A karácsony sem dobta meg a magyarországi könyveladást

Az advent a könyvpiac legmeghatározóbb időszaka, azonban a szektor főbb szereplői szerint még ez az időszak sem tud olyan erős lenni, hogy az egész éves gyenge eladási mutatókon javítson.

Az ünnepeket megelőző vásárlási időszak jobb eredményeket hozott, mint a tavalyi, azonban a karácsonyi könyvvásár is kevés lesz ahhoz, hogy ellensúlyozza az egész éves gyenge forgalmat - közölte szerdán Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója.

A könyvpiac több üzlettel, kiadóval rendelkező szereplőinek előzetes becslése szerint erősebb volt a forgalom az ünnepek előtt, mint tavaly. Zentai kiemelte, hogy ez jó eredménynek számít, hiszen kevesebb cím jelent meg, és a bevásárlásra fordított napok száma is csökkenést mutat. Emlékeztetett arra, hogy az advent a könyvpiac legmeghatározóbb időszaka, ekkor a teljes évi forgalom 25-30 százalékát bonyolítják le a könyvesboltok. "Megjósolhatatlan, mennyit korrigál a karácsonyi könyvvásár. Az azonban már most kijelenthető, nem tud olyan erős lenni, hogy az egész éves negatív trendet pozitívba fordítsa" - fogalmazott.

Az ágazat forgalma 2008-ig folyamatosan növekedett, azóta az infláció mértéke alatt maradt a növekedés, vagy csökkenést mutattak az adatok. (2008-ban mintegy 67 milliárd forint értékben vásároltak könyveket az emberek, 2010-ben már csak 61 milliárd forint értékben.) A csökkenő címszámot az igazgató a gazdasági és kereskedelmi környezet romlásával indokolta, szerinte a kiadók óvatosabbá váltak.

Arra a kérdésre, hogyan érintette a könyvszakma belső strukturális válságát a gazdasági válság, az igazgató elmondta: nem ért egyet azokkal, akik szerint túltermelés jellemezte az ágazatot az elmúlt években. Szerinte a hazai piacra jellemző évi 11-13 ezer cím nem számít soknak, a hasonló lélekszámú Csehországban például háromezerrel több cím jelenik meg évente. "A jó minőségű, értékes, piacképes kínálathoz szükség van ekkora választékra" - emelte ki, hozzátéve: a hazai könyvszakma tizenkét éves konjunktúrája, valamint a művelt, tájékozott olvasóközönség őt igazolja.

Megjegyezte, a könyvszakma állami támogatást nem, vagy csak alig kapott, ellenben az egyik legnagyobb kulturális járulékfizető volt. "A könyvpiacot a magyar olvasók érdeklődése és pénztárcája határozta meg. Emellett komoly fejlesztésen esett át a könyves infrastruktúra, érdemes megnézni, milyen könyvesboltok várják a vásárlókat, milyen jó minőségű könyvekkel" - magyarázta.

Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. elnöke elmondta: a 2008 óta tartó visszaesés mélypontja 2011 első felében következett be, a második félévben viszont szerinte megállt a csökkenés, és enyhe növekedés volt tapasztalható a piacon. Megjegyezte: 2012-től az egész szakma tart, szerinte a politikai-gazdasági bizonytalanság a potenciális vásárlókat is elriasztja, "nem mer fogyasztani még az sem, akinek módja lenne rá".

Szerinte a válság legnagyobb vesztese eddig az albumpiac. "A gyerek- és ifjúsági könyvek esetében enyhe növekedés tapasztalható, a szórakoztató irodalom stagnál". Az elnök szerint a gazdasági válság hatott a túltermelésre, például jelentősen csökkent könyvesbolti alapterület. "Minden nagyobb hálózat zárt be könyvesboltot, mi is. 2009-ben még több mint kétszer nagyobb volt a budapesti könyvesboltok alapterülete, mint a bécsieké, ma már reálisabb ez az arány" - jegyezte meg.