Végleg kicsengethetnek a céges nyelvórákon - átalakul a szakképzési hozzájárulás rendszere

A nyelviskolák vezetői szerint elbocsátásokhoz, a nyelvoktatás visszaszorulásához vezethet a szakképzési hozzájárulások elköltésére vonatkozó új szabályozás. A minisztérium egy egyelőre nem nyilvános ÁSZ-jelentésre hivatkozva állítja, hogy az új szabályozásra azért volt szükség, mert az eddigi rendszer pazarló és eredménytelen volt. A parlament oktatási bizottsága megmentette volna a nyelvórákat, de a parlament végül leszavazta az indítványt.

"Nagyjából évente egymillió nyelvóra került veszélybe azzal, hogy a szakképzési hozzájárulás egy közös kalapba folyna be, utána pedig pályázat útján osztanák szét, így a cégek nem fordíthatnák közvetlenül oktatásra" - jelentette ki Nagy Zoltán, a Katedra nyelviskola tulajdonosa az [origo]-nak. Az egymilliós óraszám számítása szerint úgy jön ki, hogy a vállalati szektor összesen évente megközelítőleg 13 milliárd forintot költött munkavállalói képzésére a befizetendő szakképzési hozzájárulásból, ennek pedig mintegy harmada ment nyelvoktatásra. A 3-4 milliárdos összeg pedig a vállalati óradíjakkal elosztva durván ennyi órának felel meg.

Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, a Tudomány Nyelviskola igazgatója szerint is végzetes lehet a nyelviskolák számára a módosítás. "Hétfőn beszéltem egy céggel, amely idén három csoportnak rendelt oktatást, a cégvezető kerek perec elmondta, ha nem lehet a szakképzési hozzájárulásból fizetni a nyelvoktatást, akkor jövőre köszöni, nem kéri" - hozott egy példát. Kérdésünkre, hogy ez mekkora kiesést jelent éves szinten, Légrádi azt mondta, körülbelül 1,5 millió forint mínusz jelent a cégnek, de az ő cégük csak egy a sok közül.

NGM: Nem volt hatékony a vállalati angolóra

Nem ért egyet a nyelviskolákkal a törvényt kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A szaktárca az [origo]-val közölte, szó sincs arról, hogy kevesebb forrás lenne nyelvoktatásra vagy egyéb vállalati felnőttképzésre. "Fontosnak tartjuk a saját dolgozók képzésének támogatását, ezért a kieső képzési támogatási forrásokat hasonló nagyságrendben európai uniós források fogják pótolni" - áll a minisztérium válaszában. A minisztérium szerint tehát a cégek ugyan nem költhetik saját pénzüket közvetlenül oktatásra, de más csatornán keresztül, uniós pályázati forrásokból finanszírozhatnak majd ilyen képzéseket. A szaktárca szerint alaptalan a nyelviskolák és a képzést biztosító cégek piacszűküléstől való félelme.

Az NGM az [origo]-nak adott válaszában és a már elfogadott és kihirdetett törvény indoklásában is hivatkozik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésére, amely szerint szükség van a rendszer átalakításra. Konkrétumok említése nélkül közölte, hogy a jelenlegi támogatási formában az ellenőrzések alapján jelentős jogosulatlan elszámolás volt kimutatható, az ÁSZ-jelentés szerint pedig a rendszer nem hatékony, pazarló.

A minisztérium válaszai szerint "a nyelvi képzések töredéke végződött nyelvvizsgával. Ebből következően az ilyen célokra elköltött támogatás eredménye nem mérhető és nem kimutatható". A jelenlegi rendszert a minisztérium szerint komolyan kritizáló ÁSZ-jelentés megállapításai egyelőre nem nyilvánosak: a számvevőszék gyakorlata szerint az elkészült jelentéseket a szervezet honlapján azonnal nyilvánosságra hozzák, ott azonban ez a dokumentum még nem található meg. Az [origo] megkereste az ÁSZ-t, a szervezet közölte, hogy a jelentést a közeljövőben teszik közzé.

Bizonytalanság jön

A rendszer eddig úgy működött, hogy a cégek a saját munkatársaik képzésére, többek között nyelv- vagy informatikai oktatásra fordíthatták a szakképzési hozzájárulás egy meghatározott részét. Az új szabályok szerint azonban ez a lehetőség megszűnik, az oktatásra befolyó összeget pedig pályázati úton osztanák szét központilag. Az erről szóló, már kihirdetett törvényt a parlament november végén fogadta el.

"Mi tavaly és az idén 1,5 millió forintot költöttünk képzésekre, többek között nyelvoktatásra, ezen belül 5-600 ezer forintot tett ki a szakképzési hozzájárulásból közvetlenül elkölthető összeg" - mondta Lukács János, a Vanessia Vállalkozásfejlesztő Kft. vezetője. Szerinte a szóban forgó pénz kiesik a munkavállalók oktatására fordítható keretből, és a szűkös anyagi források miatt ezt nem is tudjuk majd pótolni. "Az még egyelőre kérdéses, hogy pályázati úton milyen képzésekre lehet majd pályázni, mindenesetre az látszik, hogy eddig ez előre tervezhető biztos pénz volt, miközben jövőre bizonytalan lesz a helyzet" - tette hozzá Lukács János.

"A biztost cseréli a bizonytalanra az új szabály" - mondta az [origo]-nak Kircsi Levente is, a vállalatoknak elsősorban informatikai képzést nyújtó Rektor Oktatóközpont ügyvezető igazgatója. "Ez azt jelenti, hogy eddig a szakképzési hozzájárulás terhére közvetlenül tudtak a cégek oktatásra pénzt fordítani, a jövőben azonban nem lehet biztosra menni, mert pályázati úton kell majd pénzt szerezni erre a célra. Értem, hogy a kormány azt kommunikálja, hogy nem lesz kieső pénz, és a befizetett pénzből és az uniós forrásokból lehet majd forrást igényelni ezekre a célokra. Helyettesítésről azonban nem beszélhetünk, mert uniós forrásokból eddig is lehetett oktatási pénzeket szerezni" - jelentette ki Kircsi Levente, aki úgy véli, jelentős visszaesés lesz a nagyvállalati megrendelések és képzések területén.

"A jelentős árbevétellel rendelkező cégek könnyen, pontosan tervezhető, közvetlenül elkölthető oktatási forráshoz jutottak az eddigi rendszerben, míg a jövőben ennél bonyolultabb pályázati úton juthatnak ehhez hozzá, ráadásul az uniós források elsősorban a kkv-szektor cégeinek érhetők el" - fogalmazott az ügyvezető, és hozzátette: a nagy cégeknél ez több milliós, akár tízmilliós tétel évente.

Pokorni megmentette volna a nyelvórákat

Nem csak a nyelviskolák látják károsnak az új szabályozást. A törvényhez a Pokorni Zoltán fideszes politikus vezette, kormánypárti többségű oktatási bizottság benyújtott egy módosító javaslatot, amely megmentette volna a nyelvórákat. A módosító indítvány indoklásában az állt: "A jelenlegi törvényjavaslat szerint 2012 januárjától a munkáltatóknak nem lesz módjuk a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás bizonyos százalékát munkavállalóik nyelvi képzésére sem fordítani. A válsággal amúgy is küszködő cégek így nagy számban felhagynak majd azzal a gyakorlattal, hogy dolgozóik számára nyelvi képzéseket szervezzenek, így több tízezer nyelvet tanuló munkavállaló nyelvtanulásának szakad vége. A súlyos nemzetgazdasági következményekkel fenyegető intézkedés hazánk európai versenyképességének útjába állna." A módosító indítványt azonban a parlament végül elvetette.

A felmérések szerint Magyarország rosszul áll a többi európai országhoz képest a nyelvtudás terén. Az Európai Unió statisztikai hivatalának 2009-ben publikált felmérése szerint a magyar felnőttek háromnegyede nem tud egyetlen idegen nyelvet sem, ez a legrosszabb arány az EU-n belül. Az Eurostat 2010 szeptemberében publikált felmérése sem mutatott számottevő javulást, a 25-64 év közötti magyarok 74,8 százalékának semmilyen idegennyelv-ismerete sincs saját bevallása szerint. Ez az egyik legrosszabb érték a vizsgált országok között, hasonlóan gyenge mutatót csak Romániában (75 százalék) és Törökországban (75,5 százalék) regisztráltak.

A nyelvtanárok szerint leépítések jöhetnek

"A vállalati nyelvórák piacának nagyságrendjét jól mutatja, hogy egymillió nyelvóra egyenlő körülbelül azzal, amennyit a magyar középfokú oktatás egy év alatt biztosít négy évfolyamnyi középiskolásnak" - fogalmazott a Katedra vezetője. "Bár az állam bevétele növekedni fog az egyik oldalon, de a várható elbocsátások, cégmegszűnések és szűkülő piac miatt kieső bevétellel is számolni kell" - tette hozzá Légrádi Tamás, majd kijelentette, hogy "leginkább ezzel próbálunk érvelni a parlamenti döntéshozóknál, hogy ne hozzák meg ezt a vállalati nyelvoktatási piacnak komoly érvágást jelentő módosítást".

A két nyelviskola-vezető úgy látja, hogy a legálisan működő nyelviskolák egy része valószínűleg be fog zárni. "Az intézkedés eredményeképp becslésem szerint 1500 nyelvtanár veszítheti el a munkáját országos szinten. A Katedránál durván 25 százalékkal eshetnek vissza az óraszámok, ennek megfelelően kell majd leépítést végrehajtani" - mondta Nagy Zoltán. Légrádi Tamás pedig azt mondta, hogy a Tudomány Nyelviskola esetében 5-6 százalékos leépítésre lehet szükség, ha nem történik változás.

Mindkettőjük szerint a szakmai szervezetekkel együtt próbáltak lobbizni a parlamenti képviselőknél, hogy a szakképzési hozzájárulás egy része nyelvórákra fordítható legyen, vagy esetleg a cafeteriakeretből lehessen finanszírozni vállalati nyelvoktatást, de egyelőre nem jártak eredménnyel.