Elbeszél a kormány a Standard and Poor's érvei mellett

Standard and Poors', újabb leminősítés, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, nyomás alatt a kormány
Vágólapra másolva!
A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy látja, hogy nem a magyar kormány gazdaságpolitikája miatt minősítette bóvlivá a magyar adósságbesorolást a Standard & Poor's, hanem az Európai Unió gyengítésének céljával. A leminősítésben szerintük szerepe volt a dollár és az euró közötti globális küzdelemnek is. A hitelminősítő ezzel szemben a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát hiányolja, és a Széll Kálmán-terv végrehajtását javasolja a kormánynak.
Vágólapra másolva!

A S&P mostani döntése jól láthatóan nem a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer tényeinek értékelésén alapul, hanem a dollárövezet erősödésében és az eurózóna gyengítésében érdekelt piaci szereplők nyomásgyakorlása áll mögötte - így értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Standard & Poor's szerdai döntését, amellyel a hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott, BB+ kategóriába sorolta a magyar adósságot. Az NGM szerint a döntés valójában az uniót gyengítő lépéssorozat része, Magyarország elemi érdeke, hogy minél távolabb tartsa határaitól az euróválságot kísérő negatív tüneteket.

A minisztérium azt is írta az MTI-nek küldött közleményében, hogy Magyarország szenvedő alanya az euróövezet válságának, illetve az Európai Unió elleni pénzügyi támadásoknak. Az NGM azzal érvelt, hogy az S&P tizenöt európai országot vett negatív figyelőlistára a romló gazdasági teljesítményre hivatkozva.

A Standard & Poor's érveléséből ezzel szemben a magyar gazdaságpolitika kritikája olvasható ki: "A leminősítés azon véleményünket tükrözi, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága és hitelessége tovább romlott" - olvasható a hitelminősítő közleményének elején. A nemzetközi környezetet megemlítik ugyan az okok között, de csupán úgy, hogy "ezenkívül - véleményünk szerint - Magyarország hitelképességének lefelé mutató kockázatait növelte a globális és hazai gazdasági környezet romlása is".

Az NGM álláspontja szerint az S&P szándékosan figyelmen kívül hagyta, hogy az elmúlt időszakban kedvező irányú változás következett be az értékelés alapjául szolgáló mérőszámokban, így a költségvetési hiányban és az államadósságban is. Az NGM szerint a hitelminősítő érvei (különadók, külső eladósodottság) nem új információk.

A hitelminősítő azonban a kormány több lépését kritizálta, nem csak a minisztérium által említetteket. Közölte, hogy "kérdések merültek fel a felügyelő intézmények függetlenségével kapcsolatban, amelyek rontották a befektetői környezetet". Ez az S&P szerint valószínűleg negatív hatással lesz a befektetésekre és a költségvetésre, ami rontja Magyarország középtávú növekedési lehetőségeit. Az intézmények közül kiemelték az alkotmány átírását és néhány független intézmény, köztük az Alkotmánybíróság és a jegybank változásait.

Elfogyott a türelem

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, minden leminősített ország igazságtalannak érzi az adott hitelminősítő lépését - így volt ez Egyesült Államok esetében is -, így érthető volt a reakció a kormány részéről. "Bár az S&P lépésében szerepet játszott az európai adósságválság, de nem elsősorban arról szól, inkább azt jelzi, hogy elfogyott a türelem a magyar gazdaságpolitikával szemben. A türelmet pedig sok minden eszi, köztük ezek között volt az euróválság, de a magyar lépések többet nyomhattak a latban" - fogalmazott az elemző.

Szerinte, ha az euróválság lenne a felelős a rosszabb helyzetért, akkor szinte az összes országot, köztük az eurózónához szorosan kötődő régiós államokat is le kellett volna minősíteni. (A kelet-európai térség államai közül Lengyelország első osztályú, befektetésre ajánlott besorolását megerősítette a Moody's hitelminősítő.) Török reméli, hogy Magyarország megállapodik egy hitelcsomagról a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió képviselőivel. Hozzátette, hogy szerinte előbb-utóbb lesz megegyezés, csak az a kérdés, hogy addig mekkora károk keletkeznek a gazdaságban, elsősorban a forint gyengülése és az állampapír-piaci hozamok emelkedése miatt.

A jegybanktörvény

A jegybank esetében nemcsak a parlament előtt lévő - az Európai Bizottság által is kritizált - törvényt veti a kormány szemére a hitelminősítő, hanem a monetáris tanács 2010-es kibővítését is, amit megfejelne a mostani terv is, amely hétről kilencre növelné a tagok számát. Bár Rogán Antal bejelentette, hogy a tagok kinevezési eljárását visszaadják a parlament kezébe, a Standard & Poor's felveti, hogy ugyanakkor az alelnökök kinevezését a kormány veszi át a jegybankelnöktől. A jegybanktörvény tervezetével tovább sérülhetne a Magyar Nemzeti Bank függetlensége - írta a hitelminősítő.

A kormány elmúlt évi lépései is kritikát kaptak. Mind a bankok hitelezési hajlandósága, mind a vállalkozások beruházási hajlandósága csökkenhet, ami visszafogja a növekedést. A távközlési, energetikai, kereskedelmi és banki különadók rövid távon csökkentik a beruházásokat. Ugyanakkor értékelte a hitelminősítő, hogy a kormány végül kiegyezett a bankokkal a végtörlesztés terheinek megosztásáról.

Marad a negatív kilátás

A Standard & Poor's nem kívánta megtippelni, hogy mi várható az IMF-EU-tárgyalások folytatásában, csupán megemlítette, hogy a delegáció hazautazott, ugyanakkor a magyar kormány januárra várja a folytatást. A hitelminősítő annyit tett hozzá megjegyzésül, hogy mind a gazdaságpolitika, mind a hitelesség támogatást nyerne egy nemzetközi programban való részvétellel.

Az ország államadósságának nagy része, közel ötven százaléka van külföldi devizában, míg az állampapírokból csak 40 százaléknyit birtokolnak hazai szereplők. A magánnyugdíjvagyon államosítása sem segített ezen, mivel rontotta a belső szereplők arányát. A magánszektor devizaadóssága is komoly veszélyforrás az értékelés szerint. Ezért Magyarország jelentősen kitett a külső gazdasági hatásoknak és a tőkeáramlásnak.

A leminősítési döntés mellett az S&P megtartotta a negatív kilátást is, mivel legalább egy a háromhoz az esélye annak, hogy egy éven belül újabb leminősítés jöhet. Ez akkor következne be, ha Magyarország tovább botladozik, ami az adósságteher növekedésével járna. Zárásként azonban azt írta a hitelminősítő, hogy amennyiben a kormány végrehajtja a Széll Kálmán-tervbe foglalt strukturális reformokat, és élénkíti a beruházásokat, akkor a besorolás romlása megállhat, sőt vissza is fordulhat.

Kudarcba fulladt terv

A leminősítés "várható volt, de az időzítése érdekes. Azt gondoltuk, hogy az S&P a jövő év elején lép majd" - írta az [origo]-hoz eljuttatott elemzésében Peter Attard Montalto, a japán Nomura Bank londoni felzárkózópiaci elemzője. Hozzátette, arra számít, hogy a Fitch hitelminősítő januárban hasonló döntést hoz, és azt sem tartja kizártnak, hogy a magyar adósosztályzatot már november végén a bóvli kategóriába soroló Moody's is újabb leminősítést jelent be.

Montalto szerint világossá vált, hogy az S&P nem tekinti elég hitelt érdemlőnek a tárgyalást az IMF-EU párossal ahhoz, hogy annak kilátása pozitívan befolyásolja Magyarország adósbesorolását. Egyúttal emlékeztet arra az elméletre, hogy a kormány csak azért fordult ismét az IMF-hez, hogy megpróbálja megakadályozni a bóvliba való leminősítést. Az elemző azt állítja, saját minisztériumi kapcsolatai megerősítették ezt a verziót. (Az [origo] forrásai szerint is így történt, erről bővebben itt olvashat.) Ha így volt, ez a terv végérvényesen kudarcot vallott - állapítja meg a Nomura szakértője.

Készül a három bóvli

A Standard & Poor's szerda este jelentette be, hogy befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta Magyarországot. November végén még azt írta a hitelminősítő, hogy a minősítés felülvizsgálatával megvárja az IMF-EU-tárgyalások végét, ami januárra volt várható. Az [origo] emellett úgy értesült, a kormány már megkapta a Fitch hitelminősítőtől az értesítést, hogy egyszerre két fokozattal rontja a besorolást. Ez azt is jelentené, hogy mindhárom minősítőnél bóvliba kerülne a magyar minősítés, mivel a Moody's már novemberben megtette ezt a lépést. A Fitch hivatalos közleményt nem adott ki, de egyik vezetője azt mondta, hogy a hír csak piaci pletyka, amit nem kommentálnak.

A kormány az eurózóna válságára hivatkozott a leminősítésnél. A Fitch előrejelzésében azt közölte, hogy egyharmad az esélye annak, hogy az eurózóna egésze recesszióba kerül jövőre. Ősszel leminősítést kapott többek közt a hatalmas adósságot görgető Olaszország és Spanyolország is, sőt, a Moody's arra figyelmeztetett, hogy a nem eurózónatag Nagy-Britannia is elveszítheti a legjobb, AAA besorolását, ha nem viszi végig a költségvetés rendbetételét.