Mindenkinél jól csúszik a citromos sör

A sportesemények önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy jelentősen emelkedjen a sör- és snackforgalom. A sörpiacon az ízesített italok megjelenése megfordította a korábbi negatív trendet, a rágcsálnivalók forgalma azonban mérséklődött.

Az elmúlt hat év adatainak vizsgálata alapján nem mutatható ki egyértelmű összefüggés a nagy sportesemények és a sós ropogtatnivalók forgalma között - derül ki a GfK Hungária friss elemzéséből, amely szerint az általános gazdasági helyzet és az időjárás is rányomja a bélyegét a forgalomra.

"Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy a valamelyest javuló fogyasztói bizalmat és vásárlási hajlandóságot is figyelembe véve, kedvező időjárás esetén számíthatunk fellendülésre a vizsgált termékek piacán" - mondta el Csillag Zoltán, a GfK Hungária szakértője.

Trendforduló az ízesített sörök miatt

A sörpiacon az elmúlt években jelentősen kiszélesedett a vásárló háztartások köre: a gyümölcsízesítésű változatok megjelenése, valamint a különleges, minőségi sörök melletti kampányok a korábban jellemző 70 százalék körüli értékről 80 százalék közelébe emelték a sört vásárló háztartások arányát.

Az ízesített sörök vásárlóközönségének növekedése robbanásszerű: immár a háztartások bő egyharmadának kosarába került ilyen termék és a fogyasztók között magas a nők aránya, ráadásul valamennyi korcsoport képviselteti magát közöttük. Az új fogyasztók ugyan jellemzően ritkábban és egy alkalommal kevesebbet vásárolnak a kategóriából, mint a sör hagyományos nagyfogyasztói, azonban így is meg tudták állítani a kategória évek óta tartó lejtmenetét.

Kevesebb rágcsálnivaló fogy

A sós rágcsálnivalók piaca azonban visszaesett az elmúlt években. Bár a válság előtt a sportesemények még megnövelték a vásárolt mennyiségeket, és még a 2010-es labdarúgó világbajnokság idején is szokatlanul magas volt a sós mogyoró és a napraforgómag forgalma, az elhúzódó válság nem kímélte a kategóriát.

A 2012 májusáig terjedő tizenkét hónapos időszakot a megelőző periódussal összehasonlítva kiderül, hogy értékben kisebb, mennyiségben viszont jelentősebb, két számjegyű mértékben csökkent a snackek forgalma. A vásárló háztartások köre nagyrészt megmaradt, és az egy vásárlási alkalomra eső mennyiség is stabil. Ugyanakkor korábban 12 hónap alatt átlagosan 19 alkalommal vásárolt sós dolgokat egy család, míg a május megelőző tizenkét hónapban már csak 16-szor.

Az egyik legnagyobb vesztes a kategórián belül a chips volt: míg korábban tízből öt, az elmúlt 12 hónapban már csupán négy háztartás vásárolt a kategóriából, és az eladások mennyiségben és értékben is zuhantak. Vannak olyan vásárlói csoportok azonban, ahol a chips forgalma viszonylag stabil maradt: a 29 év alatti háziasszony vezette háztartások, az északkeleti régióban és a kisvárosban élők, valamint az 5 fős és annál népesebb családok esetében a vásárlások mennyiségben nem csökkentek jelentősen, értékben pedig stabilak maradtak, vagy akár növekedni is tudtak a megelőző időszakhoz viszonyítva.

"A jelentős sportesemények önmagukban nem elegendőek egyes termékkategóriák forgalmának felfuttatásához" - értékelte a felmérést Csillag Zoltán, és hozzátette: "ugyanakkor az ilyen jellegű események felerősíthetik a pozitív tendenciákat, és reményt adhatnak az épp nehézségekkel küzdő termékkategóriák felélénkítésére is".