Energiahatékonyság: csak magukra számíthatnak a cégek

Odafigyelésre és számolgatásra van szükségük a cégeknek, ha hatékonyabb energiafelhasználást szeretnének elérni, mivel anyagi támogatásra alig számíthatnak. Az állam a lakásfelújításra koncentrál, az energiahatékonyságra szánt uniós forrásokat is az épületekre költik, ami így alig érdekli a cégeket. Pedig az ország 2020-ig vállalt hatékonyságjavulásának körülbelül harmadát teljesíthetnék a vállalkozások.

A kormányzat nem tervez külön forrásokat rendelni a vállalkozások energiahatékonyságának fejlesztésére - válaszolta még október elején Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár az [origo] kérdésére. A politikus szerint a hatékonyságjavulást a cégek a saját hasznuk érdekében (és költségeikre) végezhetik el, ebben a Széchenyi-terv pályázatai segíthetik őket, a kormány külön forrásokkal a lakossági felújításokat támogatja.

Az államtitkár erről a Nemzeti Energiastratégia bemutatásakor beszélt, ahol többek közt bejelentette a panelprogram kibővítését. A stratégia Magyarország energiafüggőségének csökkentését célozza az uniós elveknek megfelelően, ennek egyik eleme a hazai energiafelhasználás hatékonyságának javítása. Az energiahatékonysági célok megvalósulását az épületkorszerűsítéstől várná a kormány az energiastratégia szerint, a lakosságon túl azonban a vállalkozásokra is komoly feladat vár.

Kimerült keret

A cégeket érintő célhoz azonban csak szűkösen tartozik forrás. A Bencsik János által említett pályázati források valóban a cégek rendelkezésére állnak, ezek többsége azonban ugyanúgy épületkorszerűsítésre kiírt pályázat, mint a célzott lakossági forrásoknál. Ráadásul az erre a célra elkülönített, 2013-ig tartó uniós keret összes forrását lekötötték már.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tájékoztatása szerint a 2011 márciusában kiírt konstrukciót (KEOP-4.9.0) 2011 májusában le kellett állítani a nagy érdeklődés miatt. A programra 2007 és 2013 között elkülönített 41 milliárd forintot teljes mértékben lekötötték már, "jelenleg tehát nincsen nyitott pályázati konstrukció". A májusban lezárt pályázaton a projektek 25 százalékában született eddig döntés.

Az NFÜ szerint kormányzati egyeztetésen van egy olyan előterjesztés, amely lehetővé tenné 160 milliárd forint átcsoportosítását a közlekedésfejlesztésből a környezet és energetika területre, ebből 120 milliárd forintot lehetne költségvetési szervek és a vállalkozások energiahatékonysági beruházásaira fordítani. A fejlesztési ügynökség szerint, amennyiben a kormány elfogadja a tervezetet, "várhatóan könnyített elbírálású, gyors átfutású pályázati kiírásokon keresztül 2012 első negyedévétől állhatnak rendelkezésre a források".

A tervek szerint tehát újabb milliárdokat fordítanának energiahatékonyságra, ezek a milliárdok azonban nagyrészt nem a cégek fejlesztéseit fogják segíteni - erre utalnak a korábbi kiírások számai. Az NFÜ adatai szerint a március és május között elérhető pályázaton 204 projekthez 14,6 milliárd forintot igényeltek összesen energiahatékonyság-javításra, ebből azonban a pályázóknak csak a negyede volt vállalkozás, amelyek a közel 15 milliárd kért forintból mindössze 1,2 milliárdot, kevesebb mint a teljes igény tizedét jelentik. Ennek oka, hogy a pályázatok elsősorban közintézmények (kórházak, iskolák) felújításáról szólnak Zárándy Tamás, az Ipari Energiafogyasztók Érdekvédelmi Egyesülete (Ipenerg) szakértője szerint.

A korábbi pályázatokon sem a cégek jártak élen, a 2007-es kiírásban a pénz 18 százalékát vitték el vállalkozások, a 2009-ben kiírt két pályázaton 16, illetve 6 százalékot. A négy évvel ezelőtti pályázat energetikai hatékonyság általános fokozásáról szólt, azóta viszont már csak épületenergetikai fejlesztésekre fordít támogatási pénzt az állam.

Az NFÜ szerint az energetikai fejlesztések esetében jelenleg is komoly hangsúlyt helyeznek az energiahatékonysági szempontokra, de "jelenleg egyeztetés folyik" arról, hogy az uniós pályázatok feltételei közé épüljön-e be a szempont. Ez azt jelentené, hogy uniós pályázati pénzt csak úgy lehetne szerezni, ha a pályázó projektjében vállalná az energia hatékonyabb felhasználását.

Odafigyelés, megtérülés

A vállalatok energiahatékonyság-javítására márciusban indult egy kezdeményezés, a Virtuális Erőmű Program, amelyet Bencsik János jelentett be. A program célja, hogy 2020-ra akkora hatékonyságjavulást valósítsanak meg a cégek, hogy egy 200 megawatt teljesítményű erőmű váljon fölöslegessé. A VEP a hatékonyabb eljárásokról gyűjtené össze az ismereteket, amelyet a többi vállalkozás is átültethet energiát takarítva meg.

A program bemutatásakor még szó volt arról, hogy állami vagy uniós forrásokat rendelnének a programhoz, Bencsik János azonban az [origo] kérdésére egyértelművé tette, ilyenre ne számítsanak a vállalkozások. Igaz, a hatékonyabb működés támogatás nélkül is elérhető.

Zárándy Tamás szerint körülbelül 10 százalékos hatékonyságjavulás érhető el egyszerű odafigyeléssel, vagyis azzal, hogy egy vállalkozás áttekinti az energiafelhasználással járó folyamatokat. További körülbelül 10 százalék érhető el olyan beruházásokkal, amelyek viszonylag gyorsan megtérülnek, ezért nem igényel támogatást. Ez elsősorban régi eszközök cseréjét jelenti Zárándy Tamás szerint, vagyis a cégek megtakarítást érhetnek el régi gépek, kazánok, ablakok cseréjével, és ez anyagilag is megtérül számukra az alacsonyabb számlákon keresztül.

Magyarország 2020-ig 10 százalékos hatékonyságjavulást vállalt, ennek közel harmadát a vállalkozások teljesíthetik a nemzetközi tapasztalatok alapján - mondta, hozzátéve, hogy ez az arány elérhető támogatás nélkül is.

A Virtuális Erőmű Program céljává támogatás híján a forrás nélküli hatékonyságjavulás vált, ez egy minőségi díjjal valósul meg. Október 12-én hirdették meg az Energiahatékonysági Kiválósági Pályázatot, amelyet az energiatudatos és energiahatékony cégek nyerhetnek el.

A háromszintes program első lépcsője a "csináld magad" fázis, amelyben a cégek tesztelhetik energiahatékonyságukat, a második lépcsője, hogy kötelezettséget vállalnak fejlesztésre, majd az harmadik lépcső, amelyben lemérhető az elért megtakarítás. Az első szinten minden érdeklődő cég szerepelhet, mivel az összegyűjtött tudás nyilvános lesz. A második szintre lépő vállalkozások elnyerik az "Energiatudatos vállalat" címet, majd a harmadik szinten az "Energiahatékony vállalat" címet. Ezek bevallottan erkölcsi díjak, vagyis anyagi ösztönzést a megtakarításból származó haszon jelent.