Matolcsy magányos marad a pénzpumpánál

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter
Vágólapra másolva!
A jegybanktól vár segítséget a gazdasági miniszter a gazdasági növekedés beindításához, de a jegybanknál úgy érzik, nem pénzpumpával, hanem a kiszámíthatóság és az árstabilitás biztosításával tudják a legtöbbet tenni a gazdaságért. A miniszter javaslatai egy elemző szerint "nem ördögtől valóak", bár szerinte "ésszerű keretek között" van csak értelme egy ilyen lépésnek. A külföldi példák átültetése az [origo]-nak nyilatkozó másik elemző szerint viszont problémás, és inflációs kockázatokat hordoz.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt egy hónapban a gazdasági kormányzás minden igyekezete a növekedés előmozdítására irányult. A kabinet elszántságának Matolcsy György gazdasági miniszter és Orbán Viktor kormányfő is több alkalommal hangot adott, különösen azóta, hogy az Európai Bizottság november 9-én kiábrándító, félszázalékos GDP-növekedést jelzett előre Magyarországnak, szemben a kormány költségvetésben tervezett 1,5 százalékos jövő évi prognózisával. (A költségvetést egyelőre nem módosította a kormány, de Matolcsy már jelezte, inkább 0,5-1 százalékos növekedésre számít.)

A Bizottság előrejelzése után Matolcsy György bejelentette, hogy új növekedési tervet készít az általa vezetett minisztérium, amelynek vitairatát a múlt hét pénteken be is mutatták. A tervben - Orbán Viktor korábban megfogalmazott elvárásával szemben - csak egy új beruházás terve szerepel, a miniszterelnök így a tanulmány megjelenése után is megismételte, hogy konkrét beruházási tervekre van szükség.

A Növekedési tervről tartott sajtótájékoztatón a gazdasági miniszter szerdán azt mondta, hogy a kormány "sok bölcs hozzászólást" vár, továbbá feltőkésítené a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), az Eximbankot és a Mehibet, hogy ezen intézmények olcsó hitelekkel és állami garanciavállalással segítsék a hitelezést, nem utolsósorban pedig azt kéri a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), hogy biztosítson "eszközöket és forrásokat" ahhoz, hogy a Növekedési terv megvalósuljon.

Ez utóbbi kérést néhány konkrét javaslattal is pontosította Matolcsy: a jegybank - hasonlóképpen más országok jegybankjaihoz - vásároljon például vállalati kötvényeket és jelzálogleveleket, ezzel juttasson több pénzt a gazdaságba és segítse közvetve a gazdasági szereplők olcsóbb hitelhez jutását.

A miniszter ezen ötlete nem új, ugyanezzel már 2010 őszén is előállt, javaslatát akkor a jegybank visszaverte, és az [origo]-nak akkor nyilatkozó elemzők úgy vélték, hogy az akkori piaci környezetben hatástalanok lettek volna a lépések.

A mostani felvetésre a jegybank hasonló választ küldött az [origo] kérdésére, és jelezte, hogy fő feladatának az infláció féken tartását tekinti. A jelzálogleveleket a bank "figyelemmel kíséri", a vállalati kötvények piacát azonban túlságosan kicsinek tartja ahhoz Magyarországon, hogy hatásos eszköze legyen a növekedés beindításának. (Az MNB válaszát részletesen a keretes írásban közöljük).


"Nem ördögtől való"

"Nem ördögtől való, hogy állami pénzintézeteken keresztül igyekszik a kormány enyhíteni a vállalatok finanszírozási gondjain (erről itt olvashat részletes elemzést) , és az sem, hogy a jegybank jelzáloglevelek vagy vállalati kötvények vásárlásával pénzt pumpálna a gazdaságba" - mondta el az [origo]-nak Németh Dávid a miniszter szerdai felvetését követően. Az ING Bank vezető elemzője szerint ezekről a kérdésekről lehet gondolkodni, abban semmi rossz nincs, és ha mindezt ésszerű keretek között csinálja a kormány, illetve az MNB, akkor abból jó is kisülhet. Németh Dávid szerint az ésszerű keretek kialakításában segíthet az, ha az IMF-fel megegyezik a magyar kormány, mert "a Valutaalap őrültségekhez nem partner".

Az elemző szerint tehát a cél védhető, és az is érthető, hogy miért próbál állami bankokon keresztül pénzt pumpálni a gazdaságba a miniszter. "Minden bizonnyal a jövő évi nagy, megközelítően 1500 milliárd forintos költségvetési kiigazítás miatt teszi ezt a kormány, hogy ezzel tompítsa a megszorítás rövid távú növekedésromboló hatását" - mondta Németh, aki szerint addig jól működik ez a fajta finanszírozás, amíg megtérülő projektekre költi a pénzt az MFB.

Egy másik, a neve elhallgatását kérő elemző szerint viszont nem jogos, ha a kormány extra lépések bevetését kéri a jegybanktól, mert a monetáris politikának valójában egyetlen eszköze lenne a gazdaság élénkítésére, és ez a kamatcsökkentés. "Ezt viszont a jelenlegi gazdasági környezetben - nem függetlenül a kormány gazdaságpolitikájától - nem vetheti be" - fogalmazott az elemző, arra utalva, hogy a gyengülő forint és emelkedő kötvényhozamok miatt az MNB éppen kamatot kénytelen emelni. Ezért szerinte övön aluli a jegybanktól várni most a növekedés elősegítését.

A bizalomhiány miatt hatástalan

A Nemzeti Bank bevonásának hatékonysága megkérdőjelezhető. A nemzetközi közgazdaságtanban régóta dúló vita, hogy gazdasági válság idején kifizetődő-e a központi bankok pénzteremtő lehetőségét kihasználni. Az amerikai gazdaságpolitika szívesen élt eddig is ezzel az eszközzel, a német viszont egyáltalán nem.

A világ jegybankjai közül az amerikai Fed vagy a brit Bank of England be is vetett az elmúlt években olyan eszközöket, mint amilyeneket a miniszter emlegetett, ám egyrészt a példaként felhozott jegybankok szabályozása, törvényi kötelezettsége nagyban eltér a magyar központi bankétól, másrészt az általuk alkalmazott lépések sikerét is van aki vitatja.

"A gazdasági miniszter olyan lépéseket forszíroz a Magyar Nemzeti Bank részéről, amelyeket láthatóan széles körben alkalmaznak a világ jegybankjai, de valójában nincs bizonyíték arra, hogy ezek bárhol hatékonyak lettek volna" - mondta Háda Bálint, a Quaestor Csoport vezető elemzője.

Ezeknek az intézkedéseknek a célja mindenhol az volt, hogy többletlikviditás, többletpénz kerüljön a rendszerbe, ezzel mérséklődhessenek a kamatok, végső soron pedig fellendüljön a hitelezés a gazdaságokban. A célkitűzéssel ellentétben azonban Háda Bálint szerint az volt a jellemző, hogy a hitelezés nem lendült fel, hanem ahelyett, hogy a kereskedelmi bankok a vállalatoknak kihelyezték volna a pluszpénzt, a tőzsdére vitték, ez pedig a részvénypiaci áremelkedésben csapódott le. A pénz a tőzsdén keresztül is eljuthatott hazai cégekhez, de a hatás így mindenképp áttételesebb.

Nyilvánvaló, hogy Matolcsy György is a hitelezés felpezsdítését és a gazdasági növekedés élénkülését várná a jegybank közreműködésétől, de Háda Bálint szerint ennek ma nem a pénz, hanem a bizalom hiánya a legfőbb oka. "A bizalmat nem lehet közgazdasági eszközökkel visszahozni, hiszen a vállalatok addig nem fognak beruházni, amíg nem érzik úgy, hogy el tudják adni a termékeiket, a lakosság nem növeli a fogyasztását, amíg nem látja biztosítottnak, hogy stabil munkája és jövedelme van, a bankok pedig mindaddig nem szívesen adnak hitelt, amíg nem lehetnek biztosak abban, hogy azt vissza is kapják"- fogalmazta meg az elemző.

Korlátok és kockázatok

A gazdasági miniszter által szorgalmazott lépések - azon túl, hogy hatásuk is megkérdőjelezhető - nem is kockázatmentesek - hívják fel a figyelmet az elemzők. Minden olyan jegybanki eszköz, amely a likviditást bővíti a gazdaságban, pénzt teremt, és ezzel az infláció emelésének az irányába hat. Az infláció viszont most annak ellenére 4 százalék körüli, hogy alig van belső fogyasztás. Ha a pénzpumpa hatására netán beindulna a belső kereslet, az gerjeszthetné az inflációt, márpedig az MNB-nek épp ez ellen kell küzdenie.

A vállalati kötvénypiac hazai sajátosságai miatt ráadásul annak is lennének veszélyei, ha a jegybank kötvényvásárlással élne. A kötvényvásárlás banki és vállalati papírok vételét is jelenthetné, ami eleve nagyobb kockázatot jelent, mint például az államkötvényeké, de az alacsony hazai likviditás miatt e rizikók idehaza még nagyobbak. Ez egyébként Németh Dávid szerint gyakorlati korlátot is támasztana a vállalati kötvényvásárlási program elé. Most ugyanis nagyon kicsi a vállalati kötvények piaca, miközben a program felfuttatása megkövetelné, hogy be lehessen értékelni a kötvényeket, ehhez pedig elengedhetetlen egy likvid, nagy forgalmú piac.

Ami a jelzáloglevelek vásárlását illeti, a piac mérete itt is korlátozó tényező. Magyarországon csupán három bank, az FHB, az OTP Jelzálogbank és az UniCredit bocsáthat ki ilyen értékpapírt, ezek jegybank általi megvásárlása tehát csupán ennél a három banknál jelentene pluszforrást.

Más a mandátum

A nemzetközi párhuzamok egyébként azért is problémásak, mert az európai, és így a magyar jegybanknak is más a törvényi kötelezettsége, mint például az amerikaié. Az MNB-nek törvényi kötelezettsége az árstabilitás őrzése, az amerikai Fed viszont hármas célt követ. Intézkedéseivel a munkanélküliség féken tartását, az árstabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés elősegítését kell szolgálnia, részéről tehát kifejezetten indokolt, ha kötvényvásárlásokkal is megpróbál beavatkozni a gazdaság élénkítésébe.

A jegybank álláspontja nem változott

"Ahogy a Monetáris Tanács közleményében többször is megfogalmazta, a monetáris (jegybanki - a szerk.) politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdaság kilábalásához, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez" - válaszolta az [origo] megkeresésére a jegybank szerdán este.

A bank sajtóosztálya közölte, hogy a jegybank jelzáloglevél-vásárlásokkal kapcsolatos véleményét a 2010. december 6-ai közlemény tartalmazza, amely kimondta, hogy "az MNB továbbra is figyelemmel kíséri a forint jelzáloghitelezés és a hazai jelzáloglevél-piac fejlődését, valamint továbbra is fontosnak tartja a hosszú távú megtakarítások és a hazai hitelintézetek hosszú forintforrás-bevonásának támogatását. Ha a forintalapú hitelezés növekedésnek indul, és a bankok motiváltak lesznek abban, hogy ez a növekedés a mérlegük lejárati összhangjának javulása mellett valósuljon meg, az MNB megfontolja egy új jelzáloglevél-vásárlási program felállításának lehetőségét."

A jegybank esetleges vállalati kötvényvásárlásaival kapcsolatban hozzátették, hogy Magyarországon a vállalati forint kötvénypiac mérete 80 milliárd forintra tehető, vagyis nem éri el a GDP 0,3 százalékát. "Ezen, a GDP méretéhez képest szinte jelentéktelen piacon keresztül érdemi hatást a gazdaság helyzetére, másodpiaci vásárlásokkal elérni, nem lehet. Ezen túlmenően vállalati értékpapírok vásárlásával a jegybank hitelkockázatot vállalna, ami a kötvények esetleges nem törlesztése esetén költségvetési kiadásokat jelenthetne."

"Az MFB feltőkésítésében az MNB nem vesz részt, annál is inkább, hiszen a hatályos MNB-törvény alapján a jegybank csak a tevékenységével összefüggésben létrehozott szervezetben szerezhet részesedést, valamint az Európai Unió szerződésében foglaltak szerint állami intézmény értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg" - áll a hivatalos válaszban.