Újraosztja a munkahelyeket a kormány

országgyűlés, parlament, pelnáris ülés, Orbán Viktor
Vágólapra másolva!
A legégetőbb területeken avatkozik be a kormány a meghirdetett foglalkoztatási csomagjával, de a fő célját, a munkahelyteremtést ezzel nem tudja támogatni. Az intézkedéssel valószínűleg tömegesen nem hoznak létre új állásokat, ahhoz virágzó, növekvő gazdaságra volna szükség. Az idősek, fiatalok és a szakképzetlenek alkalmazóinak nyújtott támogatások viszont fehéríthetik a gazdaságot, és segíthetnek a bajban lévő cégeken.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtti felszólalása során mutatta be a kormány tízpontos "munkahelyvédelmi akciótervét", amelynek fele foglalkoztatási célcsoportoknak ad járulékkedvezményt, másik fele adminisztrációs könnyítéseket tartalmaz. A kormány a 25 év alattiaknak, az 55 év felettieknek, a tartós munkanélkülieknek, a szakképzetleneknek és a szülésről visszatérő kismamáknak ad járulékkedvezményt, hogy a vállalkozások olcsóbban tudják felvenni őket.

Orbán szerint a fiatalok és nyugdíjasok segítésére azért van szükség, hogy a pályakezdők itthon is megtalálhassák a boldogulást, a nyugdíjhoz közel állóknak pedig biztos legyen a munkahelyük. A szakképzetlen "takarítók és kubikosok" munkáját pedig ezzel az intézkedéssel ismerné el a kormány a miniszterelnök szerint.

Új állásokat nem teremt

Az egymillió új munkahely elérését célul kitűző kormányfő által kijelölt iránnyal ugyanaz a baj, mint bármely foglalkoztatáspolitikai eszközzel: önmagában nem hoz létre munkahelyeket. Az intézkedéscsomag célja a megnevezett csoportok védelme, összességében arra lehet jó, hogy a munkanélküliség ne növekedjen tovább.

Ez sem elhanyagolható cél, ami ráadásul politikai szempontból is fontos az Orbán-kormánynak. Az állástalanok aránya 11 százalék fölött van, a foglalkoztatottak száma pedig csak a közszférában növekszik, a magáncégek 27 ezerrel kevesebb embernek adtak munkát az első négy hónapban, mint egy évvel korábban. Ezeken a számokon Orbán 10 pontos csomagja nem sokat segíthet, viszont a védett csoportoknak adott kedvezményekkel azt legalább elérheti, hogy ne bocsássanak el több embert.

"Adóintézkedésekkel munkahelyeket nem lehet létesíteni" - mondta az [origo]-nak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. "Ha a vállalkozásnak olcsóbb a munkaerő foglalkoztatása, de nincs a termékeire kereslet, akkor nem fog felvenni embert" - tette hozzá. Amennyi a hírekben eddig elhangzott, azok "érdekes és szimpatikus" törekvések Vámosi szerint, és ha "300 milliárdból megúszható, akkor rendben van".

Újraelosztás

Azok a foglalkoztatáspolitikai eszközök, amelyek egy-egy csoportot előnyben részesítenek a másikkal szemben nagyrészt arra jók, hogy a nem támogatottak állásait szép lassan a támogatottak töltsék be. Erről beszélt korábban Köllő János, az MTA munkapiaci kutatócsoportjának munkatársa is az [origo]-nak. Ezt állította Fröhlich Péter, a P&Bert Management Consulting Group személyzeti tanácsadó ügyvezető igazgatója is: "csak a meglévő állásokat osztják újra, új állást nem teremtenek".

Ha új munkahelyek tömegesen nem is jönnek létre a szelektív járulékkedvezmény hatására, a kormány mégis felmutathat majd jó adatokat. Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója szerint az elképzelhető, hogy új bejelentett, azaz kifehérített munkahelyek lesznek, vagyis az eddig feketén foglalkoztatott szakképzetlen munkaerőt már megéri majd bejelenteniük a munkaadóknak. Hozzátette viszont, hogy "lehet ugyan némi pozitív hozadéka, de nem emiatt lesznek új munkahelyek".

A munkaügyi szakértő szerint a nagy foglalkoztatók számára a járulékcsökkentés csak egy plusz, nem emiatt döntenek arról, hogy létrehoznak-e egy új munkahelyet, vagy nem. Sokkal többet számít szerinte, hogy kiszámítható-e az adókörnyezet az adott országban, illetve van-e megfelelő munkaerő. A bejelentett, szakképzetlenekre vonatkozó járulékkedvezmény mezőgazdasági idénymunkáknál és más minimálbéres munkáknál érvényesülhet.

Veszélyeztetetteken segít

Az akcióterv az egyes veszélyeztetett korcsoportoknak nyújt segítséget. Legnagyobb előnye, hogy a szakképzetleneket is bevonja a támogatottak körébe - mondta az [origo]-nak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke, aki szerint "tömeges munkahelyeket nem lehet diplomásokkal teremteni". A lépés azért jelentős, mert az NFSZ májusi statisztikája szerint az 534,6 ezer regisztrált álláskeresőből 267,7 ezer fő volt szakképesítés nélküli. Igaz, Csaposs Noémi szerint sem lesz "darabra több munkahely ettől, de összességében pozitív intézkedés, és segíthet azoknak a vállalatoknak, amelyek nehéz gazdasági helyzetben vannak".

Szintén veszélyeztetett korcsoport a fiataloké, májusban 75,7 ezer 25 év alatti keresett munkát. A fiatalok körében az országos átlagot jóval meghaladó, 25 százalék körüli a munkanélküliek aránya. Támogatásukra a kormány a fiatalok minimálbérét is fontolóra vette. Egyelőre nem tudni a részleteket, de arról lehet szó, hogy a pályakezdők esetében a cégek az országos minimálbér alatti összeget is fizethetnének teljes munkabérként.

A járulékkedvezmény mint foglalkoztatáspolitikai eszköz, nem ismeretlen, jelenleg is működik a Start-kártya, amely a munkába állás első két évében ad kedvezményt a munkaadónak. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2010-ben 49 ezer dolgozó rendelkezett valamilyen Start-kártyával.

Nagyon szimpatikus adó

A tízpontos csomag második fele a vállalkozások adminisztrációját csökkenti. A kormány létrehozna egy átalányadózási formát a mikrovállalkozások számára. A hatmillió forint éves árbevételt el nem érő betéti társaságok és közkereseti társaságok egy adóval megúsznák: főállásban 50 ezer, mellékállásban 25 ezer forint lenne a személyi jövedelemadóból, társasági adóból és járulékokból összegyúrt adó.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint ez önmagában "jól hangzik", de nem világos például, hogy a személyi jövedelemadó alatt kiét kell érteni, az alkalmazottakért vagy a tulajdonosét? Az önfoglalkoztató vállalkozásoknak ez az adózási forma nagyon szimpatikus lesz szerinte, mivel így könyvelőt sem kell majd fogadniuk. "Nem baj, ha a cipész a szakmájával foglalkozhat, és nem az adminisztrációval" - mondta az adószakértő. Ennek a hátránya viszont az lehet, hogy a vállalkozások nem fognak számlát kérni, mivel úgysem írhatják majd le a költséget, azaz szürkülhet a gazdaság ettől a lépéstől.

Felszámoljuk az áfacsapdát - ezzel a felkiáltással közölte Orbán Viktor, hogy az áfalevonás szabályain is változtatni akar a kormány. Az 500 euró alatti árbevételű vállalkozások (150 millió forint) csak akkor fizetnek majd áfát a tervek szerint, ha nekik már kifizették azt. Vámosi-Nagy szerint ez nagy segítség lehet az érintett vállalkozásoknak. Ennek az ára viszont az, hogy a költségvetésnek egyszeri bevételkiesést fog okozni - mondta.

Homályos pontok

Orbán a tízpontos csomagban még két intézkedést jelentett be. A forint árfolyamának mozgása a cégek tőkehelyzetét is befolyásolja, a kormányfő közölte, úgy módosítják a számviteli szabályokat, hogy az árfolyamok miatti tőkeveszteséget ne kelljen elszámolni. Azt is mondta, hogy a házipénztár rendszerén lazítanának, de szavaiból nem derült ki, hogyan.