Magyarország lehet a következő pénzügyi vihar középpontja

Külföldi lapok szerint nemcsak gazdasági, hanem politikai váltásra is szükség lesz Magyarországon a válság kezeléséhez. Vannak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint Orbán Viktor rájött, hogy az államcsőd nem is olyan rossz megoldás, és elképzelhető, hogy ez az ötlet más politikusoknak is megtetszik.

Miközben az adósságválság felfedte az eurózóna gazdasági intézményeinek gyengeségeit, addig a Magyarország és az Európai Unió közötti szembenállás az unió politikai integrációjának a gyengeségeire mutat rá - írja a Bloomberg vezércikke. A Bloomberg szerzői szerint hiba lenne, ha az EU a hitelmegállapodásért cserébe mindössze a jegybank függetlenségének a helyreállítását várná el a magyar vezetéstől. Ezzel ugyanis további aggasztó intézkedések maradnának érvényben, amelyek a többi között a sajtó- és vallásszabadság, valamint a bírói függetlenség ellen irányulnak.

Magyarország azt állítja, hogy ezek az intézkedések csak rá tartoznak, ami technikai értelemben igaz is - írja a Bloomberg vezércikke. Csakhogy, mint azt Görögország esetében is láttuk, egy mentőcsomagért sokszor fel kell adni az autonómiát - teszi hozzá. Jogos lenne, ha az EU (és a piacok) politikai változásokat szorgalmaznának, amelyek gazdaságilag életképesebbé tennék Magyarországot.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy az Európai Unió több, mint a termékek és a tőke közös piaca, a létrejöttében ugyanúgy szerepet játszott a demokrácia terjesztése is, különösen olyan, több évtizedes diktatúrák alól felszabadult országokban, mint Magyarország. Orbán számára is világos kell hogy legyen: Európa részeként nemcsak a gazdasági gyakorlatot, hanem a szabadság és az emberi jogok európai értékét is magáévá kell tennie.

Magyarországon nem esett szó a hatalommegosztás kérdéséről

Egyetlen európai ország sem hajtott végre olyan átfogó átalakításokat olyan rövid idő alatt az alapvető törvényekben, mint Magyarország - írja a Christian Science Monitor. A parlamentben "szupertöbbséggel" rendelkező Orbán az ország alkotmányának átírása előtt kérdéseket intézett az állampolgárokhoz. Ezekben szó volt a jövő generációiról, a családi értékekről és a halálbüntetésről is, nem érintették azonban a hatalommegosztásnak a modern demokráciában alapvető kérdéseit. Végül azonban ez nem is számított - írja a lap.

A Christian Science Monitor a Princeton Egyetem Magyarországgal is foglalkozó, a magyar helyzetről többször is cikkező professzorát, Kim Lane Scheppelét idézi, aki szerint az új magyar alaptörvény szinte semmiben sem felel meg egy modern alkotmányt követelményeinek, miközben a magyarok többsége nincs is tisztábban azzal, hogy mindez milyen hatással lesz az életükre.

A Fideszt szolgálja a választási törvény

Bár nagy felháborodást váltott ki a kétharmados többséggel kormányzó Fidesz sok intézkedése, ez aligha idéz elő olyan változásokat, amelyek kihívást jelentenének Orbán Viktornak - állítja az Euractiv internetes oldalon megjelent írásában Andrej Sadecki, a varsói Keleti Tanulmányok Központjának munkatársa.

A választási törvény segítségével a Fidesz akkor is kormányt alakíthat a következő választások után is, ha támogatóinak jelentős részét elveszíti. Ha pedig mégsem nyer, saját emberein keresztül továbbra is ellenőrizné a legtöbb állami intézményt. Bármilyen kormány legyen is hatalmon a jövőben, ha nincs kétharmados többsége, vagy ha a Fidesz nem tagja, úgy nagyon kicsi mozgástere lesz - írja Andrej Sadecki.

Orbán szerint a csőd nem is olyan rossz megoldás

Görögországhoz hasonlóan Magyarország is egyike volt azoknak a kicsi, némileg periferiális országoknak, amelyekkel a pénzpiaci szakembereknek nem sok dolguk volt - írja a MarketWatch gazdasági portál, megemlítve, hogy Magyarország lakossága alig tízmillió, a GDP-je pedig kevesebb mint 200 milliárd dollár - vagyis a fele például az Apple piaci értékének. Most azonban Magyarország lehet a következő pénzügyi vihar középpontja. A csőd szélén áll, miközben a tekintélyelvű, populista miniszterelnök nem akar a Nemzetközi Valutaalap szabályai szerint játszani.

A MarketWatch szerint Magyarország önmagában nem igazán számít a piacoknak, de ízelítőt adhat a közeljövőből. A piacok mind több szigort várnak el. Magyarország lehet, hogy az első jelentős ország lesz, amely államcsődöt jelent, de korántsem az utolsó. Elég világos, hogy mit akarnak a piacok: azt, hogy az IMF jöjjön, és takarítsa fel a szemetet, valamint biztosítsa, hogy a külföldi befektetők nem szenvednek jelentős veszteségeket. A magyaroknak azonban más elképzeléseik vannak - írja a MarketWatch.

A cikk szerint Orbán meglehetősen kellemetlen politikus, potenciálisan ő lehet a következő Vlagyimir Putyin, a magyar állásponttal mégis elég nehéz nem szimpatizálni. A szokásos IMF-gyógyszer ugyanis nem igazán hatott más országokban sem. A görög gazdaság továbbra is zsugorodik, Írország is csúszik vissza a recesszióba. Ha ez az ára az IMF további támogatásának és a piacok kiengesztelésének, nem meglepő, hogy a magyarok közül sokan úgy gondolják, jobban járnak nélküle.

Az adósságok rendezése sok időbe telik, és mindenkinek fájdalmat okoz majd. A magyar miniszterelnök azonban rájött, hogy a csőd nem is olyan rossz megoldás, egyszerűen annyit jelent, hogy a befektetőknek némi veszteséget kell majd elkönyvelniük. Aligha ő lesz az utolsó politikus, aki hasonló következtetésre jut, vagyis a pénzpiacoknak további veszteségekkel kell majd számolniuk. Az elmúlt évtizedben felhalmozott adósság nagy részét pedig soha sem fogják visszafizetni - áll a MarketWatch cikkében.