Felpezsdülést hozna egy állami felújítási program

Több adót, fehéredő gazdaságot, alacsonyabb lakossági fogyasztást, növekvő foglalkoztatást és javuló külkereskedelmi mérleget hozna Magyarországnak, ha az állam egy erőteljes programmal támogatná a lakásfelújításokat - derül ki az Energiaklub elemzéséből. A kormány jelenleg is támogat felújítási programokat, de a tanulmány által javasolt összegnél jóval kisebb mértékben.

Az energiahatékonysági beruházások állami támogatása nemcsak az építőipari vállalkozásoknak, de a lakosságnak és magának az államnak is megéri már rövid távon az Energiaklub szerint. A szakpolitikai intézet tanulmánya szerint mind a költségvetés, mind a külkereskedelmi mérleg, mind a foglalkoztatás számára többletet hoz, ha az állam támogatást ad a lakossági energiahatékonysági beruházásokra. (A teljes tanulmány letölthető innen pdf-formátumban.)

Jelenleg futnak olyan programok, amelyek az energiahatékonysági felújításokat támogatják, de ezek az összegek elmaradnak az Energiaklub által vizsgált mértéktől. A pályázatok forrását első sorban a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó állami bevétel fedezi (amelyet csak energiahatékonyságra költhet a kormány), de a keretnél jóval nagyobb érdeklődés miatt az állam máshonnan is csoportosított át forrásokat. Az eddig az energiahatékonysági pályázatokra fordított uniós és állami támogatás azonban elmarad attól, amelyet a tanulmány feltételez.

Az Energiaklub a tanulmányában azzal számolt, hogy egy 5 évig tartó, átlagosan évi 167 milliárd forint összberuházással járó program valósul meg, amelyből a lakosság évi 117 milliárd forintot, az állam évi 50 milliárd forintot vállal, a lakossági részből pedig 70 százalék a saját forrás, és 30 százalékot tennének ki a banki hitelek. A program folyamatosan futna fel, tehát nem azonnal 50 milliárdos kiadást jelentene az államnak, és a program fedezetét a szén-dioxid-kvóta értékesítése adná. Az állam jelenleg is költi a kvótaértékesítés bevételeit, de ezek nem közelítik meg az 50 milliárd forintot évente.

Több tízezer munkahely

A tanulmány szerint a beruházásoknak a foglalkoztatásra alapvetően kétfajta hatása van. Egyrészt a felújításokhoz szükséges munkaerő évi ötvenezerrel növelné a foglalkoztatást, másrészt a lakossági megtakarításokból származó fogyasztásnövekedés közel ötezer fővel több dolgozónak jelentene munkát.

A munkahelyek a legnagyobb arányban a kivitelezésben jöhetnének létre, erre utal a beszerezések importaránya. A gépészeti berendezések 90 százalékban, a fa nyílászárók és a gumi-, műanyag termékek, nem fém ásványi termékek 75-77 százalékban külföldről származnának, így azok forgalma zömében nem Magyarországon teremtene munkahelyeket. A villamos készülékek, műszerek, vakoláshoz szükséges anyagok importhányada viszont alacsony, ezért a megrendelések az ágazat hazai szereplőinek jelentenének többletbevételt, amelyből munkahelyeket is teremthetnének.

Azonnali többlet az államnak

Az állam számára a tanulmány megállapításai közül a legvonzóbb az lehet, hogy a beruházások támogatása már rövid távon is nyereséget hoz a költségvetésnek. A termékek áfájából, a növekvő fogyasztáshoz kapcsolódó adókból és a munkahelyek bérhez kötődő terheiből ugyanis több bevétel származna, mint a kevesebb elfogyasztott energia áfájából és a támogatásból származó kiesés.

"Elmondható, hogy a program már az első évben több milliárdos pozitívummal jár, és a második évtől már 5,5 milliárd forint többletbevételt teremt az 50 milliárdos támogatási összeghez képest" - olvasható a tanulmányban, amely szerint a vizsgált, húszéves időhorizonton, hosszú távon 20 milliárd forint körüli többletet hoz az, hogy kevesebb energiát fogyaszt el a lakosság.

A viszonylag magas importhányad miatt a külkereskedelmi mérlegre rövid távon rosszul hatna a beruházási program, mivel az első öt évben sok külföldről származó terméket kellene beszerezni. Hosszabb távon azonban jelentősen csökkenne az energiabehozatal, így a külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatás is pozitív tartományba kerülhetne.

Fehéredő gazdaság

A tanulmány a makrogazdasági hatásokra koncentrált, de megemlít járulékos hatásokat is, mint például a lakosság komfortérzetének javulása, a karbantartási költségek csökkenése, a hazai ingatlanvagyon értékének növekedése. Járulékos hatás az is, hogy a beruházások által keltett keresletre a hazai szereplők is rámozdulhatnak új iparágak kiépülését elősegítve. A hazai szereplők így maguk is beruháznak majd.

Az építőipart fehérítené az is, hogy a támogatások szigorú elszámolása miatt könnyen nyomon követhetőek lennének a pénzmozgások. Csökkenne továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátása, javulna az ellátásbiztonság, az energiafelhasználás szélsőséges értékei mérséklődnének.