Matolcsy emeli a cigaretta, az alkohol és az autógáz jövedéki adóját

A jövő januárban és májusban nő a cigaretta, az autógáz és az alkoholtermékek jövedéki adója, szigorítják a chipsadó szabályait, hogy legyen pénz az orvosok, ápolók bérének emelésére.

Több termékre kiterjedő, többlépcsős adóemelést akar a kormány azért, hogy az egészségügyi béremelésre előteremtse a fedezetet - ilyen tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A mindössze néhány oldalas törvényjavaslat 2013 elején 50 százalékkal tervezi emelni az autógáz (LPG) jövedéki adóját, majd májusban újabb 50 százalékos emelés következne.

Az alkoholoknál is lesz jövedékiadó-emelés. Általában 15 százalékkal növelné Matolcsy januártól az adót, de a söröknél és a pezsgőnél 10 százalékos emelés várható, ahogyan a köztes alkoholtermékeknél is.

A dohányzóknak is drágulni fog az életük. Januártól és májustól a mostaninál is magasabb adó terheli majd a cigarettát, a szivart és a fogyasztási dohányt. A törvényjavaslat a cigaretta minimumadójának 3,5-3,5 forint/szál mértékű, tételes adójának 1,8-1,8 forint/szál mértékű emelését irányozza elő. A fogyasztási dohány minimumadója január 1-jétől 14 650 forintra, május 1-jétől 18 150 forintra nő kilogrammonként.

Bővítik a chipsadót

Szigorítják a chipsadó szabályait is, hogy az ügyeskedőket fülön csípjék. A chipsadó már most is kiterjed az energiaitalokra, de sok előállító cég kihagyta az összetevők közül a taurint, így már nem kell adót fizetnie. Ennek a folyamatnak a kormány utánamegy, és kimondja, hogy a viszonylag magas metil-xantin-tartalmú italok után is kell adót fizetni.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ezzel összhangban kedden úgy nyilatkozott, hogy kiszűrik a trükköző energiaitalos cégeket, mert az energiaitalok piacán jelenleg csak egy multinacionális cég fizet népegészségügyi termékadót a terméke után. Szócska szerint ezért a következő lépésként azokkal a termékekkel bővítik az érintett készítmények körét, amelyeknek a gyártói az összetétel megváltoztatásával bújtak ki a fizetési kötelezettség alól. A chipsadót tavaly szeptember 1-jétől vezette be a kormány, a cukrozott gyümölcslevekre, energiaitalokra, ételízesítőkre, snackekre, előre csomagolt cukros termékekre ekkortól kell pluszadót fizetniük a gyártóknak.

A béremeléseket fedeznék

Egyetlen könnyítést tartalmaz Matolcsy javaslata: a társadalombiztosítás által 98, illetve 95 százalékos mértékben támogatott gyógyászati segédeszközökre ezentúl a legkisebb, 5 százalékos áfát kell majd fizetni.

Matolcsy azt is előírná, hogy a vállalatok az egymás közötti, másfél millió forint feletti fizetéseket csak bankátutalással teljesíthetnék. Pár hónapja fogadtak el egy törvényt, amely ötmillió forintban állapította meg a kötelező átutalás határát, most ezt szállítja lejjebb a kormány a bankszövetséggel történt megegyezés alapján.

Az indítvány nem mondja meg, hogy ezekből az adóemelésekből és szabályváltozásokból mennyi pluszpénzre számít az állam. Az idén mindenesetre az utolsó három vagy négy hónapra beígért egészségügyi béremelés durván 30 milliárd forintba kerül.

A chipsadóból eredetileg éves szinten húszmilliárd forint bevételt várt az állam, de a tavaly befolyt adó egy részét már elköltötte. Tavaly decemberben ebből finanszírozták azt, hogy közel 42 ezer egészségügyi alkalmazott egyszeri pluszjuttatásban részesült. Akkor a pótlékra jogosult egészségügyi dolgozók a pótlékalap csaknem háromhavi összegének megfelelő egyszeri juttatást - bruttó 21 600, 72 000, illetve 90 000 forintot - kaptak. A chipsadó terhére így összesen 3,4 milliárd forintot osztottak szét közöttük.