Orbán: A tárgyalóasztalnál ülök, az IMF nem jön

Orbán Viktor miniszterelnök szerint, a kormány ott ül a tárgyalóasztalnál, nem rajtuk múlik, hogy nem indulnak el a tárgyalások az IMF-fel. A miniszterelnök arról is beszélt egy csütörtöki rendezvényen, hogy ha a kormánynak nem sikerül munkára ösztönöznie az embereket, akkor Magyarországnak nem lesz jövője.

"Szamárság, hogy nem is akarunk megállapodni" - mondta Orbán Viktor az IMF-EU-tárgyalások alakulásáról - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén. "Két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek", ez a baj - jelentette ki a miniszterelnök. A kormány januárban bejelentette, hogy elfogadja az Unió kritikáit, és megteszi a szükséges változtatásokat - tette hozá a miniszterelnök, szerinte a felelősség nem a kormány oldalán van.

"Tegnap elfogadta a kormány a változtatásokat. Magyarország ott ül a tárgyalóasztalnál" - ezzel cáfolta azokat az érveket, hogy a kormány valójában nem is akar megállapodni. Elmondta, hogy mivel a kormány mindent megtett a tárgyalásokért, az "elhúzódásért a másik partnert terheli a felelősség".

A kormányfő azt mondta, egyetért azokkal az elemzői véleményekkel, amelyek azt mondják, hogy nincs közvetlen finanszírozási problémája a magyar államnak. Orbán szerint 1-1,5 évig biztosan tudja finanszírozni magát az állam.

Az Európai Bizottsággal folytatott vitáról azt mondta a miniszterelnök, hogy meg fogja akadályozni hogy elvegyék az uniós forrásokat. Orbán szerint a Bizottság "rendkívül buta" politikát folytat a 140 milliárd forint elvételének kilátásba helyezésével. "Hogy akar Európa kilábalni, ha a rosszakat támogatja, és a jókat bünteti?" - tette fel a kérdést. Szerinte ez nem egyszerűen politikai támadás Magyarország ellen, hanem egy rossz irányítási mód, amellyel egy "vidéki kócerájt sem lehet irányítani".

Vannak gyarmatosítók és vannak befektetők

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén elhangzott kritika az uniós források rendszerével kapcsolatban, erre reagálva Orbán azt mondta, hogy eddig nem tudták alapjaiban átalakítani a rendszert, mert akkor teljesen le kellett volna állítani a pénzek kifizetését. 2014-től viszont új költségvetési ciklus indul az Unióban, ami új rendszer felállítását teszi lehetővé. Orbán kérte a kamarát, hogy vegyen részt a rendszer kialakításában, amely munkát 2012 második félévére ígérte.

A kamara azt is kifogásolta, hogy a kormánynak súlyos konfliktusai vannak a válságadók miatt külföldi üzleti körökkel. Erre Orbán azt mondta, hogy két kategóriát különböztetnek meg. "Akiknek csak a piacunk kell, azok gyarmatosítók. Az ő beengedésük nem érdeke Magyarországnak. Azok, akik munkahelyeket is teremtenek, azok a szövetségeseink" - mondta.

Orbán ígéretet tett a kamarának arra, hogy márciusban felállítanak egy közös bizottságot, amely áttekinti, hogy a 2010-ben a Fidesz és az MKIK által kötött megállapodásból mi nem teljesült, és mi az, ami nem úgy valósult meg, ahogy tervezték. Orbán arra kérte a kamarát, hogy "nógassa a kormányt" azért, hogy végrehajtsák a közös programot.

5,5 millió dolgozó kell

A kormány célja, hogy többen éljenek munkából, mint állami juttatásokból, konkrétan a cél az, hogy 5,5 millió ember éljen munkából és vállalkozásból - mondta Orbán Viktor a kormány gazdaságpolitikájáról beszélve.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy sokan sokfélét mondanak a kormány politikájáról, de egy szempont van, ami minden értékelésben megjelenik, ez a munkahelyteremtés. Orbán Viktor szerint képtelenség az az állapot, amit a kormánya megörökölt, hogy 3,8 millió ember dolgozott, amelyből 1,2 millió ember a nulla adófizetési sávban volt, vagyis 2,6 millió adófizető tartott el 10 millió embert.

A munkára ösztönzést Orbán a programja "szíve középnek" nevezte. "Ha ez nem sikerül, Magyarországnak nem lesz jövője" - tette hozzá.

Egy kamarai tag felvetésére azt mondta a kormányfő, hogy "személyes felelősségem van az elektronikai útdíj késlekedésében". Azt mondta, "azért vesztettünk időt, mert nem tudtunk megállapodni a fuvarozókkal, addig pedig nem engedélyezek semmilyen nagy beruházást". Az elektronikus útdíj célja az lenne, hogy kilométerenkénti díjat fizessenek a fuvarozók, így az új rendszer a hosszú távot megtevőket büntetné, de segítené a helyi fuvarozást. "Ez kiemelt számunkra, mert a magyar gazdaság érdeke a bevezetése" - tette hozzá Orbán.

Elismerte, hogy "a MÁV átalakításába beleszorult a bicskánk". A kormányfő azt mondta, most már nem csodálkozik, hogy nem sikerült senkinek átalakítani eddig az állami vasúttársaságot. "Az, ami történt egy-másfél év alatt, az engem lehangol" - mondta hozzátéve, hogy a következő hónapokban előrelépést vár el.

Másképp osztják az innovációs pénzeket

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a SZÉP-kártya banki intézésének lassúságára tett kritikára reagálva azt mondta, hogy "ha a bankok nem élnek a kártya lehetőségeivel, akkor az állam szabályozói eszközökkel közbelép". Azt azonban nem fejtette ki, hogy a kormányzat hogyan venné rá a bankokat a SZÉP-kártya infrastruktúrájának gyorsabb kialakítására.

Az innovációs rendszert is átalakítja a kormány, erről a miniszter azt mondta, hogy pályázati rendszer váltja fel a járulékleírásra épülő eddigi rendszert. A leírás lehetőségét már megszüntették, az államhoz befolyó járulékot pedig uniós forrással kiegészítve pályázati úton fogják kiosztani. Egyetlen konkrétumot említett Matolcsy, hogy eddig 75 milliárd forint folyt be a pályázati keretbe.