Tovább húzzák a nadrágszíjat a spanyolok

A következő hat hónapban 43 új törvényt szeretne életbe léptetni a spanyol kormány, hogy elkerülje a már eddig is nagy áldozatokat követelő hitelválság további mélyülését. A reformok egyaránt érintik a munkaerőpiacot, a közalkalmazotti és közműellátási szektort, valamint a telekommunikációs szektort is.

Mariano Rajoy, spanyol miniszterelnök tegnapi bejelentését pozitívan értékelték a politikai szereplők. "A reformok egyértelműen a legégetőbb szabályozási kihívásokra irányulnak" - mondta Olli Rehn, Európai Uniós pénzügyi és gazdasági biztosa. Véleménye szerint a gazdasági reformok részleteiből kiderül, hogy azok túlnyúlnak az Európai Bizottság által elvárt lépéseken, és elég ambiciózusnak tűnnek.

Mindenesetre a törvénytervezetek költségvetési hatásai akár egy nemzetközi pénzügyi segélycsomag (EFSF/ESM alapból való forrásnyújtás) elő-kondícióinak is megfelelnének.

Mario Draghi szeptember 6-i ECB kötvényvásárlási programjának bejelentésekor világossá tette, hogy csak akkor lép be az Európai Központi Bank az egyes országok kötvénypiacaira, ha azok előzetesen segítségért fordulnak az EFSF/ESM alapokhoz. Ebben az esetben azonban szigorú előírásoknak kell megfelelnie az adott országnak, melyek többek közt a költségvetési deficit mértékére, a lokális pénzügyi szektor egészére, illetve szabályozási és felügyeleti szervek felépítésére irányulhatnak.

Madrid - a színfalak mögött - egy lehetséges csomag részleteiről folytat tárgyalásokat vélhetően az EU-s hatóságokkal, ami megindítaná az ECB spanyol kötvényvásárlásait, csökkentve ezzel az állampapírhozamokat. A lépéssel lényegesen enyhítenék a spanyol állam újrafinanszírozási költségeit.

A piszkos anyagiak

A spanyol törvényjavaslatok mind a bevételi, mind a kiadási oldalt érintik. Jobbára azonban a kiadási oldalt befolyásolnák a módosítások, ahogyan ezt Soraya Saenz, miniszterelnökhelyettes elmondta, "ez egy válság költségvetés, amit a válság szült... a költségvetés nagyobb részben alapul a kiadási oldal megszorításán, mint a bevételi oldal növelésén".

A minisztériumok következő évben rendelkezésre álló pénzét 8,9 százalékkal zsugorítanák, és újra befagyasztanák a közszolgálati alkalmazottak béreit, immár harmadik éve. Ezekből a költségcsökkentésekből a kiadások 7,3 százalékos esését várja a kormány.

A kabinet elhatározta, hogy 3 milliárd eurót szán a nyugdíjak 1 százalékos jövő évi emelésére abból a 100 milliárd eurós mentőalapból, melyet még június 25-én igényelt a spanyol kormány, és melyből a Bloomberg értesülései szerint még 67 milliárd eurót nem hívtak le.
A döntés értelmében az 1 százalékos nyugdíjemelés felett további pénzekhez is juthatnak a nyugdíjba vonultak, ha az előre jelzett éves infláció 1 százalék fölé emelkedne. A kompenzáció megfizetése nem túl valószerűtlen, mivel jelenleg 3 százalékos az inflációs előrejelzés Spanyolországban.

Ezzel egyidejűleg arra törekszik a kormány, hogy megreformálja a nyugdíjrendszert, és várhatóan még az év vége előtt bejelentenek egy módosító csomagot, mely az idő előtti nyugdíjba vonulás szigorításáról, és a nyugdíjrendszert felülvizsgálatáról - beleértve a nyugdíjkorhatárt is - szól majd.

A törvénytervezet többletforráshoz juttatná a büdzsét az Áfa emelésével, ami összességében 4 százalékkal növelné az elkölthető pénzeket. Az általános forgalmi adó legfelső rátáját tolná még magasabbra, 21 százalékról 24 százalékra a kormány. A 3 százalékpontos emelést jövő évre tervezik, miután nemrégiben, szeptember 1-től szintén növelték az Áfa mértékét (18 százalékról). A 4 és 10 százalékos kiemelt termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó általános forgalmi adókat nem változtatják meg.

A fenti lépéseknek köszönhetően a kormány 2013-ban 13 milliárd eurós (0,8 százalék GDP arányos) költségvetési megtakarítást tervez. A törvénytervezet szombaton vitatja meg a parlament. Mind a 17 autonóm tartománynak be kell mutatnia a regionális költségvetési terveket, amiből még mindig hiányzik 5 milliárd euró, hogy megegyezzen az állami büdzsé fő számaival.

Forrongó madridi utcák

Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága az elmúlt hónapokban folyamatosan a hírek középpontjában áll a hitelválság begyűrűzése miatt. A befektetők kétkednek a kormány erejében, mivel a Rajoy fémjelezte hatalom egyre népszerűtlenebb lesz a megszorító intézkedések révén.

Az elmúlt napok utcai demonstrációi azt mutatták, hogy hatalmas az elégedetlenség a lakosság körében, és elfogyott az emberekből a megszorítások iránti tolerancia.

Növekvő bizonytalanság jellemzi a hangulatot a törvényjavaslat véghezvitelét illetően, mivel ismét felerősödtek a katalán tartomány elszakadását célzó erők. Ez veszélybe sodorhatja a parlamenti szavazást is, mivel a költségvetés fele a tartományi önkormányzatok kiadásaira megy el, amiből Katalónia részesül a leginkább.

A világviszonylatban is nagyon magas, 25 százalékos munkanélküliségi arány és a 2008 óta több tízezrek által elvesztett otthonok elkeserítik a lakosságot, mely következtében egyre szaporodnak az erőszakos tűntetések az utcákon. Közben egy napilapban megjelent fotó alapján Mariano Rajoy miniszterelnök szivarozva sétálgatott szerdán New Yorkban a Sixth Avenue-n.

Óvatos piaci reakciók

A Citigroup madridi elemzője, Luiz Martinez szerint "az első benyomások jók a reformokról, lényeges költségcsökkentés felé mutatnak a bevételi oldal növelése helyett... a makrogazdasági fejlődésről szóló 0,5 százalékos recessziós előrejelzés azonban túlságosan optimistának tűnik".

Az ez évi költségvetési hiány tartását is erős szkepticizmussal nézik a gazdasági elemzők, és nem teljesülése esetén további bevételnövelést prognosztizálnak.

A spanyol állampapírhozamok azonban kevésbé reagáltak a hírre. A 10 éves kötvények hozama 5,95 százalékon állt ma reggel, de délutánra 6 százalék fölé mászott.

A spanyol banki audit eredményeket és a bankok feltőkésítéséhez szükséges összeget ma a spanyol piacok zárása után teszik közzé.