Nem sokat szüretelhet Orbán a lassuló Indiában

A keleti nyitás jegyében hamarosan Indiába látogat a magyar miniszterelnök, hogy helyzetbe hozza a magyar vállalkozásokat, és indiai tőkét hozzon Magyarországra. Az időzítés nem a legjobb: India gazdasági mutatói drámaian romlanak, van, aki szerint az ország felfoghatatlanul korrupt, és alig van ország a világon, ahol macerásabb lenne az ügyintézés.

"India, a világ legnagyobb demokráciája üdvözli önt" - olvasható az egyik indiai határállomáson a tábla. A felirat akár Orbán Viktor miniszterelnöknek is szólhatna, aki a "keleti nyitás politikájának" elemeként a közeljövőben Indiába látogat, amely országot - hasonlóan Kínához, Szaúd-Arábiához vagy Kazahsztánhoz - a magyar gazdaságpolitika kiemelt célpontjának nevezett. Szijjártó Péter az [origo] megkeresésére annyit közölt, hogy Orbán Viktor menetrendjében szerepel az indiai látogatás, de a pontos időpontról még egyeztetnek.

A keleti országokban a kormány piacokat keres a magyar cégeknek, illetve befektetőket, akik Magyarországra hoznának termelést vagy tőkét. A kormányfőt joggal érdekelheti a dél-ázsiai ország, hiszen rohamosan növekvő népességével a világgazdaság egyik motorjává lépett elő, 20 éven belül már Indiában lakhat a legtöbb ember, lehagyva Kínát is. Sőt a következő évszázadban már nemcsak a legnagyobb demokrácia, hanem a világ legnagyobb gazdasága is Indiáé lehet Scott B. Sumner amerikai közgazdásznak a New York Timesban idézett gondolatmenete szerint.

"Aggódjunk India miatt!"

A kormánynak viszont figyelnie kell a veszélyekre is, az indiai gazdaság növekedése ugyanis drasztikusan lelassult. Az India iránt érdeklődő magyar vállalkozásoknak számolniuk kell a kockázatokkal és az intő jelekkel, például azzal, hogy a pénteki adatok szerint márciusban meglepetésre 3,5 százalékkal visszaesett az ország ipari termelése, pedig a Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagosan 1,7 százalékos növekedésre számítottak.

A gazdaság növekedését a legtöbb fejlett ország megirigyelné, a Nemzetközi Valutaalap ugyanis az idén 6,9 százalékos bővülést vár. A szám viszont kevésbé előnyös, ha azt tekintjük, hogy az év elején még 8 százalékot várt a kormány, a tavalyi utolsó negyedéves adat pedig csak 6,1 százalék lett az előző évi adattal összehasonlítva.

"India gazdaságának lassulása a világ egyik legfontosabb ügye" - írta Tyler Cowen, az amerikai George Mason Egyetem professzora a New York Timesban megjelent, "Hagyjuk Európát, aggódjunk India miatt!" című cikkében. Szerinte az eurózóna problémái eltörpülnek India gondjai mellett. A gazdasági lassulás mellett a tetemes, idén 8 százalék fölé várt infláció teszi kockázatossá az országot.

Orbán nem sok üzletet találhat

Az Indiában próbálkozó magyar vállalkozásoknak nincs könnyű dolguk, mivel az ország az elmúlt évek lassú nyitása ellenére is zártnak számít. A kiskereskedelemben, kisiparban, mezőgazdaságban az ország keményen vívódik, hogy beengedjenek-e külföldieket - mondta Folk György, aki kelet-európai, köztük magyar vállalkozásoknak segít az országban eligazodni. (Tyler Cowen a Wal-Mart amerikai kiskereskedőlánc példáját hozta fel: a kormány először engedélyezte a piacra lépést, majd visszavonta a döntést.) Folk György szerint építőipari anyagokkal, gépipari, textilipari berendezésekkel, mérnöki szolgáltatásokkal, de akár a kerékpárgyártással is eséllyel próbálkozhatnának a magyarok.

"India, a világ legnagyobb demokráciája üdvözli önt" - áll a Pakisztán és India határánál lévő táblán

"Ma valamivel könnyebb Indiában kopogtatni, mint pár évvel ezelőtt" - mondta az India-kutatásokat is végző szakértő. Kialakult ugyanis egy "konform indiai elit", amelynek tagjai feltörekvési vágyukkal, munkaszeretetükkel, angoltudásukkal könnyebb tárgyalópartnerei az európaiaknak. Igaz, ők már nem érzik úgy, hogy idomulniuk kellene a nyugatiakhoz, mert azt látják, hogy India fejlődik, miközben a nyugat visszaesik.

Folk György szerint az indiai fogyasztás élénkülése lehetőség az ehhez csatlakozni képes magyar vállalkozások számára, de ehhez Orbán Viktor nem sokat tud hozzátenni. Szerinte az igazi üzlet az indiai középvállalkozások megtalálása a magyar cégeknek, de a kormányfő látogatása és a kormányközi megállapodások alkalmatlanok ennek támogatására. Orbán Magyarországra befektetőket is kereshet Indiában, de a nagyvállalatok Folk György szerint nem választják Magyarországot, mert nem fontos a számukra.

Nem épp befektetőbarát hely

Ha Orbán Viktor mégis üzleti megállapodásokat tudna kötni Indiában, a magyar vállalkozásoknak akkor is érdemes áttanulmányozniuk a Világbank 2012-es üzleti rangsorát (Doing Business 2012), amely sorba állítja az országokat aszerint, hogy hol a legjobb üzletet vinni az egyes szempontok szerint.

India összességében 132. a 183 vizsgált országból, de a rangsor szerint csak 166. az alapján, hogy mennyire könnyű elindítani egy vállalkozást. A felmérés szerint tizenkét eljáráson kell átesni, átlagosan 29 nap alatt. A fejlett országokat tömörítő OECD-re öt eljárás és tizenkét nap jellemző átlagosan. A költségek közti különbség is látványos: Indiában a cég egy főre eső bevételének közel felét viszik el a vállalkozásindításhoz szükséges ügyintézési költségek (például több mint 80 ezer forintba kerül az internetes ügyintézés illetéke), a fejlett országokban ez nem éri el az öt százalékot.

Rengeteg építkezés áll félkészen Indiában

Az építési engedélyek beszerzésében kevés olyan országot találni, ahol macerásabb ügyintézésre számíthatnak a cégek, mint Indiában - 183 országból csak Albánia és Eritrea áll India mögött. Átlagosan 227 napba telik megszerezni az engedélyeket, és a Világbank mérése szerint a cég egy főre eső bevételének 1631 százalékát kell a papírok megszerzésére fordítani 34 különböző eljárás folyamán. Indiára jellemző, hogy rengeteg a félbehagyott építkezés, át nem adott épület.

Folk György azt mondta, Indiában sok az állami beruházás, de ezek többsége a saját klientúra számára kiosztott közpénz, vagyis többnyire a feketegazdaságot erősíti. A szakértő azt mondta, egyes becslések 50 százalékra is teszik a feketegazdaság arányát. Hozzátette, abban szinte minden felmérés megegyezik, hogy a törvénytelen pénzmozgás aránya növekedett az elmúlt években. Folk szerint az ország "felfoghatatlanul korrupt", annyira, hogy a cégek egyedül esélytelenek, érdemesebb keresni egy indiai társvállalkozást.

Telekomadó ott is

Bár nem tartozik a legrosszabb országok közé (a Világbank listáján 147.), az adóterhelés és az ezzel járó adminisztráció jóval nagyobb vesződést jelent a cégeknek, mint a fejlett országokban. Harminchárom alkalommal kell adót fizetni (OECD: 13) és 254 órát visz el a papírmunka (OECD: 186) egy évben. A nyereség átlagosan 61,8 százalékát viszik el az adók, a fejlett országoknál ez az arány 42,7 százalék. A társasági adó 30 százalékos, az osztalékot 16,99 százalék terheli, és kivetnek vagyonadót is 10 százalék mértékben.

Országértékelő gazdasági elemzést és rangsort a World Economic Forum is összeállít minden évben. Az idei kiadványban az szerepel, hogy a vállalkozásokat leginkább a gyenge infrastruktúra, a korrupció, a bürokratizmus, az adók és az infláció akadályozza. A versenyképességet mérő rangsorban India az 56. ország lett 2012-ben.

A Világbank rangsora szerint azért vannak mutatók, amelyekben jól áll India. Például viszonylag könnyű hitelhez jutni (40.), és a befektetők jogainak védelmében is viszonylag erős az ország (46.). A rangsornak viszont ellentmond, hogy az indiai kormányzat visszamenőleges hatályú adót akar kivetni a Vodafone telekommunikációs cégre. A Wall Street Journal azt írta, hogy a kormány egyik hivatalnoka egy televíziós műsorban 3,75 milliárd dollárt akar behajtani a brit távközlési vállalaton - ez semmiképp nem nevezhető a külföldi befektetők védelmének.

Tanulni, tanulni, tanulni

India-szerte számtalan utcai, újság, rádiós hirdetés ajánl iskolát tanulóknak a legkisebbektől a felnőttekig. "Megkaptam az előléptetésem. Rögtön a diplomám után", valamint: "Jelentkezzen ma, hogy feljebb léphessen a lépcsőn, és felkészüljön a fényes jövőre" - ezeket írta az egyik egyetem a hirdetésében a legolvasottabb lapban, a Hindustan Timesban. Gyakori az a fajta reklám, amely a társadalmi ranglétrán való feljebblépés lehetőségét hirdeti, sőt van olyan is, amely összeköti ezt India gazdaságának fejlődésével - vagyis az iskolázottságot a nemzeti fejlődéssel vonják párhuzamba.

A társadalmi státust nagyban meghatározza az iskolázottság. Egy házassági hirdetésben például ez áll: "Ez egy 27 éves, MCA végzettséggel rendelkező, szép, bengáli, brahmin lány profilja. Keresek egy bengáli kérőt 31-35 év között, aki mérnök, informatikus, doktor, MBA vagy CA végzettséggel vagy kormányzati, illetve középhivatal-vezetői pozícióval rendelkezik".

Folk György szerint ezek az iskolahirdetések valójában nem a szegényeknek, a társadalom többségét kitevő rétegeknek, hanem a felső 10-15 százaléknak szólnak. Az iskolák többsége valójában üzleti vállalkozás, és alig nyújt valamit - mondta. Ezt azzal magyarázta, hogy Indiában értékesebb egy állami iskola tanárának lenni, mivel - ahogy bármelyik állami hivatal esetén is - ez gyakorlatilag életre szóló, biztos jövedelmet jelent. Az állami iskolák gyengék, a magániskolákban pedig a nagy verseny miatt alig fizetik meg a tanárokat.