Újból beindulhat az amerikai pénzpumpa

Bár az amerikai jegybankelnök nem jelentette be a pénzpumpa beindítását, utalt arra, hogy kész erre a lépésre a gazdaság élénkítése érdekében. A befektetők nagyon vártak a bejelentésre, de a forint szinte nem reagált.

Az eddigi mennyiségi lazítások meghozták a várt eredményt, lökést adtak a gazdaságnak, a költségek pedig kezelhetőek maradtak. A Fed most is készen áll, hogy megtegye a szükséges lépéseket - nyilatkozta magyar idő szerint péntek délután Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, és hozzátette: a munkanélküliség komoly problémát jelent az amerikai gazdaságnak.

Bernanke utalt arra, hogy támogatná egy újabb mennyiségi lazítás elindítását, de konkrét bejelentést nem tett a mennyiségi lazítás megkezdéséről. Csupán jelezte, hogy ezzel a lehetőséggel számolni lehet.

Bár a piacok számára kedvezően értékelhető, hogy Bernanke és a Fed kész újból mennyiségi lazításba kezdeni, ám közvetlenül a beszéd után süllyedtek az indexek, majd hirtelen megindultak a pozitív irányba. Az optimizmus eredményeként a New York-i tőzsde vezető indexei, a Dow Jones, a Nasdaq és az S&P 500 0,4-0,8 százalékos pluszban volt, az euró pedig erősödött a dollárral szemben.

A forintnak egyelőre nem adott sok erőt a Bernanke-beszéd, az euró árfolyama délután 5 óra előtt 284 forint körül járt, ez nagyjából megegyezik a pénteki reggeli jegyzéssel.

Fokozott várakozások

A nemzetközi piacok felfokozott várakozással tekintettek Bernanke beszédére. A Fed-elnök éppen két évvel ezelőtt ugyanitt, Jackson Hole-ban jelentette be a második mennyiségi lazítást. (A mennyiségi lazítás egy monetáris politikai eszköz, amelyet akkor alkalmaznak a jegybankok, amikor a kamat mérséklésével már nem tudják felrázni a gazdaságot, ezért értékpapaírok vásárlásával öntik piacra a pénzt.)

Az első mennyiségi lazítást (angol elnevezése alapján quantitative easing, QE1-nek is nevezik) a válság elmélyülése, a Lehman Brothers befektetési bank csődje után indította el a Fed. Ez 2008 decemberétől a tervezett időpontig, 2010 márciusáig tartott, az akció értéke összesen 1700 milliárd dollárra rúgott. Hét hónappal később, 2010 novemberében jött az újabb kör (QE2), ebben az időszakban hosszú lejáratú kötvényeket vásárolt a Fed, utóbbi lépés 600 milliárd dollárt mozgatott meg.

Kevésbé bíztak benne

A harmadik pénzpumpára számított a piac, igaz, július óta már kevesebben valószínűsítették a beindítását. Egy hónappal ezelőtt a Reuters által megkérdezett piaci szakértők több mint kétharmada tartotta esélyesnek, augusztusban azonban a szakértők kevesebb mint fele számított erre. A lazításban bízók aránya részben azért csökkent, mert augusztusban viszonylag kedvező adatok jöttek a gazdaság állapotáról, ráadásul szeptember elején érkeznek majd új makroadatok, amelyek alapján biztosabban dönthettek volna a lépésről. A pénzpumpa komoly lökést ad a pénz- és tőkepiacoknak, az eddigi lazítások után tartósan és jelentősen emelkedtek az árfolyamok világszerte.

Magyar szempontból elsősorban a nemzetközi hangulatnak megfelelően mozgó forint miatt érdekes a QE3 elindítása. Magyarország a kockázatos terepek közé tartozik, és a lépés nyomán feltehetően kialakuló optimizmus miatt előszeretettel vásárolják a befektetők a rizikósabbnak tartott, éppen emiatt magasabb kamatot, azaz a jelentősebb nyereséggel kecsegtető eszközöket. A viszonylag magas magyar kamatszint miatt ez a forint malmára hajthatja a vizet. A forintnak egyébként szüksége is lenne a támogatásra, mert a jegybank keddi váratlan kamatcsökkentése óta jelentősen gyengült, a korábbi 278 alatti szintekről 284 forint közelébe került az euró.

Bernanke után az EKB-n és a német bírákon a sor

A nemzetközi piaci hangulatot, amely nagyban befolyásolja a forint szereplését, két további, közeljövőben várható esemény befolyásolhatja. Az Európai Központi Bank szeptember 6-i ülésén tárgyal majd a kamatszintről és elképzelhető, hogy az eurózóna adósságválságának enyhítésére konkrét lépésekről dönt.

A Reuters korábbi értesülése szerint van rá esély, hogy az eurózóna jegybankárai a hozamplafon bevezetéséről döntenek. Ez lényegében azt jelentené, hogy az EKB hozamplafont állapít meg az egyes eurózónabeli országok állampapírjaira. Ha ezt a szintet túllépi a hozam, akkor kötvényvásárlásokkal szorítaná azokat lejjebb. A viták és politikai támadások megelőzése érdekében az EKB titkosan kezelné a hozamplafon mértékét. A hozamplafon pedig vásárlásokra csábítaná a befektetőket, mivel biztosak lehetnének abban, hogy a hozam elszaladása esetén is lenne, aki megvásárolja tőlük a papírokat.

Szintén szeptember elején került sor egy másik, az eurózóna szempontjából kulcsfontosságú döntésre. A német alkotmánybíróság döntése ekkor tárgyal az eurózóna válságkezelő alapról, hogy annak működése összeegyezthethető-e a német alkotmánnyal. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy Németország beszállhat-e a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő tagállamok megsegítésére létrehozott alapba.)