Európa jövője múlik a görög számháborún

Görögország, gazdasági válság, veszteségek leírása, CDS, credit default swap, brókerek fogják a fejüket a New York-i tőzsdén
Vágólapra másolva!
Csütörtök estig jelentkezhetnek a görög kötvények tulajdonosai arra, hogy önként vállalják az állampapírok leírását részleges veszteségként. Ha nem lesz elég jelentkező, jöhet a görög csőd és az eurózóna megfogyatkozása, addig viszont marad az idegőrlő várakozás.
Vágólapra másolva!

Európa jövőjét befolyásoló számháború folyik Görögországban, ahol az athéni kormány minden követ megmozgat annak érdekében, hogy minél több hitelezőjét rávegye a csatlakozásra a kialkudott adósságleírási megállapodáshoz. Ha a próbálkozások elbuknak, jöhet a görög csőd, és jöhetnek az európai adósságválság újabb fejezetei.

A határidő lejárta előtt egy nappal nem tudni, összejön-e elég hitelező, aki önként vállalná a megállapodás szerinti veszteségleírást. A brit Telegraph harminc nagybankot (görög és európai pénzintézeteket) nevesített, amelyek együttesen a görög adósság közel 40 százalékát finanszírozzák, az ír közszolgálati rádió internetes oldala pedig azt írja, hogy ez a harminc bank vállalja is a részvételt. A német kormány beruházási bankja, a KfW Bankengruppe vezérigazgatója pesszimistán úgy nyilatkozott, hogy "mérlegelik annak lehetőségét, ha nem érné el a részvételi arány a 66 százalékot". Ha nem érné el, az Görögország csődjét jelentené.

A Wall Street Journalnek nyilatkozó névtelen forrás várakozása szerint a hitelezők 75 százaléka csatlakozhat önként, ami azonban jócskán elmarad attól a szinttől, amelyet a görög kormány vár. Ezek a számok fontos határköveket jelölnek, de arra egyelőre nincs pontos adat, hogy hol áll a hitelezőgyűjtögetés, a görög kormány ideges reakciói viszont azt mutatják, Athén a nyakán érzi a szorítást.

Fenyegetik a hitelezőket

Az athéni adósságkezelő intézmény szerdán kiadott egy közleményt, amelyben lényegében megfenyegették a magánhitelezőket. Kilátásba helyezték, hogy ha nem csatlakoznak az adósságelengedési paktumhoz, fennáll a nem fizetés lehetősége. A közleményben nem fogalmaznak egyértelműen, ennek oka az lehet, hogy a nem fizetés a csőd beismerése lenne, ezt pedig nem akarják megkockáztatni. A Financial Times egy korábbi IMF-es hivatalnokot kért meg, értelmezze a homályos kijelentést, ő azt mondta: "nincs elkötelezettség a nem fizetésre, de a fenyegetés fennáll."

A csatlakozási határidő csütörtök este, magyar idő szerint 9 óra, ezért az idő szorítja a görög kormányt, amely kijelentette, legalább 90-95 százalékos csatlakozási arányt akar elérni. A minél nagyobb arányért folyó idegőrlő küzdelembe a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) is bekapcsolódott, amely aláírta a megállapodást a kormánnyal. Az IIF azt állította, ha nem sikerül elérni a célt, a rendezetlen görög csőd mintegy 1000 milliárd eurónyi veszteséget okoz a hitelezők körében.

Három kimenetel

A képlet egyszerű, három kimenetel lehetséges: ha a kormány eléri célját, és a hitelezők több mint 90 százaléka önként vállalja a kialkudott veszteséget, akkor Görögország adóssága közel 100 milliárd euróval csökken. Ha ezt a szintet nem éri el a csatlakozók száma, de több lesz, mint az összes hitelező kétharmada, akkor a kormány kényszerrel élhet - ez viszont a gyakorlatban államcsődöt jelentene. Ha a kétharmadot sem éri el, és teljes kudarcba fullad a mentőakció, Görögország nyakán marad az adóssághegy, ami szinte biztosan rendezetlen államcsődhöz vezetne.

A pénzügyi szervezeteket tömörítő IIF és a görög kormány közti megállapodás arról szólt, hogy a hitelezők mekkora részt írjanak le veszteségként a birtokolt állampapírokból. A megegyezés szerint ez az arány több mint 50 százalék, vagyis ha minden görög állampapír-tulajdonos csatlakozna, a magánkézben lévő 206 milliárd euróból 100 milliárd euró tűnhetne el az adósságból. Ezzel az adósságszint 120 százalékra, elvileg kezelhető mértékűre esne.

Kényszeríteni is lehet

A görög kormány a megállapodás szerint jogosult arra, hogy kényszerítse a hitelezőit a veszteség leírására. Ezt a jogot a 206 milliárdos adósságállomány nagy részére kiterjeszthetik, ha a hitelezők legalább kétharmada önként csatlakozik. A görög kormány deklarálta, hogy élni fog ezzel a jogával, de csak akkor, ha a csatlakozás legalább 75 százalékos lesz, egyébként pedig az a célja, hogy a hitelezők legalább 90 százaléka belemenjen a kötvénycserébe.

Ha szükség lesz a kényszerítésre, az azért jelent gondot, mert nem lehet majd önkéntességről és megállapodásról beszélni, így az az államcsőd beismerése lenne. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a görög állam úgy marad fizetőképes, hogy megtagadja a kifizetést egyes hitelezőinek - ez pedig csak játék a szavakkal. (Hogy miért lenne ez az év átverése a befektetők számára, arról itt olvashat bővebben.) A görög állam csődje oda vezethet, hogy az országnak el kell hagynia az eurózónát és egyben az Európai Uniót, ami akár a közösség létét is megkérdőjelezhetné.