Az önkormányzatok a korrupció melegágyai

Mivel sokszor születik meg egyedi mérlegelés alapján a döntés, az önkormányzatoknál a legnagyobb a korrupció veszélye Magyarországon - véli Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. A megvesztegetők négyötöde az üzleti szférából kerül ki, akik gyakran valamilyen ellenőrzés alól akarnak kibújni.

Magyarországon a helyi önkormányzatoknál a legnagyobb a korrupció veszélye - mondta egy keddi győri konferencián Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint önmagukban is összetett funkciót gyakorló szervezetekről van szó, ahol tág lehetőség nyílik egyedi mérlegelésen alapuló döntésekre. "Az pedig korrupciós kockázat, ha a döntések nem nyilvános szempontrendszer alapján születnek meg" - tette hozzá.

Az ÁSZ elnök tájékoztatása szerint a hazai intézmények 15 százaléka jogosult széles körben méltányossági jogot gyakorolni, miközben a tapasztalatok szerint az esetek háromötödében az érintettek számára nem világos, milyen szempontok alapján születik majd döntés az ügyükben.

Domokos László további potenciális kockázatként említette a külső szerződések feltételeit, a munkaerő-toborzás szempontjait, illetve a struktúraváltások gyakoriságát. Mindezek alapján - nagy összegű, jellemzően uniós forrásból finanszírozott projektjei miatt - a veszélyzónába helyezte a felsőoktatást is.

Szántó Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese a tanácskozáson elmondta, a magyar sajtóban 2001 és 2009 között megjelent, korrupcióval kapcsolatos, 3200-nál is több beszámoló elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a megvesztegetők négyötöde az üzleti szférából kerül ki, míg a másik oldalon kilencven százalék fölötti arányban vannak a kormányzati, önkormányzati szféra szereplői.

Az esetek több mint negyven százalékában az ellenőrzés vagy annak hátrányos következményei alól akar mentesülni a megvesztegető, míg az esetek ötödében közbeszerzés, hatodánál engedély, tanúsítvány kiadása a megvesztegetés tárgya; tízből kilencszer nem anyagi jellegű ellentételezést várnak, hanem közbenjárást, információt. Megjegyezte: a 2001-es 25-ről 2009-re 60 százalékra ugrott azon esetek aránya, ahol nem egyszintű, hanem láncszerű korrupciós ügyletről volt szó.

Az éves bevétel 7 százaléka folyik el

Magyarországon a vállalatok szerint is gyakori a korrupció, a cégek 58 százaléka véli úgy, hogy sok a megvesztegetés, míg a kelet- és közép-európai régió vállalatainál mért átlag csak 51 százalék - állapította meg az Ernst and Young 12. globális visszaélési felmérése, amelyet a társaság kedden közölt.

Bíró Ferenc, az Ernst and Young igazgatója a Világgazdaság és a társaság által szervezett keddi, budapesti fórumon elmondta: globálisan 39 százalék a mutató, a nyugat-európai átlag pedig 22 százalékos. A felmérések szerint a vállalkozások éves árbevételének 5-7 százaléka folyik el ellenőrizetlen módon.