Milyen lesz a meccs az IMF-fel?

Vágólapra másolva!
Már arra is több mint fél évet kellett várni, hogy egyáltalán leüljenek a kormánnyal az IMF tárgyalói, de mi jön most ez után? Mit akar a kormány, és mit vár el az IMF? Mik a buktatók, és mi a tét? Háttér a hamarosan megkezdődő tárgyalásokhoz.
Vágólapra másolva!
megszavaztabejelentették

Mit akar a magyar kormány?

A kormány azt állítja, hogy Magyarország képes finanszírozni magát a piacról - vagyis el tudja adni fenntartható hozammal az állampapírokat -, ezért nem kell hitelt felvennie az IMF-től, csak egy "biztonsági hálónak" nevezett hitelkeretre van szüksége az euróválság által kiváltott kiszámíthatatlan helyzet miatt.

Azt reméli a kormány, hogy önmagában egy ilyen készenléti hitelkeretről szóló megállapodás jelentősen biztonságosabbá teszi az országot a befektetők szemében, ezért a jelenleginél alacsonyabb hozamért cserébe is hajlandóak lesznek kölcsönadni a pénzüket. Azt egyelőre nem tudni, pontosan milyen típusú hitelkeretet hajlandó adni az IMF.

Mit kérhet cserébe az IMF és az EB?

Az IMF hasonló helyzetben minden államtól azt kéri, hogy olyan költségvetési pályára álljon rá, amely csökkenti a felvehető hitel vissza nem fizetésének kockázatát. A Széll Kálmán-terv 2.0-ban foglalt, végrehajtásuk esetén komoly megtakarítást eredményező intézkedésekhez képest nem biztos, hogy további jelentős megszorításokat tart szükségesnek a szervezet, inkább a gazdasági növekedést segítő lépéseket várhat el. Ezek között szerepelhet akár a bankszektort sújtó, ezért a növekedést visszafogó terhek csökkentése.

Az IMF januárban megjelent országjelentése alapján további feltétel lehet az egykulcsos szja kivétele a kétharmados törvényből, illetve általában az adórendszer átláthatóságának, kiszámíthatóságának növelése. Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője korábban kritizálta a minimálbér jelentős megemelését, mondván, az rontja a versenyképességet. A Valutaalap jónak látná a tömegközlekedés és az önkormányzati rendszer átalakítását is.

Az Európai Bizottság legfontosabb szempontja a költségvetés GDP-arányos hiányát fenntartható módon 3 százalék alá szorító makrogazdasági pálya megteremtése.

Milyen buktatói lehetnek a tárgyalásnak?

A fenti, potenciális feltételek közül az adórendszerrel kapcsolatosak bármelyike kritikus pontnak bizonyulhat, mivel a kormány nagyon erősen elkötelezte magát az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett, és a bankszektorra kivetett különféle adókból nagy bevételei vannak a költségvetésnek. A legnagyobb problémát viszont az MNB frissen bejelentett megadóztatása jelentheti, nemcsak azért, mert a jegybank függetlensége különösen érzékeny téma, hanem azért is, mert ez az intézkedés végül is nem más, mint költségvetési trükk.

A trükkre ráadásul azért van szükség, mert a kormány összeállított egy 300 milliárdos - egyébként többnyire hasznosnak tűnő intézkedéseket tartalmazó - gazdaságélénkítő csomagot, amely jelentősen felpuhítja a költségvetést. Az MNB ezért csütörtöki előrejelzésében már úgy számolt, hogy a kormány nem tudja teljesíteni a vállalt 2,2 százalékos hiánycélt.

Mikorra lehet megállapodás?

Varga Mihály, a tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter szerint őszre lehet eredmény. "Érdekeltek vagyunk abban, hogy a megállapodást a lehető legrövidebb időn belül megkössük" - jelentette ki nemrég. Hogy meglesz-e őszre az egyezség, az nagyban függ attól, hogy valóban elkötelezett-e a kormány, vagy csak az időt húzza. A tavaly decemberi bejelentés óta látott huzavona ad némi alapot annak a gyanúnak, hogy csak a kormány csak törököt játszik.

Miért van szükség erre az egészre?

Az IMF-fel kötött előző megállapodás meghosszabbítását 2010 nyarán elutasító Orbán-kormány másfél év elteltével kénytelen volt mégis a szervezethez fordulni, miután vészesen megcsappant a pénzpiacok Magyarországgal szembeni bizalma. A magyar állampapírok hozama azóta is magas, vagyis drága az államháztartási hiány finanszírozása. Az IMF ehhez képest jóval alacsonyabb kamatra ad hitelt, és már a megjelenése is stabilizálóan hat.