Jön a lazább szabadság és a szigorúbb munkatempó

A munka törvénykönyve, munkások, dolgozók
Vágólapra másolva!
Marad a szabadságolás rendszere, a védett kor, kismamákat érintő kedvezmény, de összességében lazább lesz az új Munka törvénykönyve és ez a munkaadóknak kedvezhet inkább. Orbán Viktor szerint "valódi kompromisszumok" születtek, összegyűjtöttük, miben engedett a kormány.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor miniszterelnök az új Munka törvénykönyvének (Mt.) záróvitájában azt mondta, hogy a jövő júliusban életbe lépő jogszabály nem teljesen a kormány álláspontját képviseli, az "valódi kompromisszumokat" tartalmaz. A kormányfő szerint több olyan pont is van, amellyel nem értenek egyet.

Öregek és kismamák

Az elfogadott törvényben megmarad az eredeti szövegben még nem szereplő védett kor, amely a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel megnehezíti a munkavállaló elküldését, csak durva esetekben lehet ilyen embereknek felmondani (szándékos kötelezettségszegés, súlyos gondatlanság). Visszalépett a kormány a gyedről visszatérő kismamák felgyülemlett szabadságánál, így az eredeti javaslathoz képest mégsem lehet majd pénzben megváltani a napokat, hanem továbbra is ki kell majd adni rögtön a szülés után visszatérve.

A gyerek 3 éves kora előtt visszatérő kismamák eddigi teljes védettsége viszont megszűnik, de csak különleges esetben lehet majd őket kirúgni, példdául ha a dolgukat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem végzik el. A visszatérő kismamákat továbbra is vissza kell venni, de jövő júliustól akár részmunkaidőre módosított munkaszerződéssel is - eddig a visszavétel volt kötelező, a módosítás nem.

Egyre több szabadság

Marad a húsz nap alapszabadság mellett a 25 év felett három évente plusz egy nap pótszabadság rendszere is, pedig a szabadságok emelkedését átalakította volna a kormány ötévenkénti emelést javasolva. Örülhetnek a szülők is, mivel eddig csak az egyikük vehette igénybe a gyerekek után járó pótszabadságot, az új szabályok szerint azonban az apa és anya is jogosult erre. A pótszabadság mértéke maradt: egy gyerek után kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után hét nap pótszabadság jár.

Jelenleg a fel nem használt szabadnapokat nem lehet átvinni a következő évre, ebben is a dolgozóknak kedvez az új szabályozás. A húsznapos alapszabadság és a kor után járó pótszabadságok akár egyharmada is átvihető a következő év végéig, ha ebben megállapodik a munkáltató és a munkavállaló. Czeglédy Edina, a Noerr és Társai Iroda munkajogi csoportjának vezetője szerint összeségében a változások által rugalmasabbá válik a szabadságok kiadása. A túlórákat pedig nem lehet majd pihenőidővel megváltani, csak pénzzel, a kormány eredetileg a választást a munkaadók kezébe adta volna.

Visszalépett továbbá a kormány a dolgozói biztosíték mértékében, a kárfelelősség mértékéből is visszavett, illetve a megnyirbált szakszervezeti jogokból is visszadott valamennyit a tárgyalásokon.

Ami maradt

A visszalépések ellenére sok fontos változást hoz az új Munka törvénykönyve, amely úgy rögzíti az alapvető munkaügyi szabályokat, hogy azoktól eltérhetnek azok a cégek és dolgozóik, akik kollektív szerződést kötnek. Az új szabály több lehetőséget ad az egyeztetésre, eddig ugyanis az Mt. megnevezett néhány esetet, amikor engedélyezett volt a különút, most azonban az lesz a főszabály, hogy bármiben el lehet térni, amit a szabály kifejezetten nem tilt. Ráadásul az új törvény szerint, már a munkavállalók hátrányára is eltérhetnek, nem csak az előnyére, mint eddig.

A kompromisszumok ellenére a kormány kitartott eredeti célja mellett és számos ponton lazábbá tette a szabályozást, ami sok esetben a munkavállalóknak hátrányos.

Nem változtatott a kormány az álláspontján, így némileg rosszul járnak a dolgozók a munkaidő változásaival. A napi pihenőidő az eddigi minimum 11 óráról 8 órára csökken, vagyis ennyi időnek kell eltelnie két munkavégzés között. Adott esetben rosszabbul járhatnak a dolgozók a heti munkaidő változásával is. Eddig két pihenőnapot kellett biztosítania a munkaadónak, most azonban dönthetnek majd úgy, hogy 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt ad. Vagyis a pihenőidő adott esetben lehet csak szerda déltől péntek délig, amely után újra dolgoztathatnák a munkavállalót.

Amennyiben két pihenőnapot ad a munkaadó, eddig az egyiket vasárnapra kellett tennie, 2013 júliusától azonban ez már nem lesz így. Annyi megkötés marad, hogy havi egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. (A törvény ennek ellenére igyekszik a vasárnapi munkavégzés felől eltererlni a cégeket.

Hátrányban a plázás boltok

Az új Munka törvénykönyve nagyobb teret enged a vasárnapi munkának, de azért igyekszik korlátozni is a cégeket. Rendes munkaidőben ugyanis csak meghatározott körben foglalkoztathatók majd dolgozók vasárnap (például többműszakos tevékenység, idényjellegű, kizárólag szombat-vasárnap részmunkaidős). A többműszakos tevékenységet úgy határozza meg a szabály, hogy egy héten az adott tevékenység teljes időtartama érje el a 80 órát.

Czeglédy Edina, a Noerr és Társai Iroda munkajogi csoportjának vezetője szerint ezzel leginkább a plázák bérlőivel szúr ki a kormány, mivel az ő tevékenységük nem éri el a 80 órát, a szokásos bérleti szerződésük miatt valószínűleg a későbbiekben sem tudják majd elérni. Így csak "nem rendes" munkaidőben foglalkoztathatnák majd ezekben a boltokban a dolgozókat, akiknek emiatt 50 százalékkal magasabb bért kell majd fizetniük, vagy esetleg vehetnének fel új alkalmazottat - mindkettő drágítja a boltok számára a munkaerőt. A túlóra maximuma évi 200-ról 250 órára emelkedik, s kollektív szerződésben 300 óráig térhetnek el ettől.



Jelenleg határozott idejű szerződést nem lehet felbontani felmondással, az új Mt. azonban lehetővé teszi pár szélsőséges esetben, de akár a munkaadó, akár a munkavállaló kezdeményezi a kapcsolat megszakítását, indokolnia kell azt.

Új fajta munkaviszonyok

Az új Mt. egyik legfontosabb eleme, hogy rugalmas foglalkoztatás irányába lépett a kormány új foglalkoztatási formák bevezetésével. A magyar jogban eddig ismeretlen, de külföldön létező formákat honosít meg. Létrejön a "munkavégzés behívás alapján" kategória, amely napi maximum 6 órányi munkavégzést tesz lehetővé. A munkáltatónak legalább három nappal előbb jeleznie kell, hogy mikor tart igényt a munkára.

A "munkakör megosztása" alkalmával egy munkát több dolgozó lát el. A több munkavállaló közösen vállalja, hogy ellátja a munkáltató által adott feladatot, és egymás közt állapodnak meg a beosztásról és a bér elosztásában. Ha az egyikük akadályoztatás miatt nem tudná ellátni a feladatot, másiknak kell beugrania. Ha nem állapodnak meg a bér elosztásáról, akkor alapesetben felezniük kell a pénzt. Hasonlót, de épp a fordított helyzetet hozza létre a "több munkáltató által létesített munkaviszony". Ilyenkor egy dolgozót ugyanazon munkakörre több cég veszi fel. Czeglédy Edina szerint ez a forma lesz a legkelendőbb, a gyakorlatban ez fog legjobban működni - cégek így alkalmazhatnak majd közös munkaügyest, vagy könyvelőt.