Több száz céglovagot kapcsolt le az adóhatóság

Vágólapra másolva!
Három hónapja két új eszközt is bevethet az adócsalók ellen az adóhatóság. Ugyan ezek segítségével közel félezer vállalkozás indítását már megakadályozta a hivatal, mert a tulajdonosok gyaníthatóan adócsalási célzattal hozták volna létre azokat, a hivatásos adócsalók ellen viszont eredménytelenek lehetnek.
Vágólapra másolva!

Idén év elejétől az adóhivatal meggátolhatja egy új vállalkozás alapítását, ha nem patyolattiszta az adózói múltú ember alapítana céget, vagy lenne annak bejegyzett vezetője.

Az kell egy új vállalkozás cégbírósági bejegyzéséhez (ami nélkül üzletszerű gazdasági tevékenységet nem lehet végezni), hogy az adóhatóság adószámot adjon ki részére. Ennek eddig nem volt különösebb feltétele. Most azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megnézi az adatbázisában, hogy a vállalkozás tulajdonosai, vezető tisztségviselői nem voltak-e olyan cégben tulajdonosok, vezetők, amelyik az elmúlt öt évben bedőlt és legalább 15 millió forint (legnagyobb adóteljesítményű adózók közé tartozó vállalkozás esetén 30 millió forintnyi) adótartozást halmozott volna fel.

Az is baj, ha egy olyan működő cégben tulajdonos, vezető tisztségviselő valaki, amelyiknek legalább fél éve folyamatosan minimum 15 millió forinttal tartozik a NAV-nak. Az adóhivatal megtagadja az adószám kiadását ezekben az esetekben.

Ezt nem lehet azzal kikerülni, ha a cég indításában tiszta múltú adózók vesznek részt, és csak később kerülne be egy gyanús múltú személy résztulajdonos vagy vezető tisztségviselő a cégbe, mert a NAV minden ilyen változás során is lefolytatja a fent említett vizsgálatot, és összeférhetetlenség esetén visszavonja a cég adószámát, a vállalkozást pedig törölteti a cégbíróságon.

Év elejétől több mint 12 ezer cég esett át az új adóhatósági szűrővizsgálaton a NAV tájékoztatás alapján. Ebből 419 esetben nem adott engedélyt az adóhatóság a cégalapításra, ahogy a hatóság közleménye fogalmaz kiszűrte a céglovagokat.

Aki átmegy az első szűrőn, nem lélegezhet fel

Ha az adóhivatal első rostáján átment az új vállalkozás, akkor még mindig belekerülhet abba a körbe, amelyet egy ideig nagyon közelről figyelnek a hatóság munkatársai. Fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a NAV azt az új vállalkozást az indulástól számított akár egy évig is, amelyiket kockázatosnak tartja, mégsem akadt fenn az első rostán. A fokozott felügyelet azzal jár, hogy a rá irányadó áfabevallásnál gyakoribb áfabevallásra kötelezheti a NAV a vállalkozást, az áfabevallással egyidőben a számlák, nyugták másolatát nyújtsa be.

Az, hogy mit tekint kockázatosan a NAV, az a saját kockázatelemzésétől függ, de ilyennek minősül egy vállalkozás, ha arról az adóhivatal azt gondolja, hogy a bekért adatok (többek között finanszírozási források, munkaerő létszáma és a munkavégzés jogviszonya) alapján nem látszik biztosítottnak a vállalkozás életképessége, működőképessége. Hogy ezt meg tudja ítélni, egy kérdőívet töltet ki a hivatal az újonnan alakult vállalkozással.

Eddig négyezer kérdőívet küldött ki a NAV, abból hétszázat vissza is küldtek a cégek, többségük teljes körűen kitöltötte a dokumentumot. Volt 53 cég, akiket azért töröltetett a NAV, mert a kérdőívet nem küldték vissza, illetve ellenőrzést rendelt el a dokumentum alapján az adóhivatal, és akkor derült fény arra, hogy a megadott címen nem volt megtalálható a vállalkozás.

Azt a vállalkozást is fokozott felügyelet alá vonja az adóhivatal, amelyiket ugyan a magas adótartozás miatt nem engedett volna megalakulni, de bizonyítani tudta, hogy csak vevői tartozásai miatt nem tudott fizetni. A NAV az [origo]-nak küldött levelében azt írja, hogy ilyen fokozott felügyeletet még nem rendeltek el.

Az üzletszerűen adócsalókat ezzel nem nagyon tudják elkapni

Indokoltnak tartja ezt a fajta szigort, és már a cég megalakulásánál vagy tevékenysége elején az adóhatósági jelenlétet Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, aki szerint minden lehetséges eszközt be kell vetni, mert a feketegazdaság arányát a GDP 25 százaléka körülire teszik elemzések.

Hasznosnak, de nehézkesnek, egyben lyukasnak is látja viszont a két új intézménnyel kibővített rendszert Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint erőforráspazarló a rendszer, mert nagyon sok munkája lesz ezzel a NAV-nak, kézi ügyintézést kíván meg minden egyes adószámkérelem elbírálása. Azt nehezen tartja kivitelezhetőnek Ruszin, hogy - amint a törvény előírja - egy nap alatt kell elbírálnia az adóhatóságnak azt, hogy megadja-e az adószámot. Azzal is meggyűlik a baja az adóhivatalnak, ha olyan külföldi magánszemély akar itteni céget alapítani vagy annak ügyvezetésében részt venni, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel, mert neki nincs a NAV adatbázisában fellelhető adózói múltja.

A könyvelő legnagyobb problémája azonban az új eszközökkel az, hogy a rafinált adócsalókat ezzel nem tudja lekapcsolni az adóhivatal. Mint Ruszin fogalmaz: "a szokásos módon megint csak a balekokkal szemben lép fel brutális erővel az adóhatóság. Azokat a személyeket, akik strómanok mögött megbújnak, de ténylegesen az ő kezükben van a cég, és nem csak úgy mellékesen csalnak adót, hanem ezt szinte életvitelszerűen teszik, azokat megint nem csípi fülön ezekkel az eszközökkel sem a NAV."

Vámosi-Nagy is részben egyetért ezzel, mondván, mint minden rendszert, ezt is ki lehet játszani, az adószakértő szerint viszont az adóregisztráció és a fokozott felügyelet mellett szól, hogy ha nem is számolja fel teljesen az adócsalást, de megnehezíti azt, és nagyobb lesz a lebukás esélye.

Réczei Géza, a PwC Magyarország igazgatója úgy látja a két új eszköz mögötti céllal, mégis hiányosságnak tartja, hogy azokat az embereket ezek sem tudják eltántorítani az adójogszabályok megkerülésétől, akik eddig sem tartották fontosnak, hogy regisztrálják magukat az adóhatóságnál, számlát pedig soha nem is adtak.

A fokozott adóhatósági felügyelet szabályai pedig mintha nem lennének elvarrva, utal Réczei arra, hogy pontosítani kellene az adóhatósági fokozott felügyelet elrendeléséről szóló határozata elleni jogorvoslat szabályait. A törvény alapján az sejthető, magyarázza a szakember, hogy az általános fellebbezési utat kell bejárnia annak, aki nem ért egyet azzal, hogy egy évig közvetlen közelről nézze őt az adóhivatal, előírva akár a többszöri adatszolgáltatást, gyakori adóbevallást is. Az adóperekben akár több évbe is beletelik, amíg az adózó számára megnyugtató ítélet születik a bíróságon, de ezzel már nem lesz kisegítve a vállalkozás, mert már rég túl lesz addigra a fokozott felügyeleten és az azzal járó, a cég könyvelőjének, adózással megbízott ügyintézőjének a normál munkáját időről időre megszakító adóhivatali kérések teljesítésén.