"Itt mindenki 18 éves" - dohányárusok a trafiktörvényről

Szigorú korlátok közé fogja a kormány a dohánykereskedelmet azzal az indokkal, hogy megakadályozza a fiatalok dohányhoz jutását. Az állam joga lesz megmondani, ki és milyen cigarettát árusíthat, a dohánytermékeket pedig eldugott helyiségekbe száműzik, ha a parlament elfogadja a már csak zárószavazásra váró törvényjavaslatot. A trafikosok között van, aki előre örül a várhatóan megnövekedő forgalomnak, van, aki nem tudja, a cigit válassza-e a jövőben, vagy a több hasznot hozó egyéb apróságokat, és van, aki felhagy a dohánykereskedéssel.

"Mit tudnék csinálni? Semmit" - ezt mondta egy forgalmas budapesti tér egyik trafikosa a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényről. A jogszabályt még nem fogadta el a parlament, de már csak a zárószavazás van hátra, és az [origo] több budapesti helyszínen folytatott körkérdésének tapasztalatai szerint a felkeresett összes trafikos meglehetősen jól informált volt a lényegéről.

A beszélgetés alatt a trafikot felkeresők vevők fele cigarettát vett, valaki két kartonnal is, a másik fele azonban üdítőt, rágógumit és egyéb árucikkeket. Ha a parlament elfogadja a törvényt, akkor ez a kettős lehetőség megszűnhet, 2013-tól ugyanis csak az állam értékesíthet majd dohánytermékeket (cigarettát, szivart, szivarkát, pipadohányt és más dohány alapanyagú terméket, például vízipipadohányt). A gyakorlatban az állam koncessziós jogokat fog értékesíteni, amelyért vállalkozások indulhatnak majd a június 1-jétől kiírt pályázatokon.

"A cigin nincs sok haszon, de kell egy trafikba" - mondta az eladó, hozzátéve, hogy egyelőre nem tudja eldönteni, a dohányárusítást vagy a többi termék árusítását lenne-e érdemes megtartani. A törvény behatárolja, hol lehet majd cigerattát árulni: a cél a jogszabály szövege szerint az lenne, hogy fiatalkorúak ne férhessenek hozzá a dohánytermékekhez. A forgalmas téren álló trafik ezeknek a szabályoknak nem biztos, hogy megfelelne, ha úgy döntenének, hogy elindulnak a koncessziós szerződésért.

A törvény úgy határozza meg a dohánybolt fogalmát, hogy "olyan, nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható) üzlethelyiség, amelyben kizárólag dohánytermék, illetve dohányterméket kiegészítő termék vagy jogszabály által meghatározott termék forgalmazható, és amely üzlethelyiség külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve". Szó szerint értelmezve tehát a bódék kiesnek a dohányértékesítés lehetőségéből, hiszen azokba nem tud belépni a fogyasztó.

A törvény szerint az üzlet kívülről nem tartalmazhat semmilyen dohányzásra utaló képet, jelzést, csak az üzemeltetőt, a nyitva tartást, a "dohánybolt" feliratot és egy 40 centiméter átmérőjű, piros szegélyű 18-as karikát - mindezt kötelező lesz feltüntetni. A meghatározás szerint az üvegablakkal sem lehet trükközni, mivel a külső felületre tekintve sem lehet láthatóvá tenni a dohánytermékeket.

"Halálra dolgozhatnám magam"

Egy körúti trafikos, aki a boltjában látszólag biztosítani tudná ezeket a feltételeket, nem a sok korlátozásra panaszkodott, hanem az anyagi lehetőségekre. "Nincs esély, hogy megérje" - mondta a trafiktulajdonos nő, aki állítása szerint végigolvasta a törvényjavaslatot. "A cigin alig van haszon, a minimálbérre se futná belőle, nem hogy alkalmazottat tartsak. Halálra dolgozhatnám magam" - mondta, hozzátéve, hogy nem hajlandó éjjel-nappal dolgozni, ezért nem fogja megpályázni a dohány-kiskereskedési koncessziós jogot.

A kormány a 20-30 évre szóló koncessziós jogot (amely egy alkalommal az idő felével meghosszabbítható) pályázaton értékesítené. A kormány rendeletben szabályozza majd a részleteket, például, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki el akar indulni, a törvény azonban annyit előír, hogy előnyben kell részesíteni a csökkent munkaképességűeket, a munkanélkülieket vagy a szülés, gyerekgondozás után visszatérő szülőket. A körúti trafikos szerint ez szép elméletben, de pont nekik nem lesz pénzük pályázni. Igaz, a törvény szerint az is előnyben lesz, aki ilyen alkalmazottat foglalkoztat vagy tagsági jogviszonyban áll vele (betéti társaságban például).

Ukrán és román cigik

A trafikos szerint olyan sok a megkötés, mind formailag, mind üzletileg, hogy ha vállalná is koncesszió alapján a kereskedelmet, "valahogy törvényt kell sértenem". Szabályozzák például, hogyan kell megjeleníteni a termékkínálatot. A trafikban az összes forgalmazott dohánytermékből típusonként, márkajelzésenként és alfajtánként egyet-egyet kell a "pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan a csomagolás előlapjával megjeleníteni". A nő szerint a kormány csak azt éri el a szigorú szabályokkal, hogy a vásárlók majd elkerülik a boltokat és "ukrán és román cigik árasztják el megint az országot".

A szabályok elfogadása esetén a kiskereskedők nem fogadhatnak majd el ajándékot semmilyen formában, kivéve a dohánytermékre vonatkozó árengedményt, kedvezményt. Olyan feltételeket sem lehet majd kötni a nagykereskedővel, amely egyes termékeket lényeges mértékben előnyben részesít, vagy kizárólagosságot jelent. A jelenlegi gyakorlatban a dohányforgalmazók gyakran élnek azzal az eszközzel, hogy valamilyen előnyt biztosítanak egy kereskedőnek, feltéve, hogy csak az ő termékeit árulja. Volt olyan ötlet is az eredeti javaslatban, hogy a trafikoknak kötelező lenne Magyarországon gyártott dohányterméket készleten tartaniuk, ha a beszerzés általános szerződési feltételei nem a legrosszabbak az összes cigi közül. A javaslatot kivették egy módosítóval, ami a körúti trafikos szerint ésszerű is, mert a magyar cigarettákra alig van kereslet, nem vinné senki.

"Itt mindenki 18 éves"

Nem mindenki mérgelődött a trafiktörvény miatt. Egy zömében már most is dohányt áruló újbudai bolt eladója azt mondta, "mi örülünk neki". Várakozása szerint a környék élelmiszerboltjaiból hozzájuk jönnek majd a vevők, így nőhet a forgalom. Arra viszont kíváncsi, lehet-e majd egyéb termékeket értékesíteni, mivel "a haszon az apróságokon van".

A törvény szövegének döntő többsége a dohánykereskedelem államosításáról szól, de szerepel benne kifejezetten a fiatalkorúak védelméről szóló rész is. Például az lesz a szabály, ha a törvényt elfogadják, hogy a trafikos a felnőtt vásárlókat sem szolgálhatja ki addig, amíg fiatalkorú tartózkodik a boltban, vagy olyasvalaki, aki nem hajlandó igazolni az életkorát. Ez a szabályozás a XI. kerületi dohánybolt eladója szerint aligha reális, mivel "itt mindenki 18 éves". Hozzátette, hogy most is minden alkalommal ellenőrizhetné a személyi igazolvány elkérésével, hogy betöltötte-e a tizennyolcat a vevője, de nem teszi, mert nincs rá idő. Előfordult az is, hogy egy 14 éves próbálkozott, akit nem szolgált ki, de a gyerek a mögötte álló felnőtt segítségét kérte - mesélte az eladó.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a trafikos "a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni". Az újbudai trafikos azt mondta, maga is leszokott a dohányzásról, a hogyant szívesen elmondja bárkinek, de a boltban ez a kor igazolásához hasonlóan nem lesz reális, mert nem jut majd rá idő.

Kivételezett falusi kisboltok

A kormányoldal által támogatott tervezet több ponton szűkíti a dohány kereskedelmét. Nem lehet majd árumintaként és automatából sem forgalmazni cigarettát amellett, hogy közoktatási, szociális, gyermekjóléti és egészségügyi intézményekben sem lehet kapni. A kormány rendeletben határozhatná meg a törvény szerint, hogy milyen termékek kerülhetnek forgalomba a dohányboltokban.

A dohányárusítási jogért csak olyan vállalkozások pályázhatnak majd, amelyeknek korlátlan felelősségük van. Vagyis vezethető majd egyéni vállalkozásként is trafik, vagy közkereseti társaságként, illetve betéti társaság keretében, de korlátolt felelősségű társaságok vagy részvénytársaságok nem forgalmazhatnak majd dohányterméket. Ezt a jogot egy 100 százalékban állami részvénytársaság fogja majd értékesíteni.

Korlátozást jelent az is, hogy a jogot egy településre (illetve a kerületre) lehet elnyerni. A kétezer fő alatti településeken legfeljebb egy trafik vagy értékesítő lehet majd. Annyi könnyítést kaphatnak a kistelepülések, hogy ott a helyi kisboltban is lehet majd értékesíteni, ha erre elkülönítenek a boltban egy részt, amelyet fiatalkorúak nem látogathatnak, és nem is láthatják a dohánytermékeket. A kétezer főnél nagyobb településeken legalább egy, és kétezer főként további egy jogot lehet majd kiadni.

Félmilliárdos bírság a feketén árult cigiért

A pályázatokon egy személy legfeljebb kilenc koncessziós jogot szerezhet, vagyis legfeljebb kilenc trafikja lehet, de ennél is van egy további megkötés. Egy jobbikos módosítás hatására várhatóan bekerül a törévénybe az is, hogy ha egy adott településen több koncessziós jogot adtak ki, akkor nem lehet a területen belüli jogok kétharmadánál több egy kézben. Vagyis egy 28 ezres városban tizenöt trafik lehet majd, de ebből egy kézben legfeljebb tíz lehet.

Csak olyan indulhat majd, akinek nem volt egymillió forintot meghaladó adóbírsága, és 500 ezer forintot meghaladó mulasztási bírsága a pályázat előtti öt évben, és nem lehet a megelőző évben 30 napon túl lejárt köztartozása sem. A jogot legalább 20, maximum 30 évre lehet elnyerni, ez egyszer, a megállapított idő felével meghosszabbítható. A hosszú idő miatt a jog örökölhető is, feltéve, hogy az örökös megfelel az árusítási kritériumoknak (például vállalkozó).

A fizetendő díjat a koncessziós szerződésben határozzák meg, a díj évente minimum az inflációval növekszik, és két részletben (április 1-ig és október 1-ig) kell majd megfizetni. A díj összegét nem rögzíti a szabály, mivel két hasonló pályázat közül a többet felajánló fogja kapni a jogot. A büntetési tételeket azonban feltünteti a törvény, a szabályokat be nem tartók 200 ezertől 10 millió forintig kapnak bírságot. A feketekereskedelmet a kormány kemény pénzbírsággal előzné meg, a koncessziós jog nélkül árusítókat 5 milliótól félmilliárd forintig terjedő bírsággal sújthatja majd az adó- és vámhivatal.

Az új dohányárusítási rendszer 2013 januárjában lép életbe, de már idén, június és augusztus között zajlik az első pályáztatás. Ha egy településen nem vállalkozna senki dohányértékesítésre, az állam maga is üzemeltethet majd boltokat, de a törvény szerint ekkor nem kell majd megfelelnie a szigorú bolti kritériumoknak.