Kiegyezés kell a Valutaalappal, a bankokkal és a jegybankkal - interjú Varga Mihállyal

Akár három-négy évre szóló, 15-20 milliárd eurós hitelkeretet tartalmazó megállapodást is elképzelhetőnek tart Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki gyors megállapodásra számít a Nemzetközi Valutaalappal. Az [origo]-nak azt mondta, 100-200 milliárd forintos kiigazításra van szükség a költségvetés újratervezésre során, de nem számít arra, hogy recesszióba süllyed a magyar gazdaság. A volt pénzügyminiszter szerint a Valutaalap mellett kiegyezésre van szükség a Bankszövetséggel és a jegybankkal is.  

- A miniszterelnök idén februárban arról beszélt, hogy 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 pedig az emelkedés éve lesz. Vasárnap a tévéinterjúban pedig azt mondta, hogy az idei nehéz év lesz, de a jövő év a felemelkedésé. Hogyan lesz az emelkedés éve 2013, ha nem lesz elrugaszkodás?

- Nehéz év lesz, az kétségtelen, hiszen körülöttünk a helyzet sem könnyű. 2012 első félévéig a nagy átalakító lépések lezárulnak. A kormány a 2010-ben elfogadott kormányprogram alapján halad: 2010-ben tűzoltómunka folyt, 2011 az átalakításokról szólt, még jó néhány törvény van így is, amely elfogadásra vár a jövő év első félévének végéig, de 2012 már a konszolidáció kezdetét jelenti.

- Ez lesz a viharkabát éve, ahogy a miniszterelnök vasárnap fogalmazott?

- Valóban, a külső feltételeket nem tudjuk garantálni, az nem rajtunk múlik, de a megújulásnak ez a szakasza befejeződik. Ezek a nagy átalakítások viszont részben azt a célt is szolgálták, hogy Magyarország elinduljon egy új növekedési pályán.

- Ehhez képest a kérdés most inkább az, hogy lesz-e recesszió. Az OECD legalábbis ezt jósolja.

- A magyar kormány sokkal konzervatívabban tervezett 2012-re, mint jó néhány nemzetközi szervezet, így az IMF is. Augusztusban úgy készítettük el a költségvetést, hogy másfél százalékos növekedéssel számoltunk 2012-re, miközben a szeptemberi IMF-jelentés még 1,7 százalékos bővüléssel kalkulált. Szeptember és november között azonban jelentős változás következett be a külső feltételekben, és nem tehetünk úgy, mintha ez nem történt volna meg.

- Akkor lesz gazdasági visszaesés, vagy nem?

- Ma sokkal reálisabb az, ami vasárnap a miniszterelnöki interjúban is elhangzott, hogy fél százalék körüli növekedést lehet prognosztizálni 2012-re.

- Mégis mitől lesz ez a növekedés? A legfrissebb GDP-adatokból az derül ki, hogy ha nincs mezőgazdasági növekedés, akkor recesszióban van a magyar gazdaság. Szinte nincs olyan adat, amely szerint nem "túl optimista" a miniszterelnök előrejelzése.

- Az interjú előtt pont a GDP-adatokat nézegettem, és én azt láttam, hogy nem csak a mezőgazdaságon múlt a GDP 1,4 százalékos harmadik negyedéves teljesítménye. Valóban baj lenne, ha csak a mezőgazdaság húzná a gazdaságot, de nem így van.

- Az ipari termelés is visszaesett.

- Az exportunk viszont 5,3 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben, míg az import 4 százalékkal. Jelentős ebben a mezőgazdaság, és szerepe van a jó termésnek is, az árfolyamváltozásnak, de a járműipari export vagy a textilipar, a bőr-, bőrtermékek, fémipari áruk kivitele is nőtt. Kicsit tehát árnyaltabb a kép, de az biztos, hogy alapvetően a jó mezőgazdasági év is segített.

- Évek óta csökkennek a beruházások, leállt a banki vállalati hitelezés, és a német gazdaságban is folyamatosan lefelé módosítják az előrejelzéseket. Így sem optimista a mostani forgatókönyv? Számos szakértő keményebb recesszió veszélyére figyelmeztet.

- A német gazdaságot nem tudjuk befolyásolni, ha ott csökken a növekedés üteme és az export, akkor Magyarország sem tudja felülírni a gazdaság törvényszerűségeit. Akkor nekünk is igazodnunk kell ehhez a visszafogottabb gazdasági teljesítményhez, ezt tesszük egyébként most. Ezért tervezzük újra a költségvetést a korábbi másfél százalékos helyett félszázalékos növekedésre.

- A költségvetést eredetileg másfél százalékra tervezték, egy héttel ezelőtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy fél-egy százalék közé szállítják le a növekedési tervet, tegnap a miniszterelnök maximum fél százalékról beszélt.

(nevet) - Szóval arra gondol, hogy rugalmas elszakadás van?

- Hát legalábbis 2008-at idézően gyorsan változnak a kormányzati előrejelzések, akkor is hétről hétre mentünk bele a recesszióba.

- A helyzet változik gyorsabban. Akkor követnénk el hibát, ha makacsul ragaszkodnánk a másfél százalékos növekedéshez, aminek ma már nincsen meg a reális alapja. Ezt én erénynek tekintem, nem kudarcnak.

- Mekkora kiigazítást kell ahhoz végrehajtani, hogy mindezt állja a költségvetés?

- Ez a fontosabb kérdés. Ennek megvannak a feltételei, hiszen eleve nagyobb tartalékokkal terveztük a költségvetést, amiből vannak még források, bár azt gondolom, hogy jó lenne a tartalék nagy részét megőrizni 2012-re, nem szabad beáldozni amiatt, hogy alacsonyabb lesz a növekedés.

- Plusz a gyengébb forintárfolyam is felemészti a tartalékot.

- Így van, ez a költségvetés más árfolyam-kalkulációval készült, ami azt jelenti, hogy az újratervezésnél akár a bevételi, akár a kiadási oldalon jelentős módosításra lesz szükség. Becslések vannak arról, hogy mennyivel kell ezt a kiigazítást végrehajtani.

- Mennyivel?

- Biztos vagyok abban, hogy további lépések lesznek szükségesek annak érdekében, hogy a tervezett hiány mértékét tartani tudjuk.

- Az elemzők 100-200 milliárd forintról beszélnek.

- Ezek nincsenek távol a kalkulációktól.

- Az kemény politikai kérdés, hogy hogyan tudja ezt teljesíteni a költségvetés: további bevételnövelő lépésekkel, vagy kiadáscsökkentéssel. Mi lesz az arány?

- Az elmúlt hónapokban meghozott döntések után a kiadási oldal tartalékai egyre szűkösebbek, tehát nagyon kevés pontot látok, amelyek esetében valamit lehet tenni a kiadási oldalon. A parlament előtt van például az önkormányzati törvény módosítása, amely szerint bizonyos lélekszám alatt nem lesz a településeken polgármesteri hivatal, a járási területi alapú átszervezés jelentősen csökkenti a forrásokat. Vagyis akár az egészségügyet, az oktatást vagy az államigazgatást nézem, az idei létszámleépítések után nagyon kevés lehetőség marad a kiadási oldalon.

- Tehát adóemelés?

- A bevételi oldal pedig azért veszélyes, mert a növekedést fogja vissza, ha újabb adók kivetése vagy adók növelése kezdődik. Megint valamilyen mixet kell kidolgozni, a bevételi és kiadási oldalon egyaránt lépéseket kell tenni. Ezek aránya a most zajló számításoktól függ.

- A bevételnövelő lépések jelentik-e a bankadó meghosszabbítását, további különadók bevezetését?

- Ez nem lenne szerencsés, tekintve, hogy a növekedési kilátásainkat ezek csak tovább rontanák. A külföldi befektetőknek azt a forgatókönyvet ígértük, hogy 2013-ra ezek a különadók kifutnak. Ha most ezekre tennénk rá egy lapáttal, akkor a félszázalékos növekedés sem lenne reális. Más megoldásokat kell keresni. Ön gazdasági újságíró, én meg voltam pénzügyminiszter, olyan nagy fantázia nem kell ahhoz, hogy kitalálja, miben lehet még lehetőség. A jövedéki adót kell megvizsgálni, olyan tételeket lehet végigszámolni, amelyek valamilyen mentességet élveznek, de hadd ne rögtönözzek. A kollégák számolnak.

- A napokban elkezdődnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. Ezt az után jelentette be a kormány, hogy a Standard & Poors majdnem, a Moody's pedig ténylegesen befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítette le az országot. Jövőre irdatlan összeget kell előteremteni a piacról: lejáró devizaadósság, forintadósság, költségvetési hiány. Hogyan látja ebből a szempontból a jövő évet? Finanszírozható-e az ország?

- Azt látni kell, hogy mi is annak az európai gazdaságnak a része vagyunk, ami ellen spekuláció folyik. Nem Magyarország a fő célpont, alapvetően az európai gazdaságok ellen zajlik támadás, és hadd tegyem hozzá, hogy nem tekintem pejoratívnak a spekulációt, ha az a gazdasági haszon érdekében történik. De itt arról van szó, hogy a nagy hitelminősítők amerikai kézben vannak, és sokszor indokolatlan döntéseket hoznak.

- Magyarország esetében miért volt indokolatlan a leminősítés? A CDS-felárak alapján már régen a bóvli kategóriában voltunk.

- Szerintem késésben volt a Moody's és általában a hitelminősítők. Ha a Magyarország számára szükséges finanszírozás nagyságrendjét összevetem a görög vagy a portugál helyzettel, akkor esetünkben maximum 5-6 milliárd euróról van szó, ami a százmilliárdos nagyságrendű görög vagy portugál igénnyel szemben a statisztikai hibahatár kategóriája. Másodsorban ne felejtsük el azt sem, hogy a később csődbe ment Lehman Brothers befektetési banknak is a legjobb, "A" minősítése volt. Vagyis a hitelminősítők is tévedhetnek.

- Persze Magyarország esetében a hitelminősítők értékítélete adottság, nagyon nehezen lehet bármit is tenni ellene.

- Csak annyit akarok mondani, hogy későn hoztak meg egy döntést, nem vették figyelembe azt, hogy 2011-ben Magyarországon milyen szerkezetátalakítások történtek. Inkább hisznek olyan befektetői minősítéseknek, amelyek más szempontok szerint születtek. Nyilvánvalóan az a befektető például, aki egy pénzintézetbe tette a pénzét, és akinek a bankadó vagy a végtörlesztés fájdalmat okozott, nem fog jó véleményt mondani Magyarországról. De tudomásul vesszük és elviseljük a következményeket.

- Vagyis finanszírozható az ország még így is?

- Igen. Magyarországnak most sincs szüksége külső hitelre, november végén 2 milliárd eurót törlesztettünk az IMF-EU hitelből, a legközelebbi komoly törlesztőrészletünk pedig az első negyedév végén lesz, 960 millió euró körüli összeg. Márciusig tehát mindenképpen rendben van az ország, de a mostani helyzetben sérülékenyebbek vagyunk: magas az adósságszintünk, folyik egy gazdasági szerkezetátalakítás, közben pedig az európai gazdaságok is támadás alatt vannak. A magyar kormánynak tehát a következő hetekben-hónapokban három szereplővel kell valamilyen kiegyezést kötnie. Az egyik az IMF, hogy egy biztonsági háló legyen körülöttünk. Meg kell állapodni a Bankszövetséggel is, hogy a bankszektor meg tudja tartani a finanszírozó képességét és a gazdasági növekedéshez, a beruházásokhoz legyenek vállalati hitelek, valamint kalkulálható legyen a végtörlesztés hatása. Harmadikként pedig kompromisszumra kell jutni a Magyar Nemzeti Bankkal is, mert a monetáris politika nem szakadhat el tartósan a fiskális politikától. Ha a két rendszer disszonánsan működik, akkor abból előbb vagy utóbb baj szokott származni. A jegybanknak, és kisebb mértékben a kormánynak is gesztusokat kell tenni, olyan kompromisszumra kell törekedni, ami a monetáris politikát is érdekeltté teszi abban, hogy segítse a kormány növekedési terveit.

- Az IMF-fel milyen megállapodásra lő a kormány? Itt is mintha lenne egy rugalmas elszakadás, hiszen először biztonsági hálóról hallottunk, most viszont egyre több hír szól arról, hogy a kormány elfogadna egy keményebb feltételeket, rendszeres felülvizsgálatot jelentő készenléti hitelmegállapodást.

- A megbeszéléssorozat legelején vagyunk, és még nincsenek pontos információink arról, hogy az IMF-nek milyen tárgyalási pozíciója lesz.

- Nekünk kell ajánlatot tenni.

- Kettőn áll a vásár. Nekünk sem érdekünk, hogy olyan ajánlatot tegyünk, amit az IMF még tárgyalási alapnak sem tud tekinteni. És az IMF is érdekelt abban, hogy az egyik tagországával megállapodásra tudjon jutni, érdekelt a sikertörténetben. Magyarország az IMF szempontjából egyébként sikeres ország volt, fizetjük a törlesztéseket, a felvett hiteleket, nincs szükség átütemezésre. Az IMF-delegáció - saját tapasztalatom szerint - a helyzetértékelésben, a fiskális lépéseket tekintve teljesen egyetértett velünk. A magyar gazdaság 2011-ről 2012-re egy ezermilliárd forintos átcsoportosításra készül pontosan azért, hogy a hiány mértékét és az államadósság arányát csökkenteni tudja. A bankadó, a végtörlesztés és a 2012-es hiány mértéke volt az, amiben árnyalatnyi eltérés volt, de a magyar kormány legfontosabb intézkedései az IMF által is követett gazdaságpolitikai irányokba esnek. Éppen ezért nem hiszem, hogy túlságosan nehéz lesz megállapodni velük.

- Mekkora biztonsági háló lenne elégséges? A hét végén a Citibank elemzői, kormányzati forrásokra hivatkozva azt írták a jelentésükben, hogy 10-15 milliárd eurós hitelkeretet szeretne a kormány.

- Abból kell kiindulni, hogy meddig tart a bizonytalan helyzet a kötvénypiacon. Ha ez egy évnél nem lesz több, akkor ennél kisebb összeg is elegendő. Ha azt gondoljuk, hogy hosszabb időszakra lesz szükség, akkor körülbelül reális, amit a Citibank elemzői mondanak.

- Magyarország hosszabb időszakra szóló megállapodást szeretne? Adott esetben akár 24 hónapra is?

- Tekintettel arra, hogy csak végszükség esetén akarjuk igénybe venni, így ebből a pénzből nem növekszik az államadósság, szó lehet egy magasabb összegről is. Az államadósságunk törlesztőrészleteit számolva akár egy három- vagy négyéves időszakra szóló, 15-20 milliárd eurós megállapodás is elképzelhető.

- Milyen gyors tárgyalásra számít?

- A miniszterelnök egy reggeli rádióinterjúban azt mondta, hogy akár öt perc alatt is meg tudunk állapodni, de ez függ a tárgyalási ajánlatoktól is. Ráadásul harcedzett szereplőkről van szó: már az előző kormány is Rosenberg úrral és Kauffmann asszonnyal tárgyalt, tavaly nyáron mi is, mindenki ismer tehát mindent. Január végére lehet megállapodás.

- Ha ilyen gyors egyezségre lehet számítani, akkor nem meglepő Fellegi Tamás lemondása? A múlt héten azzal indokolta távozását, hogy az IMF-tárgyalásokra akar koncentrálni. Hihető az egy miniszter részéről, aki végigcsinálta az uniós elnökségi félévet, hogy lemond a fejlesztési csúcsminisztérium vezetéséről pár hét tárgyalás miatt?

- Amikor egy súlyemelő egy 150-180 kilós súlyt a feje fölé emel, az néhány pillanat műve, de mégis komoly munka van benne. Fellegi Tamás nyilván azt mérlegelte, hogy ez egy olyan munka, amely szinte kizárólagosan veszi el az időt a többi tevékenység elől.

- Négy hétig.

- Nem csak négy hétig, hiszen decembertől január végéig az másfél hónap.

- Mindenesetre nem tűnt tervezett lépésnek. A miniszterelnök Brüsszelben értesült róla, először azt mondta, hogy nem hallott róla. Önt meglepte a döntés?

- Elgondolkodtatott.

- Miért? A kormányzati szerkezet miatt?

- Látni kell azt, hogy ez a kormány nagyon kevés miniszterrel dolgozik, és egy-egy miniszterre a széles terület miatt nagyon sok munka hárul. Ezek mellett még az IMF-tárgyalások vezetése komolyan próbára teszi az embert.

- Volt elégedetlenség a Miniszterelnökség részéről a fejlesztési tárcával kapcsolatban? Amiatt, hogy álltak bizonyos ügyek, nem volt megoldás több kérdésben sem?

- Ha volt is, ennek megítélésére a kormányfő jogosult.

- Várható-e kormányátalakítás most? Több verzió kering a városban, hogy a két gazdasági minisztériumot átszervezik, és létrejönne egy a mostanihoz képest tiszta pénzügyminisztérium.

- Amit ember alkot az mindig átmeneti, miért lenne fix egy kormánystruktúra vagy annak személyi összetétele? Így is csodálattal vegyes elismerést hallunk arról, hogy 18 hónapon keresztül a kormány személyi változás nélkül dolgozott. Ha a miniszterelnök szükségesnek tart változtatást, akkor ezt nyilvánvalóan kezdeményezni fogja.

- Ön volt pénzügyminiszterként szükségesnek tartana ilyen változtatást? Az IMF-tárgyalások idején furcsa, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként nem tárgyal a delegációval.

- Én ennek a kormánynak az államtitkára vagyok, ebben a hierarchiában nem tisztem értékelni bárkinek a munkáját, van egy erre hivatott szereplője a kormánynak, aki nyilvánvalóan majd megteszi ezt.

- A finanszírozáson és a biztonsági háló megteremtésén túl mi a valódi tétjük az IMF-tárgyalásoknak? Elemzők szerint az, hogy milyen gazdaságpolitikát követ a kormány ezentúl, hogy felhagy-e a nem ortodox megoldásokkal, vagy sem? A Matolcsy-féle gazdaságpolitika folytatódik tovább, vagy a Széll Kálmán-tervben lefektetett ortodox vonal?

- Ehhez ismernem kellene, milyen lesz a helyzet, mondjuk fél-egy év múlva. Ki gondolta valaha is, hogy a német állampapírokat nem fogják teljes egészében finanszírozni, vagy azt, hogy Franciaországot vagy Belgiumot leminősíthetik a hitelminősítők. Olyan helyzeteket élünk át, amelyekre korábban nem gondolt senki. Ma tehát nagyon nehéz megmondani, hogy milyen válaszok megfelelőek erre. Azt gondolom, hogy ha a gazdasági szerkezetátalakítás - ami érintette a nyugdíjrendszert, az önkormányzatokat, az egészségügyi rendszert vagy a parlamenti és önkormányzati képviselők számának csökkentésével a politika világát is, 2012 első felében befejeződik -, akkor sokkal szilárdabb háttérrel várhatjuk, mi történik a világban vagy Európában.

- De összességében ön szerint sikeresek voltak ezek a lépések, akár ortodoxnak minősítjük őket, akár nem?

- Van, ahol több eredményt hoztak, van, ahol kevesebbet.

- A gazdasági növekedési adatokat tekintve, elindult Magyarország egy új növekedési pályán?

- Szerintem átalakult némiképp a gazdasági növekedés szerkezete, de még messze vagyunk attól, amit célul tűztünk ki.

- Magasabb lett, vagy alacsonyabb a magyar gazdaság potenciális növekedése, tehát az, amire Magyarország mondjuk egy válság nélküli helyzetben képes lenne? Azok az elemzések, amiket én olvastam, arról szólnak, hogy nem lett magasabb, sőt. Tehát, hogy ezekkel a lépésekkel nem az a baj, hogy nem ortodoxak voltak, hanem az, hogy nem működtek, ráadásul olyan bizalomhiányt idéztek elő, aminek a következtében a magyar és külföldi befektetők, kkv-k, multik, de még az esetleg megtakarító hazai háztartások is inkább máshová vitték a pénzüket.

- Az osztrák pénzintézeti rendszer éppen most döntött arról, hogy a hitel-betét arány milyen lesz a régióban, tehát az nem magyar specifikum, hogy ezek az arányok csökkenni fognak. Hadd jegyezzem meg azt is, hogy a magyar gazdaság még növekedési periódusban van, tehát nem tudjuk eldönteni, hogy ezen intézkedések nélkül milyen lenne a növekedés, az viszont tény, hogy ezekkel az intézkedésekkel a harmadik negyedévben 1,4 százalékos növekedés volt. Ez jó néhány dél- vagy nyugat-európai országban ambiciózus növekedési program lenne.

- A régiós versenytársainkhoz szoktuk magunkat mérni.

- A régiós versenytársak nem indultak akkora mértékű államadóssággal, mint mi. A 30-40 százalékos szlovák és cseh adósságaránnyal nekünk sem fájna a fejünk, és most azon gondolkodnánk, hogy hogyan vonjunk be még ezermilliárd forintot a gazdaság fejlesztésébe. Ráadásul a gazdasági metszet csak az egyik a sok közül. Ha ez a kormány úgy működne, mint egy részvénytársaság, ha csak gazdasági és pénzügyi szempontok alapján hozna döntéseket, akkor meg tudnám érteni azt, hogy a pénzügyi szektor elvárásainak nem tudtunk eleget tenni. De nem csak ilyen szempontok vannak, pont az a kormányzati munka lényege, hogy társadalmi szempontokat is mérlegel. Szerintem abban, hogy nem lettek tömeges magáncsődök, nem kellett embereket tömegével kilakoltatni a házaikból, miközben a hiteleiket már alig bírják fizetni, ebben mégiscsak szerepe volt annak, hogy 500 milliárd forint kint maradt az adózási rendszer átalakításával a magánszemélyeknél. Az az 50 ezer ember, aki végtörlesztett, mégiscsak beljebb van, mert kiszabadult a devizahiteles szorításból. Társadalmi szempontból az eredmények bekövetkeztek. Amit inkább hiányolok, hogy a foglalkoztatásban nem tudtunk nagyobb lépéssel előrébb haladni. Egy év után 40 ezer fővel dolgoznak többen, az EU tagországaival összevetve mi léptünk a legnagyobbat, de ez még mindig messze van attól, amit gondoltunk, itt még bőven van tennivaló. Azt várom, hogy a januártól életbe lépő rendelkezések ebben sokat segítenek.