A többség nem takarékoskodik nyugdíjaséveire

A magyarok kevesebb mint egynegyede tartja fontosnak, hogy gondoskodjon a jövőbeni nyugdíjáról. Akik rendszeresen takarékoskodnak, évente átlagosan 90 ezer forintot tudnak félretenni, a hosszú távú befektetéseket csupán egy szűk réteg preferálja. Százból harminc válaszadó jelenlegi munkajövedelmét szeretné majd megkapni nyugdíjként.

A magyarok többsége tudatában van annak, hogy nem számíthat annyi nyugdíjra, amennyit szeretne, 58 százalék mégsem rendelkezik semmilyen saját nyugdíj-előtakarékossági megoldással - derül ki a Raiffeisen Capital Management (RCM) megbízásából a GfK Hungária által készített tanulmányból. Akik takarékoskodnak, a kutatás szerint inkább a rendszeres - havi vagy negyedéves -, kisebb összegű megtakarításra helyezik a súlyt, kevés az egyszeri nagy befektetés. A rendszeresen takarékoskodók átlagosan 90 ezer forintot tesznek félre évente, a többség páréves befektetésben gondolkodik.

A magyarok csupán 22 százaléka tartja rendkívül fontosnak és 34 százaléka fontosnak, hogy maga is gondoskodjon a nyugdíjáról. A magasabb képzettség és magasabb jövedelem nagyobb öngondoskodási hajlandósággal párosul, utóbbi az életkor előrehaladtával erősödik - mutatott rá Bacher János, a GfK Hungária ügyfélszolgálati részlegének vezetője. A nyugdíjcélra való öngondoskodás leginkább az idős korosztályra jellemző, a fiatalabbak inkább a gyerekeiknek tesznek félre.

A nyugdíj-előtakarékosságot fontosnak tartók 40 százalékát az motiválja, hogy nyugdíjaskorukban se kelljen szűkölködniük, egy másik nagyobb csoport az állami nyugdíjrendszer bizonytalanságaitól fél, a harmadik pedig úgy gondolja, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéséhez. Az öngondoskodást elutasítók csaknem ötöde ezt pénzhiánnyal indokolja, 15 százalék szerint a nyugdíjaskor még messze van, 14 százalék pedig az egész nyugdíjrendszert túl bizonytalannak tartja ahhoz, hogy előre takarékoskodjon.

A nyugdíjelvárások a kutatás szerint túl magasak, és sok esetben minden alapot nélkülöznek: százból harminc válaszadó jelenlegi munkajövedelmét szeretné majd megkapni nyugdíjként, hatvan százalék pedig legalább jövedelme 70 százalékát, közülük ugyanakkor csak 7 százalék gondolja úgy, hogy ez reális cél.