A cafeteria a béremelési kényszer áldozata

Csökkentett munkaidővel és a béren kívüli juttatások megkurtításával igyekszik kigazdálkodni több munkaadó az elvárt béremelést. A cégek várják az újabb állami segítséget, de kevesen reménykednek benne, hogy tényleg kapnak támogatást.

Több kis- és középvállalkozás csak úgy tudta emelni a béreket a kormány által elvárt mértékben, hogy megszüntette a béren kívüli juttatásokat - írta a Napi Gazdaság Vadász Györgyre, a Magyar Iparszövetség elnökére hivatkozva.

Az egykulcsos adózásra való átállás miatt a bruttó bérek emelése nélkül az átlagbér alatt keresők kevesebb pénzt kapnának kézhez. Ezt több olvasónk is érzékelte, akik januárban több ezer forinttal vittek haza kevesebbet. A kormány az állami támogatások elvételének kilátásba helyezésével sarkallná a bérek kompenzálására a cégeket, miközben járulékkedvezményt nyújt azoknak, akik minden dolgozójuknak megemelik a bért a szükséges mértékben.

Az [origo] korábban arról írt, hogy a bérkompenzáció rendszere kirúgásokra ösztönzi a cégeket, mivel jobban járnak, ha elbocsátanak dolgozókat, hogy az ő bérükből emeljék a többiek fizetését. A másik spórolási lehetőség az, hogy a cafeteriakeret csökkentésével vagy megszüntetésével spórolnak a béremelésre, vagyis a dolgozó úgy kap magasabb nettó bért, hogy közben kevesebbet vihet haza a béren kívüli juttatások miatt.

Főleg a szolgáltatásokra és a kiskereskedelemre pedig az a jellemző, hogy 6-7 órára mérsékelték a munkaidőt, és a béremelést csak ennek arányos részére alkalmazták. A Kisiparosok Országos Szövetségének elnöke pedig azt mondta, hogy először a szakképzett dolgozóknak járó 108 ezer forintos garantált bérminimumot próbálják kigazdálkodni a hozzájuk tartozó cégek, ezért egy részük még nem hajtotta végre az elvárt béremelést minden dolgozónál.

A lap azt is írta, hogy a vállalkozások várják a kormány 21 milliárd forintos bérkompenzációs pályázatát. Ezt február-márciusra ígérte a Nemzetgazdasági Minisztérium, de csak kevés cég számol azzal, hogy megfelel majd a pályázat elvárásainak. Az eddig megismert feltételek szerint a kormány azokban a szektorokban akarja megnyitni a pályázatot, amelyekben magas az élőmunka aránya, és alacsony a bérszint.

Ványa Magdolna, az Élelmiszer-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta, az ágazatukban a multik teljesítették az elvárt emelést, és van, ahol ennél magasabb mérték is szóba került. Ugyanakkor az elvárt béremelés teljesítésével még nem feltétlenül járnak jól a dolgozók, mivel az infláció miatt a nettó kereset tartása reálbércsökkenést jelent.