Leépítések a Raiffeisennél is, zsugorodnak a magyarországi bankok

Az Erste után a magyarországi Raiffeisen Bank is több száz emberétől válik meg, és fiókokat zár be. A bank által az [origo]-nak megerősített információk szerint egy héten belül 10 fiókot megszüntetnek, hamarosan a CIB is 11 fiókot becsuk, az UniCredit pedig befagyasztja terjeszkedését. Az ok mindenhol a különadó, a végtörlesztés, a tőkeemelési kényszer.

Az Erste után a Raiffeisen is bankfiókok bezárására készül - erősítette meg az [origo] információit a bank sajtóosztálya. A jelenleg 141 fiókkal rendelkező bank egy héten belül tíz fiókot megszüntet, miközben folytatja a már megkezdett leépítéseket is.

Az [origo] több, a banknál dolgozó, de névtelenséget kérő forrástól úgy értesült, hogy az elbocsátások összesen több száz főt érinthetnek, a bank azonban ezt csak részben erősítette meg. Mint elmondták, az idén év végén 200 fővel dolgoznak majd kevesebben a Raiffeisennél, mint év elején, de "a további hatékonyságjavító intézkedések várhatóan a jövőben is a létszám csökkenését eredményezhetik".

Az Erste Bank néhány nappal ezelőtt 400-450 fő elbocsátását jelentette be, ennek hírére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is megszólalt, és rosszallását fejezte ki. A Raiffeisen lépése információink szerint végeredményben akár az Erstééhez hasonló is lehet, és a tavaly év végi 3100 fős létszámhoz képest 6-10 százalékos leépítést jelenthet.

Szabadnap bércsökkentéssel

Az elbocsátási hullámmal párhuzamosan a Raiffeisen más módon is igyekszik személyi kiadásait csökkenteni. A bank által megerősített információink szerint néhány héttel ezelőtt a vezető pozícióban dolgozóknak felajánlották, hogy 5-10 százalékos önként vállalt bércsökkentésért cserébe havonta egy napot vagy kéthetente egy napot ne dolgozzanak, továbbá vizsgálják azt, hogy bizonyos funkciókat Budapestről más városba költöztessenek.

Nem megerősített információink szerint a teljes back-office tevékenység (minden adminisztratív munkakör, amely nem az ügyfelek személyes kiszolgálását jelenti) elköltöztetésén gondolkozik a bankvezetés, és bár döntés még nem született, egy forrásból úgy tudjuk, hogy Miskolc vagy Kazincbarcika neve merült fel potenciális helyszínként. (Abból a megfontolásból, hogy Kelet-Magyarországon a fővároshoz képest kedvezőbb bér- és irodaköltségek mellett lehet az adminisztrációt elvégezni, öt évvel ezelőtt már a Budapest Bank is elköltöztetett bizonyos területeket, ott Békéscsabára esett a választás.)

A szükséges költségcsökkentésekre, illetve "a fiókhálózat optimalizálására" az ausztriai anyabank, a Raiffeisen International harmadik negyedéves jelentése is több ízben utalt, de konkrét számokat nem közölt. A szeptember 30-i állapotot és az év első kilenc hónapjának folyamatait tükröző, legfrissebb jelentésben sok helyütt, negatív példaként nevesítik Magyarországot, miután a konszolidált nyereség nagymértékű zsugorodásának, a várható veszteségek miatt képzett céltartalékok megemelkedésének, valamint a csoportszintű adóteher megugrásának az elsődleges oka a magyar leánybank volt.

"Kétségtelen, hogy jelenleg Magyarország a legnehezebb piacunk" - fogalmazott Herbert Stepic is, a bécsi anyacég elnök-vezérigazgatója a Napi Gazdaságban kedden megjelent interjúban, amelyben viszont azt is megjegyezte, hogy ennek ellenére "a régiós terjeszkedés minden kétséget kizáróan jó döntés volt".

Racionális, de Matolcsy rosszallja

Kifejezetten eredményrontó tételként lehet találkozni a magyar leánybankok nevével más külföldi tulajdonú pénzügyi csoportok évközi beszámolóiban is, miután az európai összehasonlításban kiugró mértékű bankadó és a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés szinte minden bankcsoport mérlegét jelentősen és hasonló mértékben rontja. Csak a végtörlesztés például napi 2 milliárd forintnyi veszteséget hoz a bankszektornak - amint azt Radovan Jelasity elnök-vezérigazgató néhány nappal ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank konferenciáján elmondta -, az eddigi összesített adatok szerint pedig szektorszinten 90 milliárd forint mínusz jött össze két hónap alatt.

A gazdasági minisztérium - a múlt héten kiadott közleménye alapján - a korábbi években zsebre tett nyereségekre hivatkozva elvárná a bankoktól, hogy szó nélkül lenyeljék e veszteségeket, az anyabankok emlékezetében azonban inkább az él, hogy az elmúlt 1-2 évben már több tízmilliárd, esetenként százmilliárd forintot is meghaladó tőkét pumpáltak az itteni leánybankjaikba. Tőkeemelésre kényszerült az Erste, az MKB, a CIB és az UniCredit anyabankja, és néhány hete ugyanezt helyezte kilátásba a bécsi Raiffeisen is.

A hatások és veszteségek mellett a banki reakciók is hasonlóak, jól látszott ez október elején, amikor a végtörlesztés elindulásakor egymás után ritkították meg forintos hitelajánlataikat és emelték meg azok kamatait (hogy ez logikus piaci reakció volt a részükről, vagy szándékos összejátszás, még nem bizonyosodott be, jelenleg kartellgyanú ügyében vizsgálatot folytat a Gazdasági Versenyhivatal).

Csikorgatják a fogukat

"Nem azért fogják vissza az itteni tevékenységüket a bankok és nem azért nem hiteleznek, mert megharagudtak Magyarországra"- mondta egy néhány nappal ezelőtt tartott háttérbeszélgetésen Simonyi Tamás. A KPMG kelet-közép-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős igazgatója szerint "az üzleti életben két percig tartanak az érzelmek, utána csak érdekek vannak", ha tehát hosszú távon fantáziát látnak a magyar piacban az európai bankok, akkor "csikorgatják a fogukat, és amíg van pénzük, beleteszik a magyar leánybankba".

Simonyi szerint egy nagybank nem tud egyszerűen elmenni az országból, nem tud bezárni, azt legfeljebb egy 28. bank tudja megtenni. "Egy bankot csak eladni vagy államosítani lehet" - mondta a szakember, aki szerint az anyabankoknak az fáj a legjobban, hogy most pénzt kell beletolniuk az itteni érdekeltségeikbe, és csak remélik, hogy "egyszer ennek is vége lesz".

Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a bankok a költségek visszafogásával válaszolnak. Ez a folyamat egyébként rögtön a válság begyűrűzése után elkezdődött, de most úgy tűnik, új erőre kapott. Mint az az [origo] körkérdéséből kiderült: a kiterjedt fiókhálózattal és nagy stábbal a magyar piacon jelen lévő versenytársak közül többen követik majd újabb leépítésekkel és fiókbezárásokkal az Erste és a Raiffeisen példáját.

A CIB is lép, a K&H már racionalizált, az UniCredit fagyaszt

A tíz legnagyobb hazai kereskedelmi bankot a múlt pénteken nyilvánosságra hozott Erste-tervek után kérdeztük meg a leépítési vagy fiókbezárási szándékaikról. Az olasz tulajdonú CIB úgy tájékoztatta az [origo]-t, hogy "a bank a példátlanul nehéz külső piaci körülmények között is elkötelezett a hosszú távú, fenntartható üzleti stratégia iránt, szerepe meghatározó a magyar piacon". Hozzátették: "ahhoz, hogy a sokszor kedvezőtlenül változó gazdasági körülmények ellenére is erős piaci szereplő lehessen, átalakításokra kerül sor a közeljövőben". Ennek részeként a CIB arról döntött, hogy 11, a jelenlegi kilátások alapján nem fenntartható fiókot bezár (hetet Budapesten és négyet vidéken), de emlékeztettek arra is, hogy egy hete bővítették a hálózatot a budapesti KÖKI Terminál bevásárlóközpontban.

A szintén olasz hátterű UniCreditnél azt közölték, hogy "amennyiben bármi ilyen tervünk lenne, azt bejelentettük volna". A bank az idén egy fiókkal kevesebbet működtet Magyarországon, mint tavaly, a létszámadatok változásáról azonban nem kaptunk információt, mondván, azt évente egyszer, az éves jelentésben teszik közzé. Szeptember végén Gianni Papa, az olasz UniCredit csoporthoz tartozó Bank Austria közép- és kelet-európai igazgatója azt nyilatkozta az osztrák Wirtschaftsblattnak, hogy a bankcsoport Magyarországon "nem csökkenti a jelenlétét, de mérlegeli, hogy befagyasztja a terjeszkedést".

A belga KBC tulajdonában álló K&H Banknál kérdésünkre elmondták, hogy "jelen pillanatban ilyen döntés nincs", a bank által közölt adatokból pedig az derül ki, hogy év eleje óta közel 5 százalékkal dolgoznak kevesebben a bankban, és nyolc fiók bezárt. Ezek a lépések a 2010. novemberében, illetve 2011. feburárjában bejelentetteknek megfelelően történtek, a bank ugyanis ekkor határozta el 215 munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését és nyolc kisebb egységének megszüntetését.

A nagybankok közül egyedül a Budapest Bank nyilatkozott viszonylag optimistán az [origo] által felvetett kérdésekre, a banknál ugyanis közölték, hogy 2011-re növekedési terveket fogalmaztak meg, ezért a létszám stabil marad, a jövőben pedig a piaci igényeknek és körülményeknek megfelelően alakítják az üzleti terveket és a szükséges létszámot. A tavalyi évhez képest ebben a bankban alig egy százalékkal dolgoznak kevesebben, fiókokat az év közben nem zártak be.

Az OTP Bank kérdésünkre jelezte, hogy most folyik a jövő évi kapacitások tervezése, az MKB Banktól és az FHB-tól nem kaptunk választ.

Létszám- és fiókadatok néhány nagybanknál

Raiffeisen Bank
- fiókok száma 2011. szeptember 30-án: 144; 2010. szeptember 30-án: 144
- alkalmazottak száma 2011. szeptember 30-án: 3188; 2010. szeptember 30-án: 3242
UniCredit:
- fiókok száma 2011-ben: 132; 2010-ben: 132
- alkalmazottak száma 2011-ben: n. a.; 2010-ben: 1971
K&H
- fiókok száma 2011. szeptember 30-án 235; 2010. december 31-én: 243
- alkalmazottak száma 2011. szeptember 30-án 3503; 2010. december 31-én: 3667
CIB Bank:
- fiókok száma jelenleg: 128 fiók
- alkalmazottak száma 2010-ben: 3091
Budapest Bank
- fiókok száma 2011-ben: 101; 2010-ben: 101
- alkalmazottak száma 2011-ben: 2880; 2010-ben: 2920

Forrás: éves beszámolók és banki jelentések