Újra lecsaphat az euróválság

Kritikus döntések, sorsdöntőnek ígérkező tárgyalások, választás kényelmetlen időpontban és egy nagy adag megújításra váró államkötvény - a feltűnően nyugodt augusztus után ősszel újra erőre kaphat az euróválság.

Szeptemberben és októberben egymást követik az európai válságkezelés kimenetele szempontjából fontos dátumok. Az egyenként is jelentős kockázatot hordozó események egy része közvetlenül a krízis által leginkább fenyegetett államok - Görögország, Spanyolország - további sorsát határozhatja meg, mások a válságkezelés menetét befolyásolhatják a döntéshozók mozgásterének alakításával.

Szeptember 6.
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa az államkötvény-vásárlási programról tárgyal.

Miért fontos ez?
Ha az EKB elkezdene korlátlan mennyiségben államkötvényeket venni a másodpiacon, az elvileg segítené az alacsony kereslettel és az ebből következő magas hozamszinttel küszködő országokat, mindenekelőtt Spanyolországot. Ez a fegyver azonban visszafelé is elsülhet, ha a befektetők megszabadulnak a spanyol állampapírjaiktól, és nem vesznek újakat. A másik veszély, hogy a lépés enyhítené a nyomást a spanyol kormányon, elmaradhatnának a népszerűtlen reformok. Ezért akarja az EKB a programot eltolni addig, amíg a spanyolok egy mentőcsomag fejében vállalják a részletes reformprogram végrehajtását. A kormány az alacsony hozamszintű, rövid futamidejű kötvényekkel egyelőre időt tud nyerni - kérdés, ez a játék meddig folytatható.

Szeptember 9.
A görög pénzügyminiszter bemutatja az új takarékossági terveket a nemzetközi szervezeteknek.

Miért fontos ez?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) képviselői azért érkeznek Athénba, hogy felmérjék, a hitelek fejében vállalt takarékossági program mennyire tért le a kitűzött pályáról, és mit lehet tenni kármentésként. Az előzetes hírek szerint 13,5 milliárd eurós további megszorítást akarnak elfogadtatni, hogy kompenzálni lehessen az adóbevételek recesszió miatti csökkenését. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök a program meghosszabbítását próbálja elérni, ami pénzbe kerül. Ha a hitelezők erre nem hajlandók, Görögország elhagyhatja az eurózónát. Ez egyet jelentene az államcsőddel, ami mindkét fél számára súlyos következményekkel járna.

Szeptember 12.
A német alkotmánybíróság határoz az eurózóna állandó mentőalapjának jogszerűségéről.

Miért fontos ez?
Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) néven létrehozandó rendszer lenne hivatott a jövőben segíteni az adósságproblémába keveredő eurózóna-tagországokon. Ez nem jelenthet megoldást minden elképzelhető pénzügyi bajra, hiszen az ESM forrásai végesek lennének, de a vezetők reményei szerint mindenképpen gördülékenyebbé és igazságosabbá tehetné a válságkezelést. Feltöltése értelemszerűen anyagi áldozatokat kíván a leggazdagabb országoktól, Németországban ezért kell megvizsgálnia az elképzelést az alkotmánybíróságnak. Ha esetleg elbukik a tervezet, annak nagyon rossz üzenete lesz, de arra is jó esély van, hogy a határozat valamilyen formában korlátozza Németország részvételét, ami szintén negatívan hatna a piaci hangulatra.

Szeptember 12.
Parlamenti választást tartanak Hollandiában.

Miért fontos ez?
Ha a takarékossági pályáról éppen lecsúszó Görögországot bent akarják tartani az euróövezetben, a hitelezőknek valószínűleg további engedményeket kell tenniük: még több pénzt adni - vagy elfogadni, hogy az eddig kölcsönzött pénzük egy részét soha nem fogják visszakapni. Mindkét verzió roppant népszerűtlen a fegyelmezettebben gazdálkodó észak-európai országok adófizetőinek körében, akik már eddig is nehezen fogadták el, hogy a görög pazarlás árát nekik kell állniuk. A kampányban a holland politikusok nagyon kemény álláspontot foglaltak el ebben a kérdésben, nehéz lesz visszakozniuk. Az is nagy kérdés, milyen összetételű kormány alakulhat - egyelőre csak az tűnik szinte biztosnak, hogy többpárti koalíció alkotja majd.

Szeptember 14-15.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei Cipruson találkoznak.

Miért fontos ez?
A miniszterek és jegybanki vezetők valószínűleg egyeztetnek az ESM és elődje, az EFSF államkötvény-vásárlási programjáról. Először vitatja meg az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup az aktuális görög helyzet értékelését - a végső jelentés legkorábban szeptember végére várható. Cipruson alighanem szóba kerül az európai bankunió kialakításának a kérdése is.

Október 29-31.
Több mint 20 milliárd eurónyi spanyol állampapír jár le.

Miért fontos ez?
Elképzelhető, hogy ha a lejáró hosszú távú kötvényeket nem újítják meg a befektetők, Spanyolország kénytelen lesz nemzetközi segítséget kérni. A kormány ezt el akarja kerülni, azt remélve, hogy a korábban igényelt és megszavazott bankmentő csomag elég lesz a stabilizációhoz. Rossz jel, hogy a tőke menekül az országból, a kivonás mértéke az idén már meghaladta a 310 milliárd eurót, ami a spanyol GDP több mint 20 százaléka.

Itthon sem fogunk unatkozni

Nemcsak a nemzetközi színtéren lesz forró az ősz, idehaza is mozgalmas hónapok előtt állunk - mondta az [origo]-nak Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. Az IMF-fel és az Európai Bizottsággal elkezdődtek a tárgyalások, most a folytatásra vár a piac. A jövő évi költségvetést a kormányfő egy hónap múlva le akarja zárni, miközben a mostani verzióval szemben erős kételyek vannak a befektetőkben. Néhány száz milliárdos lyukat kell betömni, a lejáró devizaadósság finanszírozását is meg kell oldani.

Emellett a miniszterelnök jelzése szerint nem húzódhat sokáig az E.On gázüzletágának megvásárlása sem, továbbá a piac kíváncsi arra is, hogy az MNB a múlt héten meglépett kamatcsökkentést folytatja-e, és ha igen, milyen körítéssel adja el. Az év vége felé pedig megindulnak a találgatások a márciusban megválasztandó új jegybankelnök személyéről - sorolta Németh Dávid a hazai vonatkozású, a piacokat befolyásoló nagyobb eseményeket.

A forint és az állampapírpiac mindenre nagyon érzékenyen reagál, amíg nincs megállapodás az IMF-fel. Nem lesz ez másként most sem. Ráadásul még az is benne van a pakliban, hogy a magyar kormány újra váratlant húz - utalt az elemző arra, hogy egy éve senki el sem tudta volna képzelni, hogy képes a végtörlesztési ötlettel előállni a kabinet. A tavaly szeptember eleji döntés meg is rengette a forintot.

Mindebből Németh szerint az látszik, hogy heves ingadozásokat hozhat az ősz a forintárfolyamban, a részvénypiacon és az állampapíroknál. Európában és a világon a kormányok, politikusok előtt tornyosuló akadályokat nem egyik napról a másikra fogják megoldani, hanem kísérletezgetéssel, a piacok tesztelésével - tette hozzá.