszük alapul, akkor az új szerzeményekkel a Coop forgalma 590 milliárd forintra emelkedhet, így a második helyre léphet. A tavaly 565 milliárd forintot elérő CBA pedig a harmadik helyre csúszik vissza, a feltételezett forgalma a kieső boltok miatt 485 milliárdra csökkenhet. Az élen továbbra is a Tesco áll 705 milliárd forintos forgalommal, de a Coop még egy lépést tehet a piacvezető felé, ha sikerül megszereznie a vidéki Profi és Match-egységeket - ahogy erre a cég vezetője már utalt.
A mostani tranzakcióval a Coop hálózata is nagyobb lesz, mint a CBA-é. A megszerzett egységekkel együtt összesen 3200 Coop-üzlet lesz, míg a tavaly 3077 CBA-ból álló lánc elveszít közel 250 üzletet. Az éllovas, a magyar piacon tizenhét éve működő Tesco pedig több mint 200 egységgel rendelkezik országszerte - viszont ezek jóval nagyobbak, mint a két magyar hálózathoz tartozó boltok.
Hasonlítanak és versenyeznek
A Coop előretörése fordulatot jelent a magyar piacon, mert eddig arra lehetett inkább számítani, hogy a tavalyi forgalmi toplistán második CBA ered a Tesco nyomába, legalábbis Baldauf László, a CBA elnöke tavasszal kijelentette, az a céljuk, hogy elsők legyenek a kiskereskedelmi piacon. (További fontos változás volt még az idén, hogy a tavalyi forgalmi listán 230 milliárddal hetedik Auchan megszerezte a Cora egyégeit, amelyek 86 milliárdos becsült forgalmat értek el a piaci adatok összesítő Nielsen szerint.)
A Coop és a CBA küzdelme azért is érdekes, mert - bár üzleti modelljük nem azonos - sok hasonlóság van a két cég között. A két magyar lánchoz a hiper- és szupermarketeknél kisebb alapterületű boltok tartoznak, ezzel fedik le az egész országot, sok kis településen is jelen vannak, ahol például se Tesco, se nagy multinacionális láncnak nincs egysége. A CBA-nál négy különböző bolttípus van, a felsőkategóriásnak Príma, a sima CBA-k, a Cent név alatt futó diszkontok, illetve a Cél egységek. A beszerzési hálózatnak összesen 25 tulajdonosa van, de a legnagyobb részt a cég vezető Baldauf László és Lázár-testvérek tudhatnak magukénak.
A Coop franchise-hálózatát működtető Co-op Hungary tulajdonosai a hálózatban jelen lévő cégek kezében van. A Coop-csoport egyébként partnerséget alakított ki a Gránit Bankkal: a két cég júniusban jelentette be, hogy stratégiai megállapodást kötöttek, a bank és a Coop Hitel Zrt. tulajdont szerez egymás cégeiben 100-100 millió forint értékben.
Közösen is pályáztak A francia tulajdonosok először cégként akarták eladni a Match- és a Profi-üzleteket, ekkor még a Cooppal és a CBA-val közösen tárgyaltak, ugyanis a két magyar lánc együtt szerette volna megvenni a boltokat, és osztoztak volna a zsákmányon (a CBA-hoz kerültek volna a budapesti, a Coophoz a vidéki boltok). Később az eladó szándéka megváltozott, és úgy döntött, hogy az ingatlanokat adják el, mire a CBA és a Coop közös cégét felszámolták, és a potenciális vevők külön tárgyaltak az eladóval. |
Több, a beszállítói rendszert jól ismerő, az üzleti kapcsolat miatt név nélkül nyilatkozó szakember elmondta, bár a divat szidni a multinacionális láncok tárgyalási módszereit, a magyar láncok is igen kemény tárgyalópartnerek. A Coopot több beszállító professzionálisabbnak, hatékonyabbnak mondta, mint a CBA-t. Ők úgy látják, hogy a CBA-nál jelentős széthúzás tapasztalható a beszerzési területen, a Coop azonban egyre hatékonyabb és jól halad egy jól pörgő központosított beszerzés felé.
Problémaként a beszállítók leginkább arra panaszkodnak a Coop esetében, hogy a saját termékek menedzselésében jobbak a konkurensek. Gondot jelenthet a többiekhez képest, hogy egy-egy termék országos terítésénél lassú az információáramlás a Coopon belül, ezért lassan kerül a polcokra egy-egy új termék.
Hipermarketek évtizede
A következő évek kérdése, hogy az egyik vagy másik magyar üzletlánc véget tud-e vetni a Tesco évtizedes sikertöténetének. A Tesco leginkább a hipermarketek előretörésének köszönheti az elsőségét. 2000-ben még 14 százalékos volt a hiperek részesedése a kiskereskedelemben, ez mára 26 százalékra nőtt - derül ki a GfK piackutató cég adataiból. Ezzel párhuzamosan növekedést tudtak elérni a hazai boltláncok is, 6-ról 15 százalékra nőtt a részesedésük. A független kisboltok a folyamat vesztesei, részesedésük 28-ról 12 százalékra zsugorodott".
Kiskereskedelmi torta
2011 első félév | 2012 második félév | |
Hipermarket | 25 | 25 |
Diszkont | 16 | 17 |
Szupermarket | 17 | 17 |
Magyar boltláncok | 16 | 16 |
Független kisboltok | 12 | 12 |
Egyéb | 14 | 12 |
Hat bázis
A cégek versenyében nem csak az elérhetőségnek, a választéknak és az árnak lesz fontos szerepe, hanem az ezek biztosításához elengedhetetlen logisztikai háttérnek is. A CBA egy, a Tesco két nagy logisztikai központból terít országszerte, persze vannak kisebb elosztó bázisok is. A Coopnál azonban hat nagykereskedő cég által működtetett bázisról indulnak az áruk az üzletekbe.
A logisztikai háttér pedig egyáltalán nem mindegy. A CBA akkor tudott nagyot robbantani, amikork megépítette logisztikai központját Alsónémediben. A központban olyan informatikai fejlesztéseket valósítottak meg, hogy az egyes üzletek online hozzáférnek adatokhoz, és az interneten adhatják le rendelésüket, vagy hogy ki tudják szűrni a rendkívüli árengedménnyel kínált árukat a nemzetközi kereskedelemben.
A kereskedelmi láncok logisztikai központjai (Kék: Coop, Sárga: Tesco, Piros: CBA)