"Szembemegyünk a bankrendszerrel" - interjú Csicsáky Péterrel, a TakarékBank elnökével

2011.12.01. 13:59

Jórészt kimaradtak a lakossági devizahitelezésből, ezért nincsenek kilakoltatási és árverezési botrányaik a takarékszövetkezeteknek és az ezek központi bankjaként működő TakarékBanknak - mondta el az [origo]-nak adott interjújában Csicsáky Péter, akit meglepett a végtörlesztés ötlete. A TakarékBank elnök-vezérigazgatója szerint a számok igazolják, hogy a vidéki kisbankok piacot nyernek a végtörlesztéshez nyújtott forinthitelezéssel, és a magyar vállalkozások finanszírozásában is jóval aktívabbak, mint a multibankok. Szerinte nincs alapja a kartellgyanúnak a versenyhivatali vizsgálat alá vont bankoknál.

- Nem sikerült elkerülni az ország bóvlivá minősítését azzal, hogy a magyar kormány bejelentette, tárgyalásokat kezdeményez a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Váratlanul érte a Moody's lépése?

Lassan egy hónapja lebegtették már a leminősítés lehetőségét, ezért nem mondhatni, hogy derült égből villámcsapásként ért. Ennek ellenére az időzítés meglepett, különösen azért, mert a Standard and Poor's két nappal azelőtt jelentette be, hogy megvárja az IMF-tárgyalások eredményét.

- Azóta a Moody's egész Európa, továbbá Budapest, a Magyar Fejlesztési Bank és hét magyar kereskedelmi bank besorolását is rontotta. Mit jelent ez a lépés az érintett bankoknak és ügyfeleiknek?

A magyar bankok leminősítése automatikus lépés az ország minősítésének módosítása után. Ez egyelőre nem jelent problémát, ugyanis ahhoz, hogy a partnerek, befektetők esetleges lépéskényszerbe kerüljenek, legalább két hitelminősítőnek befektetésre ajánlott alatti kategóriába kell sorolnia minket. A legnagyobb fenyegetettségnek azt tartja a piac, hogy egyes befektetési alapok a magyar eszközök eladására kényszerülnek, mert befektetési politikájuk nem engedi az ilyen minősítésű eszközök tartását. Ez erős nyomást gyakorolhat a hazai pénz- és tőkepiacokra.

Ezzel együtt úgy vélem, hogy a befektetők már régóta tudatában vannak ennek a kockázatnak, és vagy átalakították befektetési politikájukat, vagy már megszabadultak az eszközöktől. Természetesen szűkülni fog azok köre, akik hajlandóak finanszírozni a magyar államadósságot, illetve a magyar bankokat, és ez nehézségeket okozhat az állam és a bankrendszer számára is. Ronthatja a bankok hitelezési hajlandóságát, aminek a következményeit már ismerjük.

- A TakarékBank biztonságban érezheti magát?

Igen, már amennyire egy nagy európai adósságválságban bárki biztonságban érezheti magát. A TakarékBank szerencsés helyzetben van, mert a likviditása robusztus a takarékszövetkezeti háttér miatt. A takarékszövetkezeti forrásokat hazai, lakossági betétek adják. Ez sokkal stabilabb finanszírozási háttér, mint ha a külföldi tőkepiacról kényszerülnénk forrásbevonásra.

- Most, hogy háromból egy hitelminősítőnél a bóvli kategóriában van Magyarország, és szaporodnak az európai katasztrófa-forgatókönyvek, ön szerint mi lehet az ára egy, az IMF-fel és az Európai Unióval kötendő megállapodásnak?

Semmit nem adnak ingyen, de ma még azt sem tudjuk, hogy mit kérünk. Hogy mit adunk cserébe, azt az után kell tisztázni. Nem tudom megmondani, hogy a banki különadó vagy a végtörlesztés az alku része lesz-e, de az biztos, a védőháló javítja az ország finanszírozhatóságát, és jól jön azokra az esetekre, amikor a piacról történő forrásbevonás megnehezedik vagy ellehetetlenedik. Hasznos lehet abból a szempontból is, hogy csökkenhet a forinton és a magyarországi eszközökön lévő nyomás. Ez már látszott a bejelentés azonnali piaci reakcióin is.

- Kartellgyanú ügyében vizsgálódik a Versenyhivatal. A TakarékBank nincs a célkeresztben, de mit gondol, van alapja a vizsgálatnak?

Szerintem nincs.

- Ezek szerint azt tartja hihetőbbnek, hogy egy adott piaci környezetben és hirtelen jogszabályi változás után, mint amilyen a végtörlesztés volt, a bankok saját érdeküktől vezérelve külön-külön ugyanarra a következtetésre jutottak, és kvázi egyszerre, egy irányba léptek, ahelyett, hogy - felismerve a tipikus fogolydilemmát - összebeszéltek volna, hogy kevesebbet bukjanak.

Most folyik a vizsgálat, abból ki fog derülni, hogy nem kartelleztek a bankok. Épp ezért nem gondolom, hogy a médiában védekezniük kellene.

Forrás: Hartl Nagy Tamás [origo]
"Nem gondolom, hogy a bankoknak a médiában kellene védekezniük"


- A TakarékBank kvázi külső szemlélőként vizsgálja a devizahiteles problémát, miután a devizahitelezési boom idején nem volt aktív ezen a fronton. Mégis, mi volt az első gondolata, amikor meghallotta a végtörlesztést?

Meglepett. Azt nem mondanám, hogy külső szemlélőként nézzük csak a problémát, mert annak ellenére, hogy nincs lakossági üzletágunk és így a közvetlen hatás rajtunk nem csapódik le, a velünk együttműködő takarékszövetkezeteken keresztül mégis érintettek vagyunk. Még ha arányaiban kisebb is a szövetkezetek devizaállománya, mint a nagyobb bankoké, azért látható volumen. Ha mindenki élne a végtörlesztéssel, akkor komoly veszteség képződne.

- Nagyjából mekkora?

Szövetkezeti szektorszinten 6-7 milliárd forint, ez a szektor egyéves teljes nyereségével egyenlő. Most úgy tűnik, hogy ez nem fog bekövetkezni, de azért egy-két nagyobb takarékszövetkezetet fájdalmasan érint, és veszteségessé tehet.

- Mi volt az oka annak, hogy a takarékszövetkezetek többsége távol tartotta magát a devizahitelezéstől?

Mondhatnám erre azt, hogy előre látták, mi fog történni, de ez nem igaz. A takarékszövetkezetek lassabban veszik át az újításokat, és ez nem egyszerű üzletág, főleg annak, aki csak forintban történő hitelezéshez szokott. A takarékok féltek a devizahitelezéstől. De nemcsak a takarékok, mint vidéki kis bankok, hanem az ügyfeleik is. Úgy tűnik, joggal. Most ennek örülhetünk, hiszen a takarékszövetkezeteknél lévő 38-39 milliárd forint az egész lakossági devizaalapú jelzáloghitel-állománynak kevesebb mint az egy százaléka.

- Sokan azt várták, hogy a takarékszövetkezetek majd ráugranak a végtörlesztőkre, és olcsó forinthitelekkel piacot akarnak szerezni. Mennyire volt reális ez a feltételezés?

Volt alapja ennek a feltételezésnek, és a számok is azt mutatják, hogy élnek a lehetőséggel. 88-90 milliárd forintnyi hitelkérelem érkezett előtörlesztési céllal a magyarországi bankokhoz, a takarékszövetkezetekhez pedig 20 milliárd. Ez messze nagyobb arány ahhoz képest, hogy a teljes devizaállományon belül mekkora portfólióval rendelkeznek a szövetkezetek. Azt is tudjuk, hogy a közel 90 milliárd forintnyi hiteligény úgy oszlik meg a bankrendszer egészében, hogy fele-fele arányban vannak a saját és a külső ügyfelek. Tehát csaknem 50 milliárd forintnyi hitelt kértek az adósok a saját bankjuktól, még egyszer ugyanennyi kiváltó kölcsönért pedig más bankhoz mentek. Ehhez képest a takarékszövetkezetek 75 százalékban olyan ügyfeleknek adtak a végtörlesztéshez hitelt, akik eddig nem voltak az adósaik. A végtörlesztett hitelek aránya a bankrendszerben eddig 4,5 százalékos, a takarékszövetkezeteknél már 6,5. Szintén érdekes, hogy eddig 2,5 milliárd forintnyi devizahitelt zártak le a takarékszövetkezeteknél, de ehhez mindössze 400 milliónyi forintkölcsönt vettek fel. A döntő többség tehát saját megtakarításból tudott előtörleszteni, amiben szerintem benne van a vidéki és a pesti ember mentalitása közötti különbség. Vidéken jobban spórolnak, többet tesznek félre az emberek.

Forrás: Hartl Nagy Tamás [origo]
"Vidéken jobban spórolnak az emberek"


- A nagyobb aktivitásnak nem lesz meg a böjtje? Nem tart attól, hogy a takarékok pont a rossz ügyfeleket hozzák el más bankoktól?

Ez létező kockázat, de azért igyekszünk segíteni a szövetkezeteket abban, hogy milyen keretek között menjen az ügyfélszerzés. Sokszor egyébként csak az történik, hogy régi ügyfeleket szereznek vissza a takarékok, akiket éppen a devizahitelezés, illetve annak hiánya miatt veszítettek el. Más banknál vettek fel devizakölcsönt, és most visszatérnek a takarékba. De vannak új ügyfelek is, akik közül nem mindenki jelent vállalhatatlan kockázatot. Akik régebben vettek fel hitelt, és azt 4-5 éve rendesen törlesztik, azok viselkedése minden bizonnyal a jövőben sem változik majd. A takarékszövetkezetekre egyébként nem jellemző, hogy számukra távoli, budapesti ingatlantulajdonosokat hitelezzenek tömegesen. A tagjaik, aki egyben tulajdonosaik is, azt várják tőlük, hogy a saját környezetükben felmerülő igényeket próbálják meg kielégíteni a tőke- és likviditáskapacitásaiknak megfelelően.

- Volt arra példa, hogy egy-egy takarékszövetkezet a végtörlesztés elején olcsó forinthitellel kampányolt, később pedig visszavonulót fújt. Mi lehetett ennek az oka?

Elsősorban az, hogy ha lényegében egyik napról a másikra a normál üzletmenethez képest többszörösére nő a hiteligénnyel jelentkezők száma, akkor ez nehézséget okoz. Vannak periódusok, amikor átmenetileg szüneteltetni kell a procedúrát, mert fel kell dolgozni a beérkezett igényeket. Másrészről mindenki csak addig terjeszkedhet, ameddig a tőkéje és a likviditása engedi. Ebben nagy különbségek vannak az egyes takarékszövetkezetek között. Mindenesetre takarékszövetkezeti vezetőkkel beszélgetve úgy látom, túlnyomó többségük érzi, hogy kivételes üzleti körülmények közé kerültek, és mindent elkövetnek, hogy ezt ki is használják. Március elején megtudjuk, ez mennyire volt sikeres.

- Az azért kiderült az elmúlt hetekben, hogy olyan nagy volumenű ügyfélszerzésre nem képesek a takarékok, mint egy multibank. Elvárható tőlük az, hogy a hazai kisvállalkozásokat erősebben finanszírozzák? Orbán Viktor több ízben megfogalmazta már, hogy jó lenne, ha a helyi bankok pörgetnék a gazdaságot.

A kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) már most is intenzívebben finanszírozzák a takarékszövetkezetek, mint a nagybankok. A vállalkozói hitelek a bankszektorban nominálisan is visszaestek, pedig ott van egy tetemes devizaállomány, amelynek a forintban számított értékének a gyengülő forint mellett növekednie kellett volna. A takarékszövetkezeteknél viszont jellemzően forinthitelek vannak, és ez az állomány tavaly is 5 százalékkal bővült, mint ahogy 2007 óta minden egyes évben. A válság tehát láthatóan nem gátolta a szövetkezeteket abban, hogy a környezetükben lévő kkv-kat hitelhez juttassák. Ebben is vannak persze különbségek, az ország azon részein, ahol a vállalkozási lehetőségek jobbak, a takarékszövetkezetek is aktívabbak.

- Néhány szövetkezet viszont alultőkésített, és időről időre felmerül a tőkepótlás gondolata. Volna értelme állami tőkét pumpálni a szektorba ahelyett, hogy a stabilan tőkeerős nagybankokat ösztönöznék hitelezésre?

Azoknál a takarékszövetkezeteknél, amelyek aktívabban hiteleznek, előfordulhatnak tőkeproblémák, de nem mondanám ezekre sem, hogy alultőkésítettek. Inkább úgy merül fel a kérdés, hogy ahhoz képest kevés a tőkéjük, hogy potenciálisan milyen lehetőségeik lennének a saját térségükben. A kormány tehát két irányban is gondolkozhat. Nemcsak abban, hogy egyenként minden takarékszövetkezet jobban el legyen látva tőkével, hanem hogy rugalmasabbá tegye a jogszabályokat, és felszabaduljanak a szektorban lévő tőketartalékok. A kevésbé aktív takarékszövetkezetek tőkemegfelelési mutatója ugyanis kifejezetten magas, és a szektor egésze is nagyjából 15 százalékos mutatóval rendelkezik.

- A gazdasági növekedés szempontjából viszont annak lenne érezhető hatása, ha a nagybankok is aktívan hiteleznék a hazai vállalkozásokat, márpedig a jegybank legutóbbi hitelezési felmérése szerint folyamatosan csökken a hajlandóságuk és a képességük is. Mi ennek az oka, és mi hozhat javulást? 

Meg kell nézni a bankszektor frissen publikált kilenchavi adatait. Ha a szektor eredményéből levonjuk az OTP-ét, akkor veszteséget látunk. Ez emészti a tőkét, márpedig ha csökken a tőke, az visszafogja a hitelezést. Közben külföldről folyamatosan érkeznek a jelzések arra, hogy Kelet-Közép-Európában mely bankcsoportnak milyen szándékai vannak, és ezek jellemzően nem arról szólnak, hogy hol mennyire bővítenének. Azért fogják vissza a tevékenységüket ebben a régióban, mert az anyabankok helyzetét kell stabilizálni, és ezt az ottani felügyeletek is támogatják. Ezek kívülről ránk ható tényezők, amelyeket érdemben nem tud Magyarország befolyásolni.

- A banki különadó mértékét, a végtörlesztés módját és úgy általában a bankellenes hangulatot viszont belülről lehetne befolyásolni. Ön érzett, érez bankellenes hangulatot?

A TakarékBankkal szemben nem éreztem bankellenes hangulatot, az ügyfeleink körében semmiképpen sem. Tény, hogy sok bankhoz képest könnyebb helyzetben vagyunk, mert nekünk nincsenek lakossági ügyfeleink, ezért nincsenek kilakoltatási, árverezési botrányaink. Közvetve persze minket is érint a devizahiteles probléma, és érezzük a társadalmi feszültségeket. Ebben a környezetben mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a médián keresztül, a nagy nyilvánosság előtt a banknak sosem lehet igaza egy-egy konfliktushelyzetben. Amikor a társadalom olyan nagy részét érinti negatívan a gazdasági helyzet, mint most, és ennek egy jelentős szelete éppen a bankokhoz kapcsolódik, akkor a bankok esélytelenek. Nem tudják meggyőzni az embereket az igazukról. A legjobb, amit tehetnek, hogy végzik a dolgukat, és a konfliktusokat úgy kezelik, hogy a saját érdekeik védelme mellett az empátiájuk is felszínre kerüljön.

Forrás: Hartl Nagy Tamás [origo]
"A nagy nyilvánosság előtt a banknak sosem lehet igaza"


- A TakarékBank volt az egyetlen, amely nem csatlakozott a Bankszövetség alkotmánybírósági beadványához a végtörlesztéssel szemben. Ennek mi volt az oka?

Nem voltunk a dologban érintettek. Ez nem jelenti azt, hogy örültünk annak, hogy az állam egy hosszú távú szerződéses viszonyba beleavatkozott. Ezzel ugyanis a jogi környezetet, más szerződéses viszonyok stabilitását is megkérdőjelezte, és megnehezítette a jövőbeli üzletek tervezését. A döntéshozatalhoz kiszámítható klíma kell.

- Az újabb adósmentő csomag előkészítésében nem vett részt a TakarékBank, de szakmailag nyilván van véleménye a csomag kiszivárgott elemeiről. Amennyiben az árfolyamgát lehetőségét meghosszabbítják és átdolgozzák, a felhalmozódó plusz adósság egy részét pedig a bankok lenyelik, az jó megoldás lesz?

Nem tudok részleteket a csomagról, de az eddigi megoldásoknál minden, ami három lábon áll, jobb, mert egyezségen alapul a kormány és a bankszektor között, és valóban segít annak, akin segítenie kell. Ha az ön által említett verzió fut be, az azt jelentené, hogy nem az idén év végén kellene egy nagy veszteséggel szembenézniük a bankoknak, hanem a védett periódus után derülne ki, hogy az árfolyam addigi mozgása alapján kinek mekkora vesztesége keletkezne. Érzek ebben bizonytalanságot, hiszen a végtörlesztés minden problémája ellenére azt jelenti, hogy legkésőbb jövő márciusig a bankok tisztán látnak. Amikor nem fix a veszteség megosztásának a mérete és a mértéke, akkor egy több évre elnyúló mentőcsomag szintén okozhat problémát. Ezt nehéz a mérlegekben leképezni. Persze ez kívülről nézve marginális, bankszakmai nehézség.

Csicsáky Péter

Csicsáky Péter közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1981-ben. Első munkahelye az Országos Piackutató Intézet volt, később dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, bankári karrierjét 1990-ben kezdte a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-ben. 1994-től dolgozik a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-ben, amelynek 1995-ben vezérigazgató-helyettese lett, 2011-ben vezérigazgatója, 2010-től pedig ugyanitt elnök-vezérigazgató.

2006-ban a Magyar Bankszövetség és a VOSZ elnökségi tagjává választották, emellett a Fehérvár FC Felügyelő Bizottságának elnöke. 2010-től a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetségének soros elnöki posztját is betölti. Nős, öt gyermek apja.



- Mire számít, elkerülhetjük jövőre a recessziót?

Elég közel csúsztak a nullához a prognózisok, és innentől már hibahatáron belül van a recesszió. A saját előrejelzéseinkben még nem számolunk ezzel, de a valószínűsége sokkal nagyobb, mint a nyár elején volt. Ez önmagában is baj, mert recesszióban nem megy a vállalkozásoknak. Ha nem megy nekik, akkor több a csőd és a felszámolás. Ha több a csőd, akkor többen veszítik el a munkájukat. Ha nő a munkanélküliség, akkor az emberek még nehezebben tudják visszafizetni a fennálló hiteleiket, és mindez begyűrűzik a bankszektorba.

- A TakarékBank nyereséges marad?

A terveknek megfelelő, 600 millió forintos adózás utáni nyereségre számítunk, miután kilenc hónap alatt 460 millió forint volt a profitunk. Ezzel a nyereséges bankok egyre szűkülő táborába tartozunk, és bár nem vagyunk gigászi játékosai a vállalati hitelpiacnak, a forintban nyilvántartott hitelportfóliónk is bővült, 15 százalékkal. Ilyenformán szembemegyünk a bankrendszerrel, és mivel a takarékszövetkezeti háttér miatt mindig erős volt a likviditásunk, és az is marad, a jövőben is növelni fogjuk az aktivitásunkat. A piac most újrarendeződik, hiszen a nemzetközi hátterű nagybankoknál az aktivitás visszafogásáról döntenek. Nekünk megvan a lehetőségünk arra, hogy felszívjuk az ügyfeleket, és ezt szeretnénk is kihasználni.

- Hol lát kitörési pontokat?

A hazai vállalkozások finanszírozásáról és a végtörlesztéshez nyújtott forinthitelekről már beszéltünk, ez utóbbi eredményeként a takarékszövetkezetek lakossági hitelállománya akár 10 százalékkal is bővülhet. Mindeközben a TakarékBank folytatja a korábbi fejlesztéseit, a bankkártyák chipesítését, az érintés nélküli (paypass) kártyák kibocsátását, az elfogadásukra alkalmas eszközök terjesztését, amelyekkel sokat javítottunk a takarékok kártyaszolgáltatásának színvonalán. Hamarosan elindulunk egy újabb paypass termékkel, egy kisméretű, matrica formájú "bankkártyával" is, amit akár a mobiltelefon hátára lehet felragasztani. Ezzel az elsők között léphetünk a hazai piacra. Ezeknek a fejlesztéseknek azért van jelentőségük, mert meg tudjuk mutatni, hogy az egyébként lassabban reagáló takarékszövetkezeti kör is képes megújulni.

Ilyenekről is jó néha beszélni, nem csak a rossz hírekről. Nem csak abból áll a bankvilág, hogy gyengül az árfolyam, emelkednek a forrásköltségek, és romlik a portfólió. Mindeközben mégiscsak lebonyolítunk 6 millió átutalási tranzakciót egy évben, ellátunk több száz fiókot készpénzzel, hogy a vidéken élő emberek is megkapják időben a fizetésüket, nyugdíjukat. Megértem persze, hogy ma nem ez a legfontosabb a lakosság és a bankok kapcsolatában, de jó tudni, hogy van, ami jól és biztonságosan működik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK