Vonzóbbá tették a kisadózók terhét

A kisadózó vállalkozás által kiállított számlát el lehet számolni költségként, egy újabb tételes adóval ki lehet váltani a helyi iparűzési adót, a 25 év alatti, kevés munkatapasztalattal rendelkező emberek felvételét pedig még jobban ösztönzik - a parlament ezeket építette be a munkahelyvédelmi és a kisvállalkozóknak összeállított kormányzati segélycsomagba.

Több lényeges ponton átírta a parlament a munkahelyvédelmi akciótervet és a kisebb adózóknak felkínált új adók szabályait.

A nehéz helyzetű munkavállalói csoportok (25 év alatti pályakezdők, 55 felettiek, tartós munkanélküliek, szülésről visszatérők) munkához segítését, illetve munkában való megtartását célozza a kormány munkahelyvédelmi akcióterve. Ha egy cég ilyen embert venne fel, vagy már ma is foglalkoztat, akkor teljesen vagy részlegesen, általában két évig lemond a kormány a munkáltatót terhelő, 28,5 százalékos közteherről (27 százalék szociális hozzájárulási adó és másfél százalék szakképzési hozzájárulás).

A képviselők azzal finomították az eredeti csomagot, hogy a legfeljebb féléves munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti személy után két évig csupán másfél százalékos terhet kell fizetnie a cégnek havi bruttó 100 ezer forintos bérig, a harmadik évben pedig 14 százalékot.

Még csábítóbb lesz a tételes kisadó

A kormány a kisadózók tételes adóját is vonzóbbá igyekszik tenni. Az eredeti terv szerint a havi 50 ezer forintos fix (mellékállású vállalkozónál 25 ezer forint) adót választó cég partnere nem számolhatja el költségként a kisadózótól vásárolt árut, szolgáltatást. A parlament - a kabinet egyetértésével - ezen változtatott, így a kisadózó által kiállított számla költségként elszámolható lesz, csökkenti a partnercég adóalapját.

Azért, hogy gátat szabjanak a fiktívszámlagyártásnak, beépítették azt a megkötést, hogy ha a kisadózó legalább egymillió forint összértékű számlákat állít ki bármelyik tőle vásárló cégnek, akkor mindkét fél adatszolgáltatásra kötelezett lesz, és nekik kell bizonyítaniuk, hogy nem színlelt munkaszerződést leplez a számlahalmaz.

A biztosítási, pénzügyi ügynökök és az ingatlan bérbeadásával foglalkozók nem választhatják a tételes adót.

A tételes adó évi 6 millió forintos árbevételig érvényes, a felett 40 százalékot kér magának az állam.

Akkor mentesül a vállalkozás a kisadó alól, ha legalább harminc napig keresőképtelen egy évben.

Korábban az volt az elgondolás, hogy félmillió forintos adótartozást még eltűrnek, annál nagyobb tartozás esetén kiesik a tételes adó alól a vállalkozás. Ezt most százezer forintra szállították le.

A helyi iparűzési adót eredetileg nem váltotta volna ki a tételes adó (csak a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót, a szakképzési hozzájárulást, az egyéni járulékokat), de a ma megszavazott módosítással a hipára felső határt állapítanak meg. Ez évente maximum 50 ezer forint telephelyenként.

A kisvállalatoknak is jobb lesz

Az egy-két személyes vállalkozásoknál nagyobb, legfeljebb 25 főt foglalkoztató, legfeljebb évi félmilliárd forintos árbevételt elérő cégekre van kitalálva a kisvállalati adó, amely lényegében a nyereségre és a bérköltségre kivetett 16 százalékos adó. Az adóval a társasági adó, a magánszemélyek utáni közterhek alól mentesül a cég. Az adó beruházásra és létszámfelvételre ösztönzi a vállalatokat, mert új alkalmazott felvételekor nem nő az adóteher.

Beépítették a honatyák azt, hogy a helyi iparűzési adót is ki lehet váltani ezzel az adóval, telephelyenként 2,5 millió forinttal. Újdonság az is, hogy a kisvállalati adót a zártkörűen működő részvénytársaságok is választhatják majd.

Hátravan még a törvények zárószavazása, azt a jövő héten tartják, de minden bizonnyal a ma megszavazott módosítások akkor is átmennek.

A kisvállalkozók, kisvállalatok új adóiról, annak kormány által kigondolt első változatáról itt olvashatnak, a munkahelyvédelmi akcióterv eredeti verziójáról pedig itt.