Aknák között lépked Matolcsy

Kétszázmilliárd forintnál is többre rúg azoknak az egyedi tételeknek a hiánynövelő hatása, amelyek nincsenek átvezetve a költségvetésen, annak ellenére, hogy a kormánynak már kellett, hogy legyen elképzelése ezekről a költségvetés elfogadása előtt. Tartalék ugyan bőven van a költségvetésben, de ha annak a felét elviszik a tervezési hiányosságok, kevesebb jut az euróválságból fakadó kockázatokra.

Nagyarányú leépítés a Nokiánál, a fizetésképtelenség szélén egyensúlyozó BKV, a nagymértékű minimálbér-emelést részmunkaidős foglalkoztatással vagy elbocsátással ellensúlyozó vállalkozók - alig telt el másfél hónap az évből, de már előjöttek olyan esetek, amelyeknek súlyos tízmilliárd forintokban mérhető hatásuk van az állam gazdálkodására is. Összeszedtük milyen egyedi ügyek jelentenek veszélyt a költségvetésre, és hogy miben reménykedhet a kormány.

A Nokia egy nappal a 2300 fős elbocsátás előtt értesítette hivatalosan a kormányt elhatározásáról. Ez azonban talán az egyetlen olyan a költségvetésre érdemi kockázatot jelentő ügyek közül, amely valóban meglepetésként érhette a kormányt, a költségvetés készítésekor, illetve lezárásakor.

Kiadások hosszú sora

Van ezenkívül egy tucat olyan tétel, amely annak ellenére sincs feltüntetve a 2012. évi költségvetési törvényben, hogy azokról a kormánynak egészen világos képe lehetett még a költségvetés december 19-i zárószavazása előtt.

Hiánynövelő kockázatok	Költségvetési kihatás (mrd forintban)
Végtörlesztés miatti adóleírás lehetősége	40 (a 100 milliárdos kihatásból ennyi jut 2012-re)
Árfolyamrögzítés államra eső költsége	20-25
BKV megmentése	15-20
Devizakötvényt kibocsátott önkormányzatok esetleges megsegítése	5-10
Nokia-leépítés	25-35
Nemzeti Eszközkezelő lakásvásárlásainak elszámolása (az MNB szerint más módszertant kell alkalmazni)	5-30
Magasabb állami kamatkiadások (változó államkötvényhozamok, forintárfolyam miatt)	20-40
Útpénztár összeolvasztása az Állami Autópálya Kezelővel (Az ÁAK tavalyi pénzét az útpénztár is elköltheti.)	30
Minimálbér-emelés miatti elbocsátás, részmunkaidő	15-35
Rezidensek, egészségügyi dolgozók esetleges béremelése	40-50
Magasabb visszaigényelt családi kedvezmény	nincs becslés
Összesen	215-315

A bankszövetséggel december közepén megkötött megállapodásból két ilyen tétel is következik. A végtörlesztésből fakadó veszteségeik 30 százalékával a hitelintézetek ugyanis csökkenthetik a bankadót. A megállapodás egy másik része arra vonatkozott, hogy az árfolyamrögzítést átszabják, és az új rendszerből fakadó magasabb veszteségeken osztozik az állam és a bank.

Az sem érhette derült égből villámcsapásként a kabinetet, hogy a főváros év az elején elkezd lobbizni a BKV támogatásáért. A közlekedési cég változatlan struktúrával, két-három évvel ezelőtt az ideinél 15-20 milliárd forinttal több állami juttatással tudott csak nullszaldós eredményt produkálni.

Már egy ideje ketyeg a bomba az egészségügyi dolgozók bérével, a rezidensek elvándorlásával kapcsolatban, és a négy-öt éve devizakötvényt kibocsátott, a törlesztést mostanában kezdő önkormányzatok szorult helyzete is költségvetési kockázatot jelenthet, ha végül kénytelen az állam a zsebébe nyúlni.

A fő kockázat: a munkanélküliség

"Messze a legnagyobb kockázata annak van, hogy a durva minimálbér-emelés hatását egy agyonbonyolított bérkompenzációs rendszer sem tudja ellensúlyozni, és amint az első jelek is mutatják, sok vállalkozás vagy leépítéssel vagy dolgozói egy részének részmunkaidőssé tételével reagál a költségnövekedésre" - mondja egy, a költségvetési számokban és folyamatban elmélyült, neve elhallgatását kérő elemző. A magasabb munkanélküliség két oldalról is szorongatja a költségvetést: az adóbevételek csökkennek, a szociális kiadások pedig nőnek.

Néhány tételnél viszonylag pontos becslés adható a költségvetési kihatásra, de van egy-két olyan ügy is, amelynél a két költségvetési szakértő és az [origo] becslése széles intervallumon mozgott (például a kamatkiadás és a minimálbéremelés miatti elbocsátások), és volt olyan is, amelyiknél nem lehet számszerűsíteni a költségeket. A gyerekek után járó családi kedvezménynél például könnyen lehet, hogy a május 21-ig leadandó adóbevallásban több adót igényelnek vissza a szülők, mint amire a 2012-es költségvetés alapján számít a kormány.

Nemcsak a kormány ellen dolgozó ügyek vannak, hanem olyanok is, amelyek Matolcsyék kezére játszanak. A mobilfrekvenciákért a remélt 8,5 milliárd forint helyett 55 milliárd forintot ajánlottak a pályázó cégek, a bankszövetséggel kötött, már említett kiegyezésnek is van pár tízmilliárd forintban mérhető pozitív hatása, és a Magyar Nemzeti Bank által felkínált, a banki hitelezést bátorító csomag is segíthet.

Hiánycsökkentő tételek	Költségvetési kihatás (mrd forintban)
Mobiltender	45
Bankszövetséggel kötött megállapodás makrohatása	20-30
MNB-csomag	nincs becslés
Összesen	65-75

A kockázatokat mérséklő tételek 65-75 milliárd forintra rúghatnak. Vagyis a költségvetésben nem szereplő, egyedi ügyekből, és nem a makrogazdasági helyzet bizonytalanságából fakadó, valamennyire számszerűsíthető negatív és pozitív kockázatok összességében 150-240 milliárd forinttal emelhetik a hiányt.

Van tartalék, de szűk a mozgástér

Ez persze még nem a világvége, mert a büdzsében 400 milliárd forintnál is nagyobb tartalék van. A költségvetést azonban veszélyeztetik a reméltnél kisebb gazdasági növekedésből, erőtlenebb lakossági fogyasztásból, vállalati beruházásból fakadó kockázatok is.

A kormány pedig pengeélen táncol, mert bár a kabinet állítja, hogy ha kell, tűzzel-vassal betartja a vállalt 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt, az EU szerint kicsit magasabb, de még 3 százalék alatti deficit a valószínű. Az IMF viszont valamivel 3 százalék fölötti hiányt prognosztizál. A 3 százalék jelentősége, hogy azt elérő deficit esetén esélyünk sincs lekerülni az uniós szégyenpadról, a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez utóbbi szélsőséges esetben akár azzal a következménnyel is zárulhat, hogy uniós fejlesztési forrásoktól esik el az ország.

A február vége előtt már azonosítható 13+3 elemű kockázati halmaz azonban arra világít rá, hogy komoly baj van a költségvetési tervezéssel. "Összeomlott a költségvetési folyamat" - fogalmaz sarkosan Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője. A 2010 végén a kormány által szélnek eresztett Költségvetési Tanács szakértői stábjának akkori vezetője hozzáteszi: "Világosan látszik, hogy az idei költségvetési törvény jelentős módosításra szorul, a kormány pedig a jelek szerint nem mérte fel, hogy az idő nem neki dolgozik, mert április közepén le kell adnia a konvergenciaprogramot az EU-nak, Brüsszel pedig csak olyan dokumentumot fogad el, amely megalapozott, szemben a jelenlegi büdzsével."

Arra nem tett még utalást a kormány, hogy korrigálja-e a költségvetést. Matolcsyt a múlt hónapban épp erről hallgatta meg a parlament költségvetési bizottsága, azonban a miniszter - kormánypárti segédlettel - rendre kerülte azt, hogy a 2012-es költségvetésről beszéljen.

Az év eleji módosítás azonban nem ismeretlen az Orbán-kormány számára. Épp egy éve, hogy a nemzetgazdasági miniszter 250 milliárdos zárolást rendelt el, amire, mint később kiderült, azért volt szükség, mert a szaktárcánál az év kezdete után nem sokkal rájöttek, ekkora lyuk tátongott az akkori büdzsében.

A rejtett csodafegyver

A várható pluszkiadások jóval az extra bevételek felett vannak, igaz a költségvetésben még rejlik egy csodafegyver is. Kérdés azonban, hogy ez bevethető lesz-e?

Ha minden úgy marad, ahogy a jelenlegi törvényekből kiolvasható, akkor a még mindig magán-nyugdíjpénztári tagok többségének megéri majd visszatérni az állami rendszerbe, mert a maradóknak csak 75 százalékos állami nyugdíj jár. Ha így történik, az állam újabb egyszeri tételhez juthat, mert a visszatérők vagyona a költségvetést gyarapíthatja. Ennek pontos mértékét jelenleg nehéz megmondani, de ha tömeges lesz a visszatérés, akár 200 milliárdhoz is juthat az állam.

Az [origo] információi szerint viszont az Európai Bizottságban az az álláspont fogalmazódott meg - végleges döntés azonban még nincs -, hogy úgy változtatnak az elszámolási szabályokon, hogy a nyugdíjvagyont nem lehet majd beszámolni a bevételek közé, amikor arról dönt az Európai Bizottság, hogy fenntartsa vagy megszüntesse Magyarországgal szemben az uniós csapok elzárásával fenyegető túlzottdeficit-eljárást.