Hét százalékra emelte az MNB az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén 0,5 százalékponttal hét százalékra emelte az alapkamatot - közölte a jegybank. Az intézmény friss prognózisa szerint jövőre stagnálni fog a magyar gazdaság, a munkanélküliség tartósan tíz százalék felett marad. A Nemzetgazdasági Minisztérium bírálta a kamatemelést, mondván, az "gátolja Magyarország egészséges gazdasági növekedését". Simor a szaktárca reagálását elfogadhatatlannak nevezte, szerinte az NGM félreértelmezi a jegybanki függetlenséget.

Két javaslatról tárgyalt a testület, az egyik 25, a másik 50 bázispontos emelésről szólt, végül jelentős többséggel utóbbi mellett döntött - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bejelentés után. Hozzátette, ha az inflációs kilátások és a kockázati megítélés érdemben tovább romlik, újabb kamatemelésre lehet szükség.

A döntés megfelel a várakozásoknak. A Reuters által megkérdezett tizenkilenc elemző közül tizenketten vártak 50 bázispontos kamatemelést, öten 25 bázispontos emelést valószínűsítettek, két szakértő pedig változatlan kamatot jósolt. A kamatemelés azért sem meglepő, mert a novemberi kamatdöntés után Simor a fent idézettekhez nagyon hasonló szavakkal további emeléseket vetített előre. Akkor a monetáris tanács szintén 0,5 százalékponttal emelte a kamatot, azelőtt pedig januárban hajtott végre 25 bázispontos emelést.

A forint reggel óta szinte folyamatosan erősödött az euróval szemben, a kamatemelés után ez a folyamat kissé felgyorsult, és délután három óra után az euró árfolyama a 300 forintos szint alá került. Reggel még 303 forinton is kereskedtek a közös európai devizával.

Stagnálásra számít az MNB

A bejelentést követő sajtótájékoztatón Simor András közölte, az MNB friss előrejelzése szerint jövőre 0,1, 2013-ban pedig 0,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés. A kormány nemrég aktualizált prognózisa szerint 2012-ben "legfeljebb 0,5 százalékos" lesz a GDP bővülése. A jegybank az inflációs előrejelzését is frissítette, eszerint a következő két évben 5, illetve 2,6 százalékos lehet a pénzromlás mértéke.

"2012-ben stagnálás várható a gazdaságban, a potenciális növekedéstől elmarad a teljesítmény, a munkanélküliség tartósan tíz százalék felett maradhat. A gyenge gazdaság, a nyomott belső kereslet és a magas munkanélküliség dezinflációs hatással jár, emiatt a jegybank arra számít, hogy 2013-ban elérhető a háromszázalékos inflációs cél" - mondta Simor, aki szerint a kockázati megítélés érdemi javulásához szükség van a megegyezésre az Európai Unióval és az IMF-fel.

"A globális növekedés lassulása, az európai országokban az államadósság fenntarthatósága érdekében hozott keresletszűkítő költségvetési intézkedések és a pénzügyi rendszer sérülékenysége kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre felvevőpiacainkon, ami a hazai export növekedését is visszafogja" - áll az ülésről kiadott közleményben.

Az NGM-nek nem tetszik

"A kamatemelés azon túl, hogy akadályozza a gazdasági növekedést, szembemegy az Európai Unió országaiban zajló folyamatokkal. Az Európai Központi Bank mellett az uniós államok központi bankjai is kamatot csökkentenek, ezzel is elősegítve hazájuk gazdasági növekedését" - áll a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a döntés nyilvánosságra hozatala után elküldött közleményében. A tárca felhívja a figyelmet arra, hogy a jegybanki kamatemelés elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan, növelve azok versenyhátrányát.

Simor a sajtótájékoztatón az NGM véleményére reagálva azt mondta, "elfogadhatatlan", hogy kormányzati politikusok azt mondják, tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét, és aztán ennek ellenkezőjét cselekszik. Szerinte a tárca félreértelmezi a jegybanki függetlenséget, és nem kellene beleszólnia a kamatdöntésekbe. Egyúttal furcsának nevezte, hogy az NGM közleményét már néhány perccel azután kiküldték, hogy a döntés megjelent az MNB honlapján.

A gazdaság felpörgetését célzó kormányzati kezdeményezésről kijelentette, "amíg a jegybanki függetlenségről kell vitatkozni, addig nehéz az együttműködésről tárgyalni". Közölte, a jegybank eddig is több likviditásfokozó intézkedést tett, és ha a bankrendszer igényli, az MNB kész újra beindítani a jelzáloglevél-vásárlást, de egyelőre úgy látja, nincs igény erre. A kormány által emlegetett, angolszász mintájú vállalatikötvény-vásárlás Magyarországon szerinte nem megvalósítható, mert nagyon kicsi a vállalati kötvények piaca, "a GDP-nek csak egy gyűszűnyi része". Simor megjegyezte, reméli, hogy a devizatartalékhoz nem akar hozzányúlni a kormány.

Simor: A jegybanktörvény ebben a formában hazárdjáték

Simor az [origo] kérdésére azt válaszolta, a Barroso-levelet "nem tisztem kommentálni, van egy aláírója, és van egy címzettje", rájuk tartozik. Ismertette viszont a jegybank véleményét a jegybanktörvény tervezetéről: annak változtatás nélküli elfogadása "nem más, mint hazárdjáték Magyarország pénzügyi stabilitásával". Hozzátette, ahogy a monetáris tanács közleménye is fogalmaz, "elemi fontosságú, hogy Magyarország a közeljövőben megállapodjon az IMF és az EU küldöttségével". (José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az [origo] értesülése szerint személyes hangvételű levélben szólította fel a magyar miniszterelnököt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására. Barroso levele azt érzékelteti, ez lehet a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval tervezett kölcsönmegállapodásnak. Az Európai Bizottság egyik szóvivője kedden megerősítette, hogy Barroso elnök levelet írt Orbán Viktornak, részleteket azonban erről nem árult el.)

"Örömmel fogadtuk, hogy nyújtottak be módosító javaslatokat a jegybanktörvény tervezetéhez, van köztük olyan, amely figyembe veszi az MNB és az EKB kifogásainak egy részét, de nincs előrelépés a két legjelentősebb, a jegybanki alelnökök számára és az alelnöki kinevezések rendjére vonatkozó pontban" - mondta Simor András. "Ezek a javaslatok érthetetlenek, öt éve két alelnökkel dolgozom, kijelenthetem, hogy semmi szükség harmadikra, és a tanács bővítése is teljesen szükségtelen" - szögezte le az elnök. Hozzátette, mindezek alapján "az én fejemben és az EKB fejében is megfordul, hogy ezek célja a jegybanki függetlenség csorbítása."

Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke hétfőn azzal indokolta a monetáris tanács kibővítését célzó javaslatot, hogy ne egyszerre járjon le több tag mandátuma, Simor szerint az indoklás álságos. A jegybankelnök azt mondta, ha tényleg ez a cél, akkor azt úgyis meg lehet oldani, hogy a jelenlegi tagok mandátumát meghosszabbítják, ez pedig feltehetően nem váltaná ki a nemzetközi szervezetek rosszallását.

"Szorult helyzetben van az MNB"

A Financial Times brit üzleti napilap felzárkózó piacokkal foglalkozó blogja egyik keddi bejegyzésében beszámolt a kamatemelésről, az azt kísérő jegybanki kommunikációról, az NGM reakciójáról, és Simor András viszontválaszáról is. A szerző, Stefan Wagstyl szerint Simor "intenzív politikai nyomás alatt áll" a kormányzat részéről, az MNB közleményében pedig a sorok között egyértelmű kormánykritika bújik meg. Az IMF-EU-megállapodást egyértelműen sürgeti a szöveg, "márpedig az ilyen üzenetet Orbán nem szereti" - írja Wagstyl.

"A döntés kicsit meglepett minket, hiszen az MNB a múlt havi kamatdöntő ülése után kiadott közleményében azt írta, hogy az akkori 50 bázispontos emelést akkor követi majd további szigorítás, ha az inflációs és az országkockázati kilátásokban nem következik javulás" - írta kommentárjában Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Szerinte az elmúlt hónap során fordulat ugyan nem volt, de kisebb konszolidációt láthattunk - erősödött a forint, mérséklődött az országkockázatot jelző cds felár -, így indokolható lett volna egy kisebb mértékű emelés. A recessziós kilátások tükrében talán érdemes lett volna megvárni az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások kimenetelét - tette hozzá.

Bebesy ugyanakkor azt is írta, hogy a jegybank meglehetősen szorult helyzetben van "a kormány hazardőr gazdaságpolitikája" miatt, mert annak negatív hatásait kamatemelésekkel tartósan nem tudja semlegesíteni. "A jegybank kamatpolitikájának alakításánál továbbra is az ország pénzügyi stabilitásának, likviditásának a megőrzése az igazi kihívás" - szögezte le a szakember.

"Két út a kormány előtt"

Bebesy Dániel szerint a jelenlegi helyzetben az ország politikai döntéshozóinak az elkövetkező hetekben két út között kell választaniuk. Ha a kormány megállapodik az EU-val és az IMF-fel, megnyugtatja a piacokat, és akár az újabb kamatemelés is elkerülhető. Külső finanszírozás nélkül viszont nem biztosított jövőre az ország finanszírozása, ami radikális forintgyengülést és brutális állampapír-piaci hozamemelkedést jelenthet. A jegybanki tartalékok adósságtörlesztésre való felhasználása pedig "csak olaj lenne a tűzre".

Az Equilor pénzügyi szolgáltató gyorselemzésében az áll, hogy mivel a legtöbb piaci szereplő számított az emelésre, őket inkább a döntés háttere és a kilátások érdeklik. "Az igazi kérdést ebben az esetben a szavazati minta jelenti, mivel a novemberi ülésen minden tag az 50 bázispontos kamatemelés mellett tette le a voksát, ám az elmúlt hetek politikai viharában könnyen megtörhetett az egyetértés" - állapítja meg az Equilor. A mostani ülés jegyzőkönyvét január 11-én hozza nyilvánosságra az MNB.

Fókuszban a jegybanki függetlenség

A jegybank tevékenysége fókuszba került az utóbbi napokban, miután Matolcsy György gazdasági miniszter benyújtotta a jegybanktörvény tervezetét. A javaslat kicsapta a biztosítékot az IMF és az Európai Unió képviselőinél a Magyarországnak nyújtandó hitelről szóló előzetes tárgyalásokon. A delegáció pénteken idő előtt hazautazott, és Olli Rehn pénzügyi uniós biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio pénteken azt mondta, a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal.

Az [origo] információi szerint az uniós küldöttség olyan feltételekkel érkezett Budapestre, amelyekről a magyar kormány is tudott, és ennek ellenére ment szembe azokkal. A feltételek között volt a jegybanki függetlenség garantálása, a kormány azonban benyújtotta az uniós szervek - így az Európai Központi Bank (EKB) - által bírált jegybanktörvényt. Brüsszelből származó értesüléseink szerint a megnevezett területek között volt a konvergenciaprogramban vállalt hiánycélok szigorú betartása, a költségvetési hiány fenntartható csökkentése, a jegybanki függetlenség garanciájának biztosítása és a közpénzügyi szabályozás kérdése. Több oka is lehet annak, hogy a kormány felvállalt egy ilyen látványos konfliktust. Szerepet játszhat benne a kormány tárgyalási stratégiája, egy régóta húzódó személyes konfliktus és az is, hogy a kormány rövid távon levegőhöz jutna, ha nagyobb befolyása lenne a jegybankban.

A hétvégén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levelet írt Orbán Viktornak. Az [origo] által megismert kétoldalas levélben az Európai Bizottság elnöke azt írta, "erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt". Barroso megítélése szerint sem a jegybankról, sem a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat nem felel meg a közösségi jognak, ellentmondásba kerülhetnek az uniós alapszerződéssel és a különböző EU-ajánlásokkal is. Tehát ha el is fogadja ezeket a magyar parlament, mindenképpen módosítani kell majd őket. Barroso ezért arra kéri a miniszterelnököt, hogy ahelyett, hogy "ilyen bizonytalan légkört" idézne elő a magyar kormány, "dolgozzunk együtt azon, hogy a jogszabályok kompatibilisek legyenek az európai joggal".