Durva hitelszűke is lehet, ha fennmaradnak a szigorú hitelfeltételek

Egyre szigorúbb feltételekhez kötik a bankok a hitelnyújtást, mind a magánszemélyeknek, mint a vállalkozásoknak. Élénkülésben legfeljebb a lakossági hitelezésben lehet reménykedni az év második, harmadik negyedében - ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hitelezési felméréséből.

A Magyar Nemzeti Bank áprilisi hitelezési felmérése megállapítja, hogy a háztartási és vállalati szektor hitelfeltételei tovább szigorodtak, de a szigorító bankok aránya az előző negyedévhez képest jelentősen csökkent - hangzott el az MNB tájékoztatóján.

A jelentésben az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy drasztikus hitelszűke nemcsak a hitelezési feltételek egyszeri jelentős szigorítása esetén alakulhat ki, hanem akkor is, ha a szigorítások tartósan fennmaradnak. Hogy hány hónapnál vagy hány negyedévnél beszélhetünk "tartós" szigorításról, arra a jegybank szakértői nem adtak pontos választ, de a drasztikus hitelszűke már azt jelentené, hogy vállalati csődökre, az életképes kapacitások leépülésére kellene felkészülni.

Ez az állapot ma még nem következett be, az MNB szerint egyelőre csak az ide muitató kockázatok látszanak. Pozitívum, hogy a felmérés szerint a bankok jelezték, hogy a háztartások hitelezésében némi korrekció várható, vagyis a végtörlesztés idején kialakult szigorú hitelezési feltételekben lazítás jöhet. Ugyanakkor a vállalati körben nem várható hasonló fordulat: a bankok a következő félévben is a hitelezési feltételek szigorodására számítanak.

Ennek hátterében a gyenge hitelezési képesség, de az ennél is alacsonyabb hitelezési hajlandóság áll, a bankok ugyanis azért nem adnak hitelt, mert rossznak tartják a gazdasági kilátásokat és sok iparágban vállalhatatlannak a kockázatokat.

A bankok a 2008 őszén kipattant válság óta egyre csak szigorítják vagy fenntartják a szigorú hitelfeltételeket. Miközben a régiós országokban már javában nő a hitelek állománya, addig Magyarországon szüntelenül esik vissza. A külföldi anyabankok közben két év alatt 3500 milliárd forintot vontak ki a magyar bankrendszerből.

A két jelenségben szerepet játszik a kormány által 2010-ben bevezetett bankadó és a tavaly év végén felkínált végtörlesztés, amelyek sok bankot veszteségessé tettek, sőt 2011 végére szektorszinten az egész magyar bankrendszert. A kedvezőtlen üzleti környezet pedig megnehezíti az itteni leánybankok helyzetét, amikor a külföldi anyabankok arról döntenek, hogy melyik országban levő leánybankjukat finanszírozzák.

A durva hitelszűke veszélyére az MNB egy hónappal ezelőtt is felhívta a figyelmet.