A szégyenpadon is kap hitelt Magyarország

Magas hozamszintek mellett, de bőven túljegyezték a csütörtöki kötvényaukciót, így a múlt heti kudarc után sikerrel zárult a kibocsátás. Egy elemző szerint akár az év végéig is maradhatnak a magas kötvényhozamok, ami a jövő évi költségvetést terhelheti először. Akinek van pénze, most jól járhat, ha állampapírt vásárol.

Az Államadósság Kezelő Központ csütörtökön összesen 33 milliárd forintért dobott piacra - három-, öt- és tízéves - magyar államkötvényeket a befektetőknek. Ez volt az első kötvényaukció a Fitch leminősítése, illetve az után, hogy az Európai Unió nem szüntette meg Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást, így az uniós szégyenpadon maradt az ország. Az Európai Bizottság figyelmeztette a kormányt, hogy tegyen lépéseket a költségvetési hiány leszorítására, és módosítsa a december végén elfogadott törvényeket.

Egy héttel ezelőtt ráadásul rosszul sikerült az állampapír-aukció: az ÁKK 12 hónapos kincstárjegyeket kínált fel a befektetőknek, végül azonban a meghirdetettnél 10 milliárd forinttal alacsonyabb értékben és magas hozammal adta el a papírokat. A most csütörtöki kibocsátáson a befektetők bőven túljegyezték a felkínált mennyiséget, így összesen 44 milliárd forintért adott el kötvényeket a magyar állam.

Most összejött

A hozamokat nézve azonban a siker csak látszólagos, a hozamok ugyanis azt mutatják, hogy a befektetők hajlandóak finanszírozni Magyarországot, de megkérik az árát. Az aukción kialakult átlaghozamok 9,38-9,41 százalék között alakultak, ez a hozamsáv pedig valamelyest elmarad a szerdai 9,45-9,52 százalékos piaci hozamoktól. Egy évvel ezelőtt ugyanezek az állampapírok 7,46-7,79 százalékos hozam mellett keltek el az aukción, a fél évvel ezelőtti aukción pedig 6,58-7,21 százalékos volt az átlaghozam.

A hozamok csökkenéséhez arra lehet szükség, hogy Magyarország megkösse a megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval a hitelkeretről, illetve körvonalazódjanak a költségvetési kiadásokat hosszú távon kordában tartó intézkedések.

Jövőre lesz gond

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza szerint a magas hozam vagy kamatszintek kedvezőtlenek a magas kiadások miatt, de a kötvényeknél a kiadási többlet csak éven túl jelentkezik, ezért ha pár hónapig maradnak a magasban a hozamok, akkor kezelhető a probléma. Kötvényeket viszonylag alacsony értékben bocsát ki az ÁKK, a költségvetés finanszírozását inkább a rövidebb, éven belüli papírok viszik a hátukon. Mindazonáltal, ha az év közepéig fennmaradnának a mostani magas hozamok, akkor Suppan szerint el kell majd töprengeni azon, hogy a költségvetésből át kell-e csoportosítani pénzeket a kamatkiadásokra. "De ez a pesszimista szcenárió, amely jó eséllyel nem valósul meg" - tette hozzá a szakértő.

Hasonlóan fogalmazott az ING közgazdásza, aki elmondta, a magas hozamszintek a következő évek költségvetését terhelik meg igazán, az idén nem feltétlenül jelentenek gondot. "A kormánynak lehetősége van arra, hogy évközben módosítsa a kibocsátási tervet, de az valószínű, ha magasban maradnának a hozamok, akkor fél, háromnegyed éven belül átcsoportosításra lenne szükség" - jelentette ki.

Németh Dávid egyetértett Suppannal abban, hogy erre valószínűleg nem lesz szükség, mert megszületik a hitelkeretről szóló megegyezés, amely enyhe lejtőre küldheti a hozamokat. Az ING szakértője szerint azonban az IMF-megállapodás önmagában javítani fog az ország megítélésén, de nem biztos, hogy azonnali zuhanást okoz majd a hozamokban.

"Ahhoz ugyanis látni kell a pontos intézkedéseket, és a kormánynak világossá kell tennie, hogy azokat végre is hajtja. A megegyezés a mostani 9,5 százalékos szintről 9 százalék környékére szoríthatja le a hozamokat, az év végén pedig lejjebb mehetnek, bár a hozamok szintjét nehezen lehet előre jelezni.

Nehéz kritikus hozamszintet mondani

Azt nehéz megmondani, hogy a magyar állam milyen kamat- és hozamszintek mellett válik finanszírozhatatlanná, de az [origo]-nak január elején nyilatkozó elemzők szerint már 9 százalék feletti hozamszintnél fenntarthatatlan a magyar adósság finanszírozása. Szerinte ezen a szinten már olyan nagy költségvetési megszorítással lehetne csak ellensúlyozni a hozamemelkedés miatti kiadásnövekedést, hogy az súlyosbítaná a recessziót, a GDP-arányos államadósság pedig emiatt növekvő pályára kerülne.

A hosszú futamidejű magyar állampapírok hozama a múlt héten bőven 11 százalék közelébe került, miközben 2010 májusában, a kormányváltáskor a kötvényhozamok 6-7 százalék körül mozogtak, 2011 első napjaiban 7-8 százalék között ingadozott a szintjük, október elejéig kisebb kilengésektől eltekintve a 6,3-7,5 százalékos tartományban mozgott, majd októbertől fokozatosan emelkedtek a mostani, bőven 10 százalék feletti tartományba.

Suppan arra számít, hogy február közepére születhet meg a hitelkeretről szóló megállapodás, ami várhatóan bizalomjavító tényező lehet. Ez a kincstárjegyek esetében körülbelül 50 bázispontos hozamcsökkenést eredményezhet, az államkötvények hozama pedig 100 bázisponttal mérséklődhet. További csökkenést hozhat, ha közben az eurózóna adósságválságával kapcsolatban is megjelennek kedvező hírek.

Most kell venni

A mostani magas hozamok miatt mindkét szakértő szerint érdemes megtakarításként is gondolni az állampapírokra: aki már most látja, hogy mennyi időre tud félretenni, és a futamidő végéig megtartja a papírt, pénzügyi szakzsargonban végbefektetőnek számít, az jól járhat. Már csak azért is, mert egy 9-10 százalékon megvásárolt többéves kötvény hozamát a következő években várhatóan süllyedő infláció is kevésbé terheli meg, tehát egész vonzó kamatra lehet szert tenni.

Németh szerint, aki megvárja a futamidő végét, az többéves időtávon 4-6 százalékos infláció feletti kamatot hozhat össze. Az IMF-megállapodás után is emelkedni fognak az árfolyamok, tehát rövid távon is nyereséget lehet realizálni az állampapírokon, de spekulálniuk a kisbefektetőknek nem nagyon érdemes a magas tranzakcióköltségek miatt.