Árvita miatt szakad a harmadik legnagyobb magyar bolthálózat

reál üzletlánc, Reál üzletláncból kivállik az Arzenál
Vágólapra másolva!
Saját lábára áll a Reál bolthálózat egyik jelentős tagja és magával viszi nagykereskedelmi központjait és akár háromszáz boltot is. Az Arzenál arra számít, hogy rugalmasabb feltételekkel olcsóbb lehet önállóan, mint a Reál tagjaként.
Vágólapra másolva!

Szabadabb árazási feltételeket akart kiharcolni magának az eddig a Reál-bolthálózat negyedét tulajdonló Arzenál Kft. - ezért döntött úgy, hogy kilép az összefogásból és saját bolthálózatával és nagykereskedelmi központjaival önnálló lesz. A főként az ország közepén és déli részén jelen lévő, hatvan saját bolttal és kétszáznegyven franchise-partnerrel rendelkező Arzenál ezzel rögvest az ország negyedik legnagyobb magyar kézben lévő élelmiszerlánca a CBA, a Coop és a Reál után.

Az országszerte több mint kétezer boltot üzemeltető Reál-bolthálózat üzleteiből hatvanat szinte biztos elveszít, de további kétszáznegyven is veszélyben van. A cég vezetője ennek ellenére úgy látja, hogy "a Reál ezt simán túl fogja élni". Kujbus Tibor, az üzletlánc igazgatója az [origo]-nak úgy becsülte, hogy kezdetben durván 10 százalékos forgalomcsökkenést, lemorzsolódást tapasztalnak majd, de szerinte ezt hamar be fogja hozni a cég a hatékonyság növelésével.

Az Arzenál alapító tagja volt a reálos hálózatnak, amelynek lényege, hogy a magántulajdonban lévő boltok kínálatuk egy részét közösen, központilag szerzik be és tárolják. A modell alapja, hogy a több ezer kisboltból álló hálózatot működtető cég központilag, az összes egység nevében tárgyal a beszálítókkal, szerzi be a termékeket és szállítja le a lánchoz csatlakozó üzleteknek. A beszerzés koncentrációja pedig a láncokhoz csatlakozó vállalkozások helyzetét javítja, mert az üzletláncok jelentős engedményeket tudnak elérni a beszállítóknál, emellett az akciókat is közösen bonyolítják, vagyis minden boltban azonos termékekre vonatkozhat kedvezmény. A hálózatok központilag bonyolítják például a reklámkampányokat is, ez a marketing pedig hatékonyabb annál, mintha a boltok próbálnák meg megukat egyenként reklámozni. (A Reál-csoporthoz hasonló üzleti modell alapján működik a CBA- és a Coop-csoport is.)

A Reál-boltok egy része a hálózatot is tulajdonló cégek kezében van, a többi boltot önálló vállalkozás működteti. A rendszeren belül a száz négyzetméter alatti üzleteket a ReálPont hálózaton belül fogják össze, jellemzően ezek a beszerzési szövetséghez csatlakozott sarki boltok, éjjel-nappalik, és ezek adják az üzletek jelentős többségét, szám szerint 1700-at.

Kieső nagykereskedelmi központok

A Reálnak az elpártoló közértek és kisboltok mellett a fő kihívást az jelenti, hogy az Arzenál leginkább nagykereskedelmi központjaival volt fontos része a hálózatnak. A cég Budapestről és Pécsről látta el a reálos boltokat, leginkább az ország középső és déli megyéiben. "Az Arzenál kiválásával kieső nagykereskedelmi feladatokat kezelni tudjuk, januárban Budapesten és Pécsett is nyitunk egy háromfunkciójú bázist. Ezek logisztikai feladatokat látnak majd el, tehát kiszállítást fogunk innen végezni, emellett úgynevezett cash and carry-(C+C)egységként is működnek majd a kisboltosoknak, és a magánvásárlók számára is nyitva lesz az ajtó" - mondta Kujbus Tibor, aki nem tart attól, hogy elpártolnának a Reáltól a partnerek. (A cash-and-carry-üzletekből kisboltosok láthatják el üzleteiket, Magyarországon a legismertebb ilyen áruház a Metro.) Kujbus úgy gondolja, a beszállítókkal eddig kialakított működést ez az ügy semmilyen szinten nem befolyásolja, a szerződéseik "haladnak tovább a bevált reálos stratégia szerint".

A hipermarketek és a Tesco az élen

A GfK Hungaria piackutató cég júniusban közzétett elemzése szerint az utóbbi tíz évben növekedett a láncba szerveződött kisboltok részesedése a magyarországi élelmiszerforgalomból. 2000-ben még 7 százalékos volt a részesedésük, tavaly 15, idén pedig, a cég becslése szerint 16 százalékra növekszik ez az érték. A bolttípusok közül a hipermarketeké a legnagyobb részesedés, tavaly a teljes forgalom 26 százalékát szerezték meg, az idei becslés szerint 25 százalékos lehet a részesedésük. A második helyen a szupermarketek, a harmadikon a diszkontok állnak, előbbiek a tavalyi forgalom 17, utóbbiak pedig 16 százalékát tudták magukénak.

A Nielsen piackutató cég elemzése szerint az élelmiszer-kereskedelemben érdekelt cégek közül tavaly a Tescónak volt a legnagyobb forgalma, a brit kézben lévő cég 666 milliárd forinttal végzett az élen. A második a CBA 555, a harmadik pedig a Coop 510 milliárddal. A negyedik a Spar 385 milliárdos forgalommal, a Real 360 milliárddal pedig az ötödik helyet szerezte meg a tavalyi forgalom alapján készített listán.


Egyelőre csak átmatricázzák a boltokat

Az Arzenál egyelőre nem fog új üzleteket nyitni. Antal László, az Arzenál Kft. társtulajdonosa az [origo]-nak azt mondta, "nem arról van szó, hogy teljesen új üzletek lesznek, hanem először az eddig az Arzenálhoz tartozó reálos üzletek válnak arzenálossá." Jelenleg hatvan saját és kétszáznegyven franchise-partnerünk van, köztük lesznek olyanok, amelyek maradnak a Reál-csoportban, de bízom benne, hogy többségük az Arzenál-hálózat tagja lesz - tette hozzá.

"Eddig elsősorban nagykereskedelemből élő cég tehát saját néven indítja el a már működő bolthálózatát" - fogalmazott Antal. A Reállal való szakítás lehetővé teszi azt is az Arzenálnak, hogy megszűnjenek a regionális korlátok, mert eddig csak bizonyos térségekben működtethettek üzleteket, de a jövőben bárhol az országban nyílhat a lánchoz tartozó egység. Az üzletek átalakításának költsége mindössze néhány tízmillió forint lesz, a tavaszi kültéri megjelenésre azonban nagyobb összeget terveznek.

Az Arzenál olcsóbb szeretne lenni

A Reál-csoporton belül a nyolc tulajdonos határozta meg az üzletpolitikát, közülük kettő volt arzenálos, Antal László szerint ezért nem tudták elfogadtatni, átvinni az akaratukat. Hozzátette, nagyjából fél évig tárgyaltak az együttműködés szabályairól, és ennek végén döntöttek az Arzenál tulajdonosai, hogy kilépnek a Reál-csoportból és új hálózatot építenek ki.

"A Reál-csoport nagyon központosított beszerzéssel, nagyon szigorú szankciókkal, köztük visszatérítésekkel működött. Nagyon sok termék esetében éves szerződések miatt szigorú árakat szabott meg a csoport, pedig szerintünk a negyedéves árszabás vagy jóval szabadabb beszerzési lehetőségek rugalmasabb feltételeket, végső soron árelőnyt biztosítanak mind a cégnek, mind a vevők számára" - hozzott egy példát.

A Reál szerint jó így a rendszer

Arra, hogy a Reál túl szigorú feltételeket szabott többek között az árazás területén Kujbus Tibor azt mondta, egy franchise-rendszeren vagy üzletláncon belül vannak szabályok, amelyeket mindenkinek be kell tartania. "Mindkét fél ad, mindkét fél kap. Mi biztosítunk valamit tizenegy éve, ezért kérünk is cserébe" - tette hozzá Kujbus Tibor, aki szerint az eredményeik azt igazolják, hogy megfelelő a Reál módszere.

Kujbus azonban hangsúlyozta, hogy technikailag korrekt az elválás, nincs vita a felek között. "Természetesen a jövőben verseny lesz közöttünk" -tette hozzá. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mi vezetett a szétváláshoz, a cégvezető azt mondta, az Arzenál elsősorban nagykereskedelmi orientációjú cég, a Reál pedig elsősorban a kiskereskedelemre koncentrál. "Korábban jól működtünk együtt, az Arzenál másfél évvel ezelőtt színre lépő új tulajdonosainak nem feleltek meg a feltételeink" - tette hozzá.