Nem jöttek be a munkahelyteremtő programok

Mintegy 1850 milliárd forint hazai és uniós forrás szolgálta a munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését a 2004-2010 közötti időszakban, de a hazai foglalkoztatottsági szint csak tovább romlott. A különböző támogatási programok ellenére 2010-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta az unión belül - derül ki az Állami Számvevőszék most elkészült jelentésében. 

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a munkahelyteremtést és -megőrzést elősegítő támogatások rendszerét ellenőrizte a 2004-2010 közötti időszakban. A szervezet megállapította, hogy uniós és hazai forrásokból együttesen mintegy 1850 milliárd forint szolgálta a foglalkoztatás bővítését, de a kitűzött célok nem valósultak meg.

"Egyéni szinten minden érintett számára természetesen hasznos volt az elköltött pénz, hiszen, ha valakit csak rövid ideig is foglalkoztatnak, annak javul a helyzete, de makrogazdasági javulást nem sikerült elérni" - fogalmazott Bartolák Márta számvevő tanácsos a jelentést ismertető sajtótájékoztatón.

Kérdésre válaszolva hozzátette azt is, hogy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a napokban ismertetett 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomag várható hatásait a friss ÁSZ-jelentés alapján nem tudja előre jelezni, mert a jelentés átfogóbb megállapításokat tartalmaz.

Még jobban leszakadtunk

Az Európai Unión belüli foglalkoztatottsági adatokat vizsgálva az ÁSZ megállapította, hogy 2004 és 2010 között tovább mélyült a szakadék az uniós országok átlaga és Magyarország között. Míg 2004-ben a foglalkoztatási ráta (a munkaképes korú, 15-64 évesek körében mért foglalkoztatottság) Magyarországon 56,8 százalékos volt, az EU 27 tagországában pedig átlagosan 63 százalékos, addig 2010-ben 55,4 és 64,2 százalékos volt a két mutató, vagyis az EU-ban javult, nálunk tovább romlott.

Pedig ebben az időszakban új munkahelyek teremtésére szolgáló támogatási programok révén 1032 milliárd forint, munkahelyek megőrzésére közel 47 milliárd, megváltozott képességűek foglalkoztatására 206 milliárd, közfoglalkoztatási programok révén pedig 362 milliárd forint került a gazdaságba. Ezen felül a hátrányos helyzetben lévők bevonására, illetve rész- és távmunkaprogramokra összesen 191 milliárd forint pályázati pénzt fordított a magyar állam és az unió.

Az ezen forrásokból létrehozott és megőrzött 359 ezer munkahellyel sem a foglalkoztatási szint növelésében, sem az inaktivitás csökkentésében, valamint a területi különbségek mérséklésében nem sikerült makrogazdasági szintű javulást elérni - szögezte le az ÁSZ. A foglalkoztatási helyzet nem javult, az országon belüli területi különbségek nem csökkentek, a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetű régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) foglalkoztatási helyzete tovább romlott.

Az ÁSZ szerint a támogatási programok közvetlen pozitív hatása legfeljebb azoknál a gazdaságfejlesztési programoknál jelentkezett, amelyek valamilyen nagyobb beruházáshoz kapcsolódtak, és ahol a Magyarországon befektető és támogatásért folyamodó cég vállalta, hogy 3-5 éven át fenn is tartja a létrehozott munkahelyeket. Ezek kivételével a programoknak nem volt közvetlen hatásuk, és csak rövid távon javult az abban részt vevők munkaerő-piaci helyzete. Ez különösen a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok esetében volt látványos az ÁSZ megállapításai szerint.

Pénz nem tűnt el

Korrupciós ügyet nem talált az ÁSZ, pénzek nem tűntek el a rendszerből, csak nem hasznosultak kellő hatékonysággal, szögezték le az ÁSZ ellenőrei, hozzátéve azt is, hogy a hatékonyság vizsgálatát nehezítette, hogy a kormány a kitűzött célokat nem határozta meg elég konkrétan, számszerűsített formában.

A szervezet megállapította azt is, hogy a foglalkoztatáspolitikát 2004-2010 között több stratégiai szintű dokumentum határozta meg, ezek egymást tartalmilag és időben átfedték, nem voltak egymással összhangban, és nem tükröztek egy egységes hosszú távú stratégiát. Az ÁSZ szerint a kormány a létrehozandó új munkahelyek igényét számításokkal nem alapozta meg, a támogatási rendszer széttagolt volt és nehezen átlátható, a foglalkoztatáspolitika hazai szabályozása pedig nem volt egységes.