Jön a kötelező agrárkamarai tagság

Vágólapra másolva!
A parlament elé került agrárkamarai törvénytervezet szerint minden agrárgazdasági tevékenységet folytató vállalkozónak és vállalkozásnak be kell majd lépnie a kamarába. A tagdíj pontos mértéke később derül ki, a nagy áruházak viszont a korábbi viták után végül kimaradnak az agrárkamarából.
Vágólapra másolva!

Kötelező tagságot vezetne be a kormány által jóváhagyott új agrárkamarai törvény. "Az agrárkamara létrejöttének napján (...) az agrárkamara tagjává válnak az ezen időpontban agrárgazdasági tevékenységet folytató személyek" - olvasható a parlament honlapjára felkerült törvénytervezetben.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által benyújtott törvényre a kormány már rábólintott. A parlament honlapjáról kiderült, hogy módosító javaslatokat benyújtani hétfőn öt óráig lehet, vagyis csak néhány óra áll a képviselők rendelkezésére, hogy áttanulmányozzák a szöveget. A kormány még a tavaszi, kibővített ülésszakon elfogadtatná a javaslatot.

A törvényszöveg szerint a kamara létrejötte után a jövőben a kamara tagjává válna automatikusan minden őstermelő az igazolványa kiállításával, minden egyéni vállalkozó, akik agrárgazdasági tevékenységet folytatnak az erről szóló igazolás kiadásával, illetve az agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató vállalkozások a cégbírósági bejegyzéssel.

A tagok kötelessége lesz a kamarai szabályokat megtartani, a tagdíjat megfizetni, bejelentkezni a tagnyilvántartásba, illetve adatot szolgáltatni a statisztikákhoz. Cserébe joguk lesz a kamarai tisztségválasztásokon indulni és szavazni, véleményt nyilvánítani, tisztviselőktől tájékoztatást kérni, az alapszolgáltatásokat térítésmentesen igénybe venni.

Ilyen szolgáltatás lesz például a tervezet szerint, hogy a gazdák tájékoztatást kaphatnak a közösségi és hazai támogatási lehetőségekről, illetve segítséget kapnak a pályázatok előkészítésében és összeállításában is. A kamara az agrárszakképzésben is feladatot vállal, segíti a fiatalok pályaválasztását, szervezi és végzi a mesterképzést és mestervizsgáztatást.

A törvény nem határozta meg, hogy mekkora díjat kell fizetniük az agrárkamara tagjainak, csak annyi áll a szövegben, hogy az éves tagdíj mértékét és fizetésének módját a kamara alapszabálya határozza meg. A tagdíj meghatározásában az köti a kamara kezét, hogy a díjat a tagok gazdasági súlya alapján sávosan kell meghatározni. A meg nem fizetett tagdíj köztartozásnak fog minősülni, amelyet az adóhatóság hajt be adó módjára.

A kamarai törvényt eredetileg már tavaly el akarták fogadni, de ez nem történt meg, mert az ipari és mezőgazdasági lobbi összecsapott amiatt, hogy mely vállalkozások hova kerüljenek. Az első agrártörvény-koncepció szerint az agráriumban érintett összes szereplő, vagyis a zöldséget-gyümölcsöt áruló hipermarketek is az agrárkamarához kerültek volna, nem pedig az ipari-kereskedelmi kamarához.

A törvénytervezet a mezőgazdasághoz kötődő kereskedelmi tevékenységeket sorolja fel, amelyek alapján az egyes vállalkozások a kamarához tartozhatnak. Ezek között viszont nincs ott az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem tevékenysége, vagyis a hipermarketek nem tartoznak majd az agrárkamarához. A tevékenységek alapján oda tartozik viszont a "növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése", vagy a mezőgazdasági traktor gyártása, illetve javítása.

Az ipari és kereskedelmi vállalkozások számára az új kamarai törvény nem hozott kötelező tagságot, csak regisztrációt. Ez évi 5000 forintba kerül.