ÁSZ: A piac dönti majd el, ki fizeti a telefonadót

Vágólapra másolva!
Nem lehet egy az egyben áthárítani az új adókat a fogyasztókra az Állami Számvevőszék elnöke szerint. Domokos László az új adókat egyszerűeknek és nagy hatékonysággal beszedhetőknek tartja.
Vágólapra másolva!

"A válságadók bevezetésének az volt a logikája, hogy a kormány ott szedjen be adót, ahol ez könnyen és egyszerűen megtehető. A Széll Kálmán Terv 2.0 most megpróbálja belesimítani a magyar adóelképzeléseket a nemzetközi szinten is elfogadott adózási szisztémába" - közölte Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.

A Széll Kálmán Terv 2.0 új adóelképzeléseiről azt mondta: "továbbra is egyszerű, nagy hatékonysággal beszedhető adókról van szó, amelyekhez nem kell többletbürokráciát kiépíteni". Az ÁSZ elnöke szerint kedvező, hogy az új adókat versenypiaci területeken veti ki a kormány. "Ez azt jelenti, hogy a mindenkori keresleti-kínálati viszonyok alakítják majd ki, hogy a lakosság vagy a vállalatok fizetik-e az új adók nagyobb részét" - mondta. Domokos szerint a piaci verseny miatt biztos, hogy "egy az egyben nem lehet az adókat áthárítani a fogyasztókra, sőt inkább innovációra készteti majd a cégeket".

Domokos beszélt arról is, hogy a magyar lakosság egy része talán már sokallja az adósságcsökkentés érdekében tett hatékonysági intézkedéseket, de "a külföld szerint még egyértelműen van mit javítani a hatékony működtetés érdekében"."Sokan azt kérik számon, hogy a magyar kormány miért nem hallgat az EU-ra és az IMF-re. Ez azonban nem jogos felvetés, a Széll Kálmán Terv ugyanis nemzetközileg is elfogadott területeken tűzte ki célul a takarékosságot és a hatékonyság növelését" - tette hozzá.

"Önellentmondó az a Magyarországon sokszor hangoztatott álláspont, ami egyszerre kritizálja, hogy a kormány nemzetközi szinten következetesen képviseli a magyar érdeket, miközben számon kéri, miért takarékoskodik a kabinet a vasúton, az egészségügyön, az oktatáson, a közmunkaprogramokon, miért akarja bevezetni a dugódíjat. Mindezt ugyanis többek között a nemzetközi intézmények kérik a hitelek fejében, sőt egyes ilyen intézkedések mellett már a korábbi kormányok is elkötelezték magukat" - jelentette ki.