A svájciak nem akartnak több szabadságot

A lakosság a szakszervezetek helyett inkább a munkaadókra figyelt, akik szerint ha az érdekvédők elérik, hogy növeljék a minimális szabadságot, sokan elveszítik állásukat.

Elutasították a svájciak népszavazáson azt a szakszervezeti kezdeményezést, hogy négy hétről hatra nőjön a minimális évi fizetett szabadság. Sok cég felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy ezáltal csökkenhet az ország versenyképessége, és veszélybe kerülhetnek az állások.

A hosszabb szabadságról szóló javaslatot a Travail.Suisse a következő indokkal terjesztette elő: az utóbbi évtizedekben annyira megnőtt a dolgozók munkaterhe, hogy az egyre nagyobb stresszt és több egészségi problémát okoz nekik. Európa sok országában, de Oroszországban is négy hét a dolgozók évi szabadsága. A voksolás első eredményei szerint azonban a szavazók egyértelmű többsége, 67 százaléka nemmel szavazott a kérdésre, illetve mind a 26 kantonban elutasító az eredmény.

A Travail.Suisse azzal magyarázta kampánya sikertelenségét, hogy a szavazást kedvezőtlen időpontra tűzték ki a hatóságok, mert az eurózóna válsága miatt nagy az emberekben a gazdasági bizonytalanság. A legjelentősebb munkaadói szövetség üdvözölte a referendum eredményét.

A svájci dolgozók amúgy már most is átlagosan öt heti fizetett szabadságot kapnak, mert sok cég többet nyújt, mint amennyi kötelező. A helyiek 2002-ben elutasították azt a kezdeményezést is, hogy 42 óráról 36-ra csökkenjen a heti munkaidő.