A magyar építőipar immár 2006 óta folyamatosan hanyatlik. Tavaly 7,7 százalékos volt a visszaesés, a tavalyi tanulmányban megszólalók az iparág valamivel kisebb mértékű, 5 százalékos szűkülésére számítottak. "Egy évvel ezelőtt az építőipari társaságok még arra számítottak, hogy 2012-ben újra növekedési pályára állhat az iparág, most azonban már 7,8 százalékos csökkenést jósolnak. Mindez a nehéz gazdasági környezet következménye, melyben a beruházások száma is tovább csökken" - kommentálta az eredményeket Jirí Vacek, a CEEC Research igazgatója.
A jövő évre vonatkozó előrejelzéseikben a cégek nagyon óvatosak: minden tizedik nem tudja előrejelezni a szektor teljesítményének alakulását, közel felük szerint további hanyatlás várható. Összességében a válaszadók az iparág 2,2 százalékos csökkenésére számítanak.
A válaszadók úgy érzik, növekedési lehetőségeiket több, tőlük független tényező korlátozza. Egyrészt a bürokráciát említik, de gondot okoz az is, hogy nehezen jutnak hitelhez, és a megrendelések száma is csökkent mind a magán-, mind az állami szektor részéről. A megkérdezettek 61 százaléka nyilatkozott arról, hogy kevesebb megrendelése van, mint egy évvel ezelőtt.
2012-ben az építőipar eladásai is csökkennek, átlagosan 7,7 százalékkal. Ennek fő oka továbbra is az, hogy a cégeknek nagyon rövid időszakra, jelenleg mindössze 2,7 hónapra előre vannak szerződéses megrendeléseik. A vállalatok kapacitáskihasználtsága is csökkent az előző évhez képest: 59 százalékra a 2011-es 65 százalékról.
Mindemellett azonban 2011-hez képest csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nyereség nélkül, vagy kisebb veszteség mellett is elvállalnak megbízásokat. A megkérdezettek mindössze 31 százaléka nyilatkozott erről, miközben tavaly még 41 százalék volt az arányuk. "A legfőbb oka ennek a változásnak, hogy a vállalatok belátták, ez fenntarthatatlan. Ahhoz, hogy a céget életben tartsák, nem elég éppen csak az aktuális építkezés költségeinek fedezésére keríteni újra és újra pénzt" - tette hozzá Jirí Vacek.
A következő 12 hónap legfontosabb prioritásának a működési hatékonyság fejlesztését tartották a cégvezetők. Ebben a folyamatban a legfontosabb a költségek további leszorítása, de csak az elvárt minimális haszon biztosítása mellett.