Leminősítette Magyarországot a Standard & Poor's hitelminősítő

A Standard & Poor's szerdán leminősítette Magyarországot, így már két hitelminősítő is bóvli kategóriában tartja nyilván a magyar adósságot. A hitelminősítő közölte: véleménye szerint a magyar kormány elmúlt egy évben hozott intézkedései hátráltathatják a gazdasági növekedést. A Nemzetgazdasági Minisztérium a leminősítésre reagálva azt közölte: az S&P döntése nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól. Szakértők szerint a leminősítés után az állampapírok hozama emelkedhet, ez pedig a jelenleginél nagyobb adósságterhet jelentene.

A Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő magyar idő szerint szerdán este a befektetésre nem ajánlott, pénzügyi zsargonban bóvlinak nevezett kategóriába sorolta Magyarországot. A besorolás az eddigi BBB mínuszról BB pluszra változott. A lépés után Magyarország két hitelminősítőnél van a bóvli kategóriában, mert a Moody's már december elején lerontotta a magyar osztályzatot.

A hitelminősítő a lépés indokai között említette többek között, hogy az alkotmányban és egyes független intézmények - köztük a jegybank és az Alkotmánybíróság - működésében végrehajtott változtatások gyengítették Magyarország intézményrendszerének hatékonyságát.

Aggályok hosszú sora

A hitelminősítő felidézi, hogy miután tavaly módosult a Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testülete, a monetáris tanács tagjainak kinevezési eljárása, a hatóságok legutóbb olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a Standard & Poor's megítélése szerint "még inkább kikezdheti" a jegybank függetlenségét. Ha törvénybe iktatják, a tervezet az alelnökök kinevezési jogát, ami jelenleg az MNB elnökét illeti, a kormányra ruházná át - áll a leminősítéshez fűzött elemzésben. (Simor András jegybankelnök a keddi kamatemelés után a jegybanktörvény-tervezet S&P által kifogásolt pontját elfogadhatatlannak tartotta. Azt mondta, hogy a javaslat változtatás nélküli elfogadása "nem más, mint hazárdjáték Magyarország pénzügyi stabilitásával".)

A Standard and Poor's szerdán azt is közölte: véleménye szerint az elmúlt egy évben hozott intézkedések - amelyek több szolgáltatási szektort érintenek - hátráltathatják a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét. Az S&P szerint különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre.

A hitelminősítő a döntését azzal is indokolta, hogy megítélése szerint kiszámíthatatlan a kormány gazdaságpolitikája, amely rontotta a gazdaság középtávú kilátásait. A hitelminősítő szakértői úgy látják, reális kockázata van annak, hogy a globális kilátások rosszabbodása Magyarország hitelképességét tovább rontja.

A kormány az euróválságot okolja

Az S&P lépésére a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-hez eljutatott közleményében reagált, amelyben az áll, hogy a döntés nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól. Magyarország szenvedő alanya ennek a küzdelemnek, közvetve pedig az euróövezet válságának és az EU elleni pénzügyi támadásoknak. A S&P mostani döntése jól láthatóan nem a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer tényeinek értékelésén alapul, hanem a dollárövezet erősödésében és az eurózóna gyengítésében érdekelt piaci szereplők nyomásgyakorlása - áll a tárca közleményében.

Az NGM közölte, hogy 2011-ben többlettel zár majd a költségvetés, 2012-ben pedig egyedi intézkedések nélkül sikerül három százalék alá szorítani a hiányt. Mivel a Standard & Poor's mostani döntése valójában az EU-t gyengítő lépéssorozat része, Magyarországnak elemi érdeke, hogy minél távolabb tartsa határaitól az euróválságot kísérő negatív tüneteket - írja a minisztérium.

Szóba került a Fitch is

Szerdán több információ is terjedt piacon a várható leminősítésről, és az [origo] délután két, egymástól független forrásra hivatkozva azt írta: a Fitch hitelminősítő arról értesítette a magyar kormányt, hogy a cég BBB mínuszról két fokozattal, BB kategóriába minősíti le Magyarország adósságosztályzatát. A hírre Matteo Napolitano, a Fitch adósságbesorolásért felelős részlegének igazgatója a Bloomberg hírügynökségnek úgy reagált, hogy az "csak piaci pletyka", amit nem kíván kommentálni. Hozzátette, az a szabály, hogy nem kommentálnak piaci pletykákat. Pleischinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ugyanakkor a Portfolio.hu szerint a Reutersnek azt mondta, nem tudnak róla, hogy a Fitch leminősítené Magyarországot. A Népszabadság online kiadása azt írta, a döntés nyilvánosságra hozatala előtt egy magát megnevezni nem kívánó kormányzati forrásból úgy értesült, hogy mindkét hitelminősítő jelezte a magyar kormánynak, hogy leminősíteni kívánja Magyarországot.

A Standard & Poor's lépése azért meglepő, mert a cég november végén utalt arra, hogy elhalaszthatja a Magyarország esetleges leminősítéséről szóló döntését. A hitelminősítő akkor kijelentette, hogy megvárja, mit hoz az IMF-fel és az EU-val folytatott magyar tárgyalások eredménye, mert ha egy jó programot sikerül kialkudni, elkerülhető a leminősítés. (Az [origo] korábbi információi szerint pont az S&P leminősítésétől való félelem miatt jelentette be november végén a kormány, hogy tárgyalásokat kezd a vezető politikusok által az elmúlt egy évben többször is kritizált Nemzetközi Valutaalappal.)

A múlt héten csütörtökön azonban az IMF és az EU delegációja idő előtt hazautazott a Magyarországnak nyújtandó hitelkeretről szóló előzetes egyeztetésről. A lépést az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, Ollie Rehn határozta el, miután kiderült, hogy a Fidesz és a kormány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét veszélyeztető új jegybanktörvényt és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, illetve az MNB összevonását lehetővé tevő módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek.

Mi várható a leminősítés után?

Az ismételt leminősítésnek súlyos hosszú távú hatásai lehetnek a magyar gazdaságra. Egy újabb tényező gyengíti az utóbbi hónapokban egyébként is rosszul szereplő forintot, és a Magyar Nemzeti Bank könnyen további kamatemelésekre kényszerülhet, ily módon a deviza- és a forintadósok terhei is növekedhetnek, a vállalkozások pedig a mostaninál is nehezebben juthatnak hitelhez.

Németh Dávid, az ING makroelemzője az [origo]-nak délután, a Fitch esetleges leminősítéséről szóló hír megjelenése után (az S&P leminősítése előtt) azt mondta, meglepő lenne egy ilyen lépés, mert a hitelminősítők korábban utaltak arra, hogy a döntéssel megvárják az IMF-fel és az Európai Unióval folytatott tárgyalások végeredményét. A szakember a leminősítés várható hatásait firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy az elmúlt évek piaci tapasztalatai alapján az állampapírhozamok 11-12 százalékos szintre ugorhatnak a jelenlegi 7,1-8,9 százalékos intervallumból, ez pedig még a mostaninál is jelentősebb adósságterhet erőltet az országra. "A forint jó eséllyel veszítene értékéből, néhány nap alatt akár 5-10 forinttal emelkedhet az euró árfolyama, főleg, ha a nemzetközi piacokon, például az eurózóna adósságválsága miatt továbbra sem javul a hangulat" - tette hozzá Németh Dávid. (Az S&P szerda esti lépése után a forint veszített értékéből.) A közgazdász úgy vélte, a legrosszabb esetben kiürülhet a magyar állampapírpiac. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Magyarországgal szemben egyre bizalmatlanabb befektetők nem jelennének meg az állampapírpiacon, azaz megszűnne az árjegyzés. A piaci szereplők ugyan szeretnék majd eladni a papírjaikat, de a vevői oldalon nem lennének szereplők. Ebben az esetben Németh szerint esetleg a jegybank vásárolhatna a papírokból annak érdekében, hogy megállítsa a hozamemelkedést.

Saághy Pál, az Equilor elemzője - aki ugyancsak az S&P döntése előtt nyilatkozott [origo]-nak - a leminősítés utáni piaci reakciók közül szintén az állampapír-piaci reakciókat emelte ki. A szakember közölte, hogy az állampapírpiacon megindulhat egy kitárazás, vagyis egyre több befektető igyekszik megszabadulni a magyar papíroktól. Hozzátette, hogy mivel az elmúlt hónapokban, hetekben benne volt a levegőben az esetleges leminősítés, több piaci befektető feltehetően eladta a magyar állampapírjainak egy részét, de elképzelhető egy újabb eladási hullám. Saághy szerint a hozamok 10 százalék fölé mehetnek a leminősítést követően. A szakember azt is elmondta, hogy a forint is veszíthet az értékéből, ám a gyengülést tompíthatja a kamatszint. "Arról van szó, hogy az alapkamatot az inflációs kockázatokra és a kedvezőtlen megítélésre hivatkozva kedden 50 bázisponttal 7 százalékra emelő jegybank jelezte, kész újabb kamatemeléseket végrehajtani, ha szükséges" - fogalmazott Saághy.