Semmit nem veszít, aki a nyugdíjpénztárban marad

A gazdasági tárca 100 százalékos állami nyugdíjat ígér a magánnyugdíjpénztárban maradóknak - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium [origo]-nak küldött válaszából. A visszalépőknek pedig a tárca megteremti a reálhozam adómentes felvételét. Akinek több millió forintos megtakarítása van a magánnyugdíjpénztáránál, érdemes megfontolnia, hogy maradjon. Fontos részletek váltak világosabbá a március 31-i határidő küszöbén.

Két hetük maradt a magán-nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy ismét döntsenek tagságuk fenntartásáról vagy megszüntetéséről: március 31-ig nyilatkozniuk kell azoknak, aki az állami nyugdíjrendszert választanák, és visszalépnek a társadalombiztosítási nyugellátásba.

A döntést számos bizonytalanság nehezítette (korábban ezeket 5 pontban foglaltuk össze), mostanra ezek egy része tisztázódni látszik. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mekkora állami nyugdíj jár azoknak, akik továbbra is a magánpénztárban maradnak.

A hatályos törvényekből az olvasható ki, hogy a tagok 75 százalékos nyugdíjra lesznek jogosultak (a maradék 25 százalékot pedig a nyugdíjpénztári megtakarításukból gyűjtik össze), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi, nem egyértelmű tájékoztatása szerint viszont "teljes nyugdíj" jár nekik, és ebben a szellemben nyilatkozott parlamenti felszólalásában Cséfalvay Zoltán államtitkár is hétfőn délután a parlamentben.

Tehát 100 százalék a maradóknak

Az [origo] ezt követően ismét megkérdezte az NGM-et arról, hogy a tárca álláspontja szerint 75 vagy 100 százalékos állami nyugdíj jár-e a maradóknak a 2012 januárjától megfizetett nyugdíjjárulékok fejében. A minisztérium válaszából ezúttal világosan kiderül, hogy a pénztárban maradók 100 százalékos nyugdíjjogosultságot szerezhetnek, csak még ehhez kell igazítani a törvényeket.

Az NGM a várható törvénymódosítást firtató kérdésünkre is válaszolt, mondván, a "kisebb jelentőségű - a számítás részletszabályait az általánoshoz igazító - szabályozás a közeljövőben várható a kérdésben". (A teljes választ a cikk végén közöljük.)

Adómentes reálhozam a visszalépőknek

Az egyik legfontosabb kérdés tehát a maradó tagok javára látszik eldőlni, miközben a minisztérium a visszalépőknek is igyekszik a kedvében járni. Ennek jeleként az NGM csütörtökön arra hívta fel a mintegy 100 ezer érintett pénztártag figyelmét, hogy ha visszalépnek az állami rendszerbe, akkor ugyanúgy adómentesen juthatnak hozzá a reálhozamukhoz, mint ahogy a tavaly visszatérő 2,8 millió pénztártag tehette.

Kinek mit kell tennie?

Idén a visszalépőknek kell nyilatkozatot tenniük a saját nyugdíjpénztáruknál. Ki kell tölteni egy formanyomtatványt, és nyilatkozniuk kell arról is, hogy a reálhozamot (és az esetleges tagdíj-kiegészítéseket) milyen formában szeretnék felvenni. Kérhetik készpénzben (postai úton vagy a bankszámlájukra történő átutalással), átvihetik önkéntes nyugdíjpénztárba, és rendelkezhetnek úgy is, hogy a megtakarításukkal együtt a társadalombiztosítási nyugdíjalapba kerüljön a pénz. Ha valakinek nem sikerül kikézbesíteni a reálhozamot, akkor az az állami alapba kerül.

Aki maradni akar a nyugdíjpénztárban, annak semmit nem kell csinálnia, kivéve, ha a saját nyugdíjpénztára a megszűnés mellett dönt. Ebben az esetben 30 napon belül kell nyilatkozatot tenni arról, hogy melyik másik magánnyugdíjpénztárt választja a tag. Ha ezt elmulasztja, akkor addigi megtakarítása visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.

A jogszabályokat ez esetben is hozzá kell még igazítani az ígéretekhez (most ugyanis személyi jövedelemadót kellene fizetni a tagi kifizetések felvétele után), de erről a tárca már szerdán benyújtotta a módosító javaslatot a parlamentben. "A módosító javaslat elfogadása esetén, a visszalépő pénztártagoknak járó kifizetések adómentessége biztosítva lesz" - olvasható a minisztérium szerdai közleményében.

De lesz-e még nyugdíjpénztár?

A legnagyobb bizonytalanságot ezek után az jelenti, hogy a magánnyugdíjpénztárak talpon tudnak-e maradni az egyébként számukra roppant kedvezőtlen szabályozási keretek között. Idén januártól kezdődően a pénztártagok jövedelméből levont nyugdíjjárulékok az utolsó fillérig az állami rendszerbe érkeznek, vagyis nincs kötelezően fizetendő tagdíj, amelyből például a működési költségek fedezetét levonhatnák az egyes intézmények.

Hogy ez hova vezet, azt világosan mutatták az elmúlt napok is. Az Aegon, mint a piac egyik legnagyobb (legtöbb taggal rendelkező) szereplője hétfőn dobta be a törülközőt, amikor azt javasolta, hogy a soron következő közgyűlésen a tagok szavazzák meg a magánnyugdíjpénztár megszüntetését.

A nagy pénzügyi háttérrel bíró kasszák közül ugyanezt már megtette az Erste is, az OTP és az ING ugyan megerősítette jövőbeli működési szándékát, de jelezte, hogy kötelező tagdíjfizetést vezet be. Az OTP március 8-án már szavazott is az új kondíciókról: aki itt tag marad, az május végéig minimum havi ezer forintot köteles befizetni, júniustól pedig legalább 5000 forintot minden hónapban.

Az ING egyelőre csak a terveit tette közzé: itt havi 500 forintos minimum tagdíjat várnak el, de ennek többszörösét (havi 4-8000 forintot) javasolnak a magán-nyugdíjpénztári vagyon érdemi gyarapítása érdekében, és megpendítették azt is, hogy 2013-tól évi 4000 forintos adományt is beszednének a működés fenntartásához. (Korábban a Stabilitás Pénztárszövetség is adomány befizetését javasolta a tagoknak. Az adomány annyiban más, mint a tagdíj, hogy a tagdíjnak a 99,1 százaléka a tag saját számláját gyarapítja, az adományt viszont teljes egészében elkölthetik a működésre a pénztárak.)

Akkor most mit érdemes csinálni?

A jövőben így kénytelenek lesznek valamennyit önként fizetni azok, akik továbbra is a pénztártagság mellett döntenek, legalábbis addig, amíg a járulékok elvonásának szabályai nem változnak meg. (Az Orbán-kormány alatt minden bizonnyal nem fognak, legfeljebb hosszabb távon képzelhető el olyan változás, hogy a tagok járulékának egy része megint a pénztárba folyjon be, de erre nyilvánvalóan semmi garancia nincs.) Aki ezt nem tudja vállalni, az vélhetően jobban teszi, ha visszalép az állami rendszerbe.

Szintén megfontolandó a visszalépés annak is, akinek elhanyagolható vagyona van a pénztári számláján, és csak dacból döntött tavaly a maradás mellett. Persze dönthet érzelmi alapon is, dacolva az állami intézkedésekkel, de azért a jövőbeli plusz befizetések ismeretében érdemes újragondolni a helyzetet. A kis vagyonú (1-2 millió forintos megtakarítás alatti) tagok ugyanis nem sokat veszítenek azzal, ha visszaadják az állami nyugdíjalapnak a pénzüket.

A kérdés a komolyabb, több millió forintos megtakarítással és jó fizetéssel rendelkezők szempontjából a legizgalmasabb, az új feltételek ugyanis sokat javítottak az ő kilátásaikon. Ha az NGM megtartja ígéreteit, és valóban hozzáigazítja a jogszabályokat az általa kommunikált nyugdíjszámításhoz, akkor semmit nem veszít az, aki továbbra is a pénztárban marad, sőt inkább az bosszankodhat, aki tavaly a az állami nyugdíjtól való teljes eleséstől való félelmében engedett a nyomásnak, és visszatért a társadalombiztosításba.

Aki viszont most marad, annak tudnia kell, hogy innentől kezdve a zsebébe kell nyúlnia, és úgy kell felfognia a magán-nyugdíjpénztári tagságát, mint egy klasszikus önkéntes nyugdíjcélú megtakarítást, ahová havonta legalább néhány ezer forintot be kell fizetnie a saját érdekében.

Hogy érvel az NGM a 100 százalék mellett?

Szerdán délután a Nemzetgazdasági Minisztériumtól az alábbi választ kaptuk arra a kérdésünkre, hogy 75 vagy 100 százalékos állami nyugdíjra jogosultak-e a pénztárban maradók, illetve, hogy lesz-e még erről törvénymódosítás:

"A teljes állami nyugdíj feltétele, hogy a magán-nyugdíjpénztári tag visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe. (Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 40§-43.§, és 49.§.) Azonban ha magán-nyugdíjpénztári tag továbbra is tag marad, a jelenlegi szabályok szerint akkor sem éri veszteség, hiszen a magán-nyugdíjpénztári tagságának 2011. december 31-ét megelőző idejére az állami pillérből származó nyugdíja 75 %-ára jogosult, (és a 14 hónapos tagdíj-átirányítás kompenzálásaként valójában hozzávetőleg 76 százalékra), s mindezt a magánnyugdíjpénztári megtakarítások (felhalmozás) - a pénztár gazdálkodásának függvényében - egészítik ki. (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12.§ (7) bekezdés, valamint e törvény 1. számú melléklete)

A jövőben kizárólag az állami nyugdíjpillérbe lehet befizetni az egyéni nyugdíjjárulékokat, és így az állami nyugdíjrendszerben szerez valamennyi biztosított nyugdíjvárományt, mivel a nyugdíjak értékállóságát egyedül az állami rendszer garantálhatja a magán-nyugdíjpénztári rendszer kiszámíthatatlanságával szemben. Ennek megfelelően a jövőben, a 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a teljes állami nyugdíj jár az általános számítási szabályok szerint (100%). A tavaly év végi törvénymódosításhoz kapcsolódó, kisebb jelentőségű - a számítás részletszabályait az általánoshoz igazító - szabályozás a közeljövőben várható a kérdésben.

A magán-nyugdíjpénztári felhalmozás természetesen továbbra is gyarapítható, önkéntes befizetéssel. Az önkéntes befizetés mértékét minden pénztár saját Alapszabálya határozza meg. Végelszámolás esetén a végelszámoló kötelezettsége a tag tájékoztatása a pénztár megszűnéséről, valamint hogy a pénztártagot nyilatkozattételre szólítsa fel, hogy mely másik magánnyugdíjpénztárba kíván átlépni. Amennyiben a pénztártag nem nyilatkozik a nyilatkozattételre nyitva álló 30 napon belül, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében.

A nyugdíjpénztári szabályozás további (köztük a köztehermentességre vonatkozó, valamint a fentebb jelzett számítási szabály) szükséges részletkérdései kidolgozás alatt állnak, így arról a Nemzetgazdasági Minisztérium csak később tud információkkal szolgálni. Egyebekben a visszalépésre vonatkozó határidők, egyéb szabályok nem különböznek lényegileg a tavalyi év során meghozott szabályoktól."