"Többféle fogyókúra létezik. Van példa arra, hogy valaki lefogy egy pár kilót, majd visszahízza, de van a tartós eredményt elérő fogyókúra. Ez a helyzet a költségvetési hiánynál is, tartós eredményt kell elérni" - vezette be előadását Simor András jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács által szervezett konferencián. Simor szerint a költségvetési hiány attól függ, milyen lépésekkel sikerül azt leszorítani, és hosszú távon sikeres hiánycsökkentés alapja csak a növekedés lehet. Úgy véli, jövőre 2,4-2,8 százalék lehet a hiány, függően a tartalékok felhasználásától.
"Magyarország 3 százalék alatti költségvetési hiány európai összevetésben figyelemre méltó, de más területeken korántsem ilyen kedvező a helyzet. Ha Magyarország kockázati megítélést hasonlítjuk össze a régiós országokéval, akkor komoly különbségek vannak. A magyar CDS jelentősen emelkedett annak ellenére, hogy a költségvetési hiány jól alakult" - tette hozzá.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a konferencián
Szerinte jelentős bizonytalanságok vannak a költségvetési egyenlegben. Közölte: a munkavédelmi akciótervben szereplő járulékcsökkentés, a kisadók bevezetése rontja a költségvetési egyenleget 270 milliárd forinttal, és ennél kevesebb lesz az ezt megalapozó bevétel.
A jegybankelnök beszélt arról is, hogy a hosszú távú növekedés egyik alapja a munkahelyeken múlik. "Magyarországon nagyon alacsony az aktivitási ráta, elmarad az uniós átlagtól, bár az utóbbi években emelkedett" - mondta. Szerinte probléma, hogy az aktivitási ráta a munkanélküliséggel és a közmunka bővülésével együtt nőtt. Az lenne a hosszú távon kedvező, ha az aktivitási ráta a foglakoztatás bővülésével járna együtt - magyarázta.
A növekedés másik alapját a beruházások adják, de jelenleg kórosan kevés a beruházás Magyarországon - fogalmazott Simor, hozzátéve: kiszámíthatóságra van szükség. Egy felmérést idézve közölte, Magyarországon a befektetők védelme kedvezőtlen és a beruházási környezetre nézve kedvezőtlen. Simor szerint Magyarországon azon kivételek közé tartozik Európában, ahol a vállalati hitelezés az utóbbi 3-4 évben csökkent, amit szintén visszafogja a beruházásokat.